Március 6-án tartotta a Hússzövetség húsvét előtti sajtótájékoztatóját. Többek között hasznos tanácsok is elhangzottak arról, hogy mire figyeljünk a húsvéti sonka vásárlásakor.

Biztonságos a magyar sertéshús

Elsőként dr. Nemes Imre, a Nébih elnöke tartott egy rövid összefoglalót a magyarországi húsállomány helyzetéről. Véleménye szerint „Biztonságos a magyar sertéshús, fenntartások nélkül fogyasztható”. Ezt pedig a mintegy 25 ezer bevizsgált termékminta alapján állítja, ennek az eredménye meggyőző, nincsenek gondok a magyar sertéshússal.

Az EU-s irányelvekkel összhangban viszont fontos, hogy 2030-ig csökkenjen az antibiotikumok felhasználása, mert Magyarország jelenleg az 5. helyen áll az EU országai között, ami nem túl jó. Az előző évekhez viszonyítva már tapasztalható némi javulás és az is megnyugtató, hogy a vágóhidakra nem kerülhet be olyan alapanyag, amelynél nem telt le az élelmezés-egészségügyi várakozási idő – fejtette ki dr. Nemes Imre.

 Ami számunkra érdekes kérdés volt, hogy a NÉBIH ellenőrzi-e szúrópróbaszerűen azoknak az országoknak a húsipari import termékeit, amely országokban az antibiotikum használat akár a magyar 2,5-szerese is lehet. Erre azt a választ kaptuk dr. Nemes Imrétől, hogy erre nincs szükség, mert megbíznak az adott ország élelmiszer ellenőrzési rendszerében. Mi azért kíváncsiak lennénk egy ilyen vizsgálat eredményére.

A kormányzati döntések hatása a húsiparra

Éder Tamás, a Magyar Húsiparosok Szövetségének társadalmi elnöke a húsipari ágazat előző évi eredményeiről és nehézségeiről beszélt.

Az egyik ilyen nehézséget a korábbi árstopos termékek okozták. A hússzövetség tagjait egy ársapkás termék érintette: a sertéscomb (a baromfi külön kategória, ezáltal külön szervezet képviseli az ágazat érdekeit).

Korábban több szakmai szervezet is felhívta a figyelmet, hogy az egyes élelmiszerekre kivetett hatósági árak épp az eredeti szándéktól, vagyis az árak alacsonyan tartásától eltérő hatást válthatnak ki. Általános vélekedés szakmai berkeken belül, hogy a kiskereskedők az ezeken a termékeken elszenvedett veszteségeket a többi termék árának emelésével hozzák be. Emellett pedig az árstopos termékek esetében az olcsóbb import is egyre inkább teret kapott, ami érthető módon hátrányba hozta a hazai vállalatokat.

Éder Tamás a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján rámutatott, hogy az ársapka egyértelműen növelte ezen termék importját. „Míg 2022-ben 13 százalékkal nőtt a sertéshúsimport, addig az ársapka alá tartozó sertéscomb importja közel 46 százalékkal növekedett. 2023 júniusáig további 20 százalékkal emelkedett.

Kihívások hálójában

Nem a hatósági ár az egyetlen kormányzati intézkedés, amivel meg kell küzdenie az ágazatnak. További állami intézkedések okozhatnak meglepetést, előre nem várt hatásokat. 

Az állami intézkedés körüli kérdések mellett kihívást jelent:

• Az elsősorban jövedelem-, illetve árvezérelt fogyasztáscsökkenés,
• A diszkontosítás, vagyis a saját márkás (private level, PL) termékek szerepének erősödése a brandtermékek (piacvezető márkák) kárára.
• A minőséggyengítési folyamatok – helyettesítő termékutánzatok (imitátumok) ismételt megjelenése (feltét, rudacska, pálcika stb.).
• Az olcsó tömegtermékek importnyomásának erősödése.

„Bár érhető, de komoly gondot okoz az árvezérelt vásárlás. A legtöbb vásárló nem veszi figyelembe, hogy az alacsonyabb árral kevésbé jó minőségű terméket kap, a hús esetén például jóval alacsonyabb a hústartalma, mint drágább társainak” – vázolta Éder Tamás, aki szerint további probléma, hogy a kiskereskedő azt mondja a beszállítónak, „ezen az áron viszik a terméket, tőled is ilyen áron kérem”. Ezt pedig az érintett beszállítók maximum minőségromlással tudnák elérni, hiszen a magas minőséget képviselő húskészítmény alacsonyabb áron történő beszállítása veszteséget okoz számukra.

Kitért arra is, hogy a húsiparosok gyakran találkoznak azzal az állítással, hogy a húsok ára nagyon emelkedik. Éder Tamás elmondta, hogy bár valóban volt áremelkedés a húsoknál, annak mértéke csekély volt, illetve az ágazat jóval később élt csak az áremelés eszközével a költségek miatt, mint más élelmiszertermelők. 

A KSH adatai alapján a 2022 decemberi és 2023 decemberi húsárak között nincs különbség – jegyezte meg Éder Tamás. Hozzátette: az ország EU-s csatlakozása óta a bruttó bérek átlaga jóval nagyobb mértékben emelkedett, mint a kedvelt sertéshús-termékek árai a statisztikák szerint.

Van fény az alagút végén?

Ahhoz, hogy meglássák az alagút végén a fényt, Éder Tamás szerint a következőkre van szükség:

• A reáljövedelmek és ezáltal a hús- és húskészítményfogyasztás tartós és jelentős növekedésére.
• Olyan patrióta, protekcionista piacvédelmi lépésekre, amelyek a hazai húsipari termékek értékesítési lehetőségeit erősítik a kül- és belpiacon egyaránt.
• A kiskereskedelmi láncok hazai termékeket preferáló beszerzési politikájára.
• Az állami intézkedések okozta terhek (EPR, élelmiszerlánc-felügyeleti díj, kiberbiztonsági felügyeleti díj, ATEV díj) csökkentésére, de legalább a további növelések elkerülésére.
• Az EU támogatások megfontolt felhasználására annak érdekében, hogy a hosszú távon életképes húsipari cégek fejlesztései kapjanak prioritást.

Húsvétra hangolódva

A szövetségnél arra számítanak, hogy idén is jelentős lesz a kereslet a gyorspácolt termékekre a hagyományosan készült sonkák mellett.

A szakmai szövetség elnöke mindezzel összefüggésben elmondta: a hús "bizalmi termék", a vásárlóknak az idei húsvétra is olyan gyártó termékét érdemes választani, amelyben még nem csalódtak. Kétes eredetű termékkel nem érdemes kockáztatni és messzire kerüljük el azt, amelynek címkéjén nincs ott a gyártója, mert ez alapvető fontosságú információ – tanácsolta a szakember.

A sonkák és más ünnepi húsféleségek ára fontos üzenetet hordoz a minőségre nézve

– fogalmazott Éder Tamás, aki jelezte: egy 2500 forintos kilónkénti áron kapható gyorsérlelt főtt sonka nem ugyanaz a minőség, mint a 3500 forintos árú hagyományos érlelésű sonka. Sem élvezeti értékben, sem tápanyagtartalom szempontjából nem nyújtja a két termék ugyanazt. Emellett a termék minőségmegőrzési idejét minden esetben le kell ellenőrizni.

Húsvéti tesztek a Maradok a pénzemnél blogon

Jövő héttől kezdve tesszük közzé a húsvéti termékkörhöz kapcsolódó vaktesztjeink eredményét.

Éder Tamás javaslatait meg tudjuk erősíteni abban, hogy érdemes a magyar termékeket keresni Húsvétkor. A magyar sonkák, tormák, kalácsok, sajtok mindig előkelő helyen végeznek a mi vaktesztjeinken is.