Megéri ma napelemes rendszert kiépíteni? Biztosan lenullázzuk a költségeinket egy napelemes rendszerrel? 

2020.jan.27.

Egyre többször hallható az építtetőktől új építésnél vagy felújításnál az a kívánság, hogy azért telepítenének hőszivattyú + napelem rendszert, mert szeretnék “lenullázni” a hőszivattyú alacsony áramfogyasztását. Előzőnél sokkal gyakrabban merül fel az, hogy fűtsünk árammal - tudva azt, hogy még lakhatásit sem adnak egy ilyen fűtési megoldásra - majd napelemmel lenullázzuk a számlát és nem lesz karbantartandó berendezésünk sem! 

b08dc7e8da4c3e65dcbc6c1a16e6489d_d49afe6e3b4eb7cadfe308837303ec67.jpg

A napelemes rendszert kiépítők tehát azt szeretnék elérni, hogy a későbbiekben ne legyen semmilyen fizetendő költségük az áramdíj tekintetében. Áramdíjat lehet, hogy nem fizetnek majd, de sok minden mást biztosan. Melyek ezek a napelemes rendszer telepítése után is fizetendő költségek? Megmutatjuk.

 

7+1 ok amit mindenképp gondoljon át mielőtt napelemes rendszerre költi az építési/felújítási költségvetés egy részét!

1. Napelem táblák tisztítása

Nagyon kevesen gondolnak arra ha napelem rendszert építenek ki, hogy a tetőre helyezett napelem táblák felülete az idő múlásával igenis koszolódik, ezért azt különböző időközönként - telepítői vélemények szerint akár évente - tisztítani szükséges.

Ennek a tisztítási munkának a költsége egy megkérdezett napelem rendszer forgalmazó és a tisztítási szolgáltatást vállaló vállalkozó szerint évente több tízezer forintos - kb. 30 000-50 000,- Ft - összeg, amelyben benne van a munkadíj, a tisztítószer költsége, a munkaeszköz amortizációja, stb. A végösszeg nyilvánvalóan függ a napelem táblák számától, a tető magasságtól, és más tényezőktől, ezért a szolgáltatás megrendelése előtt fontos konkrét ajánlatot kérni a vállalkozótól.

És miért fontos a napelem tábla tisztítása? 

Mert amennyiben elkoszolódik a felület, a megtermelt áram mennyisége csökken, a rendszer hatásfoka romlik, nem képes azt a teljesítményt produkálni, amiért azt felszerelték.

 

2. “Napelem adó” vagyis az aktuális rendszerhasználati díj

Idézzük a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal 2017. március 8-i közleményét:

“A MEKH rendelet értelmében nem terheli teljesítménydíj a 2017. március 31-ig üzembe helyezett háztartási méretű kiserőművek üzemeltetőit, a 2017. március 31-ét követően üzembe helyezett, de 4 kW-nál nem nagyobb teljesítményű háztartási méretű kiserőművek üzemeltetőit, valamint azokat a 4 kW-nál nagyobb teljesítményű háztartási méretű kiserőműveket, amelyekkel kapcsolatban az üzemeltető 2017. március 31-ig benyújtotta az illetékes elosztóhoz az üzembe helyezésre vonatkozó szándékáról az igénybejelentését. Az elosztói teljesítménydíj alanyai a 4 kW-nál nagyobb teljesítményű (az igénybejelentést 2017. március 31. után benyújtó, vagy a névleges teljesítményt ezt követően megnövelő) háztartási méretű kiserőművek, azok esetében is csak a 4 kW feletti rész. A Hivatal által megszabott elosztói teljesítménydíj 0 forint.”

forrás: http://www.mekh.hu/a-haztartasok-tovabbra-sem-fizetnek-elosztoi-teljesitmenydijat

Ez így rendben is van mindaddig, amíg úgy dönt a MEKH elnöke, hogy az elosztói teljesítménydíj nem 0 forint!! Valamint úgy is dönthet a MEKH elnöke vagy akárki, aki jogszabályokat hozhat a témában, hogy az elosztói teljesítménydíjat a 4 kW-nál kisebb teljesítményű napelemes rendszerekre is meg kell fizetni! 

Vigyázat! A 4 kW feletti teljesítményre a jelenlegi szabályok szerint is kell elosztói teljesítménydíjat - rendszerhasználati díjként is ismert tarifa - fizetni, csak ez most még nulla forint!!

Fontos tudni, hogy a jelenlegi szaldó elszámolás európai viszonylatban is kirívóan kedvezményes, talán ez az első eset, hogy az osztrák sógorok irigykednek ránk. Ebből arra lehet következtetni, hogy ez a mennyei állapot nem tart majd örökké. 

 

3. A napelem tábla hatásfokának/hozamának csökkenése

Mi az a napelem hatásfok? 

Azt jelenti, hogy a készülék a napsütést milyen hatékonysággal alakítja át elektromos energiává. Az elérhető hozamot befolyásolják az éghajlati tényezők, a tájolás és az elevációs szög, továbbá a napsütéses órák száma.

A hatásfokot negatívan befolyásolja a napelem táblák elhasználódása, amely miatt évente akár 1-2 %-os hatásfok csökkenéssel is lehet számolni. A 20-25 éves teljesítmény garancia max 20% csökkenést prognosztizál. Ebből következően a teljesítmény vesztés 1 % alatt kellene hogy maradjon, de biztosan ennyi marad 20 év múlva?

A komplett napelemes rendszerben a solar üvegek fényáteresztő képessége minimális mértékben csökkenhet az idő múlásával és a napelemben található félvezető szilícium átalakító képessége is gyengülhet.

Nem lesz könnyű helyzetben az a napelem tulajdonos, aki a 18 éves rendszerénél be kívánja bizonyítani, hogy jogos a garanciális csere, mert nagyobb a teljesítmény vesztés a garanciában megjelölt mértéknél.

 

4. Nem a napelem tábla a leggyengébb láncszem egy napelemes rendszerben, hanem az INVERTER!

A kiépített napelemes rendszer élete során, bármilyen üzeműről is legyen szó, inverter cserével kalkulálni kell! 

Mivel az inverterek alakítják át hálózatunknak megfelelő váltóárammá a napelem által előállított egyenfeszültségű villamos energiát, évi 3-4 000 órát üzemelnek. Éppen ezért bizonyos elektronikai alkatrészeik meghibásodása, illetve elöregedése miatt várhatóan 10-15 éven belül cserére szorulnak. 

Internetes kutatásunk alapján a ma fellelhető leghosszabb garancia egy inverterre 12 év! Persze egy ilyen típus ma az egyik legdrágább is!

Egy inverter ára a manapság fellelhető adatok és kapott árajánlatok szerint is több százezer forint!! Az inverterek ára teljesítményarányos, 20 kW-os méretnél már eléri az egymillió forintot.

 

5. Nagy bátorság, ha elmarad a külön biztosítás megkötése!

A családi házakra kötött biztosítások alapból nem tartalmazzák a háztetőn elhelyezett napelemek, napkollektorok sérülésére vonatkozó kárigény elfogadását, ezekre kiegészítő, opcionális szerződést kell kötni.

A szélsőséges időjárási jelenségek közt egyre gyakrabban fordul elő tyúktojás méretű jégverés, fakidőlés, tető szélterhelés miatti megbontása, stb.  

Ajánlunk egy linket, ahol fontos információkat olvashat a napelemes rendszerek biztosításáról:

https://www.mnnsz.hu/napelem-biztositas-miert-es-hogyan-vedd-energia-befektetesedet/

 

6. Napelem csatlakozók problémái

Nem találkoztunk még olyan napelem rendszer értékesítővel vagy szerelővel, aki elmondta volna akár az árajánlat küldésekor, akár a szerelés után, hogy mi van akkor, ha a napelem táblák hátsó részén lévő elektromos csatlakozókkal valami probléma van!

_vyr_55mc4-par.jpg

Napelemes csatlakozó, forrás: napelem-online.hu

Minden bizonnyal a táblák összekötésére használt csatlakozók sem örök életűek, de ki tudja megmondani pontosan, hogy mégis meddig nem lesz velük probléma?

Gondoljunk bele milyen hőmérséklet ingadozásnak vannak kitéve ezek a csatlakozó elemek az évek során. Nyáron a napelem tábla hátoldalán akár 50-60 Celsius-fokra is felhevülhetnek, télen pedig a -15 Celsius-fokra is lehűlhetnek. Vajon meddig bírják ezt az igénybevételt? Ha meghibásodnak, vajon mikor veszi ezt észre a tulajdonos? Ki javítja majd meg ezt? Egyáltalán ki lesz az a szerelő, aki biztosan meg tudja majd állapítani, hogy a fennálló rendszerhibát egy problémás csatlakozó okozza?

 

7. A szokásos kérdés: mikor térül ez meg nekem?

Magyarországon még ritka az a gondolkodásmód, amely alapján valaki csak környezettudatosságból ruház be megújuló energia használatára. Így sok helyen olvashatjuk, hogy a napelemes rendszer megtérülési ideje az elmúlt 15 évben az ötödére csökkent, a nappali áramra vonatkoztatva. A nappali áram ára kismértékben változó különböző szolgáltatóknál, átlagárnak 39 Ft/kWh-val számolhatunk 2019-ben.

Egyszerűsített megtérülési számítással legtöbb forrás 10 évet határoz meg. A közgazdászok ezt persze nem fogadják el, megvizsgálják azt is, mekkora hozama lett volna a befektetett összegnek, ha más befektetésben termelt volna hozamot.

Ha azt is figyelembe vesszük, hogy léteznek nagyon megbízható befektetések - arany vagy  olyan brand márka részvényei - amelyek 100 %-ban biztonságosnak tekinthetőek, vagyis a befektetés 30 év múlva is meglesz, továbbá a hozamokat is abszolválhatja a befektető.

Mire számíthatunk egy műszaki berendezésnél 30 év múlva? Megőrzi az újkori  értékét?

Konkrétabban, mennyit ér majd egy 30 éves napelem - már a vásárlásnál kifizettették a megsemmisítés költségét - mennyit ér egy 30 éves napkollektor és mennyit ér majd egy 30 éves elektromos autó?

Vajon nem sokkal zöldebb befektetés, ha például a 133 éve működő Bosch részvényeiből vásárolok, tudva azt, hogy a Bosch szabadalmak piacvezetők az autóiparban, de más területeken is jelen vannak?

 

7+1. Érdemes-e a kedvezményes áramtarifát napelemmel kinullázni?

Egy hőszivattyús - például geotermikus hőszivattyús - rendszer mellé nem biztos, hogy javasolt egy napelemes rendszer kiépítése is, mivel egyértelműen látszik, hogy az érdemben nem lesz költségcsökkentő az évek múlásával. 

A napelemre szánt költségvetési összeget talán célszerűbb lehet a tervezett vagy felújított ingatlan szerkezetére költeni, annak érdekében, hogy egy igazán energiahatékony épület jöjjön létre, de ráfordítható egy hővisszanyerős szellőztető rendszerre is, amivel folyamatos szűrt levegőt juttathat be ingatlanába többek között a jobb életminőség érdekében.

A napelemes rendszer kiépítése helyett ajánlatos továbbá a hőszivattyús rendszer mellé megigényelni az áramszolgáltató H tarifás áramszolgáltatását, amellyel fűtési szezonban - október 15. és április 15. között - 23,54 Ft/kWh áron használhatja a megújuló energiaforrással üzemelő berendezését. (Az árak bruttó árak és a 2019. szeptemberi állapotot tükrözik az E.ON-nál.)

Félreértés ne essék, a nyári félévben sem lesz áramszünet a H tarifás mérő mögött, csak akkor normál tarifa alapján számláz a szolgáltató.

Itt egy érdekes poszt arról, melyik kedvezményes áramtarifát válasszuk egy hőszivattyús rendszerhez:

http://energiatudatosotthon.hu/geo-vagy-h-tarifa-melyik-hoszivattyus-aram-tarifat-valasszam/

A fentiek alapján látható, hogy egy napelemes rendszerrel nem lesz teljesen költségmentes az áramdíj. Pontosabban az áramdíj lehet, hogy nulla lesz, de azt nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy a napelemes rendszer kiépítése után már nem lesz fizetendő költsége a napelem tulajdonosnak.

A napelemek mai értékesítési módszerével némelyik napelem kereskedő azt a mindenki számára jól érthető üzenetet fogalmazza meg, hogy csak napelemes rendszert telepítsen és soha többé nem kell áram számlát fizetnie! Mintha ez valóban így is lenne amíg világ a világ!

A kijelentéssel a következőket is sugallják:

  • nem kell mérlegelni a későbbiekben, hogy melyik fűtési technológia milyen előnyökkel és hátrányokkal jár, 
  • nem kell mérlegelni milyenek a hosszú távú kilátások egy-egy fűtési rendszer kiépítése után, 
  • nem érdemes beszélni arról, hogy milyen legyen egy épület tájolása, 
  • nem fontos mi az a hőhíd, 
  • miért is foglalkozzunk a beltéri levegő folyamatos cseréjével,
  • kit érdekel, mi az a természetes klimatizálás (pl.: ültess árnyékoló növényeket a házad mellé).

 

Ne higgyen az ilyen kijelentéseknek: “csak elektromos fűtési rendszert + napelemes rendszert kell kiépíteni és nem kell már az életben rezsiköltséget fizetni.”

 

Szerző: Ballai Zsolt, Kardos Labor

 

süti beállítások módosítása