A rezsiköltségek tetemes részét teszik ki egy háztartás kiadásainak. De nem mindegy, hogy bevételeink hány százaléka megy el havi szinten az épület fűtésére, hűtésére. Jelentős összeget spórolhatunk azzal, ha az épület energetikailag rendben van, vagyis megfelelően van szigetelve a homlokzat, a födém vagy a tető, jók a nyílászárók és a fűtéstechnika is korszerű. Most nézzük meg, hogy mennyit spórolhatunk a szigeteléssel, fűtéskorszerűsítéssel, nyílászárócserével.

Először nézzük meg, hogy mióta szigeteljük a padlást, a homlokzatot vagy a tetőteret? Bő 50 évvel ezelőtt még nem sokan gondolkoztak az épületek hőszigeteléséről, hiszen fűtőanyag volt bőven és ha a ház egy kicsit szellős volt, együtt éltek vele. Azonban a 73-as olajválság során többen ráébredtek (akkor még elsősorban a nyugati országokban), hogy nincs végtelen mennyiségű nyersanyag és érdemes spórolni vele. Ezt pedig úgy lehet a legkönnyebben elérni, ha a megtermelt hőenergiát nem hagyjuk olyan könnyen elillanni otthonainkból.

Magyarországon az elmúlt 20-25 évben egyre többen döntöttek úgy, hogy szigetelik a homlokzatot és sokan helyeztek kőzetgyapotot / üveggyapotot a födémre, hogy az épületből felfelé távozó hőenergiát bent tartsák. A födém az egyik legnagyobb hőleadó felület, ám sokan csak az utólagos homlokzati hőszigetelésre gondolnak, pedig a fűtés számlát másképpen is csökkenthetjük. A padlás hőszigetelés során akár 20-30% költséget is megtakaríthatunk. Megfelelő szigeteléssel a padláson át távozó energia 70-90%-át meg lehet takarítani.

A födémet, padlást és a tetőt leghatékonyabban ásványgyapotokkal lehet szigetelni. A kőzetgyapot és az üveggyapot egyaránt elterjedt szigetelőanyagok, egy egyszerű födémszigetelést (mondjuk egy monolit betonfödém szigetelését) akár mi magunk is kivitelezhetjük hagyományos táblás, tekercses kiszerelésű szigetelőanyaggal. Csak arra kell figyelni, hogy jó minőségű szigetelőanyaggal dolgozzunk, ne spóroljunk a vastagságon és hogy mindenhová kerüljön szigetelőanyag, a résekbe is.

Ám amennyiben biztosra akarunk menni, vagy ha a födém komplexebb, zeg-zugosabb, esetleg fafödémről van szó, akkor célszerű fújható szigetelés mellett dönteni, hiszen ezzel a megoldással hatékonyan kitölthetünk minden rést, cikk-cakkot, beugrót, ráadásul hulladékképződés nélkül, villámgyorsan érhetjük el a teljes födém szigetelését. 

Mennyit spórolunk, ha megcsináltatjuk a homlokzati szigetelést?

Amennyiben régebbi építésű házunk van, a nyílászárók és az épületgépészet mellett fontos, hogy megvizsgáljuk az épület szigetelésének állapotát. Megfelelő vastagságú és minőségű szigetelés hiányában a következő hőveszteséggel számolhatunk: 25-30 % a födém és a tető irányában, 25-35 % a homlokzati falakon keresztül, 10-15 % a padlón át és 25-35% a nyílászárókon keresztül. Az utólagos homlokzati hőszigeteléssel, födémszigeteléssel rögtön megfogtuk az elillanó hő 55-65 %-át, és ha ehhez hozzávesszük azt is, hogy mennyit nyertünk a nyílászárókkal, máris a lakásunkban tartottuk a korábban elillanó hőenergia 80-90%-át!

A fűtés mellett a hűtésre kiadott pénz is kevesebb lesz
 

Télen magas fűtésszámlával szembesülünk, nyáron magas villanyszámlával. Az épületek hűtésére ráadásul háromszor annyi energiát emésztünk fel mint a fűtésre! A megfelelő hőszigeteléssel kevesebbet fogjuk használni a klímát, a megfelelő árnyékolás és szigetelés együtt nyáron akár 5-7 °C-kal is csökkentheti a lakások belső hőmérsékletét. A fújható hőszigeteléssel jelentősen csökkenthetjük rezsiköltségeinket.

Mire kell figyelni a szigetelés kivitelezése során?
 

A szigetelés amennyire fontos, olyan könnyen el lehet szúrni egy rossz kivitelezéssel. Az egyik legáltalánosabb probléma, hogy nem a megfelelő szigetelőanyagot választja valaki (pl. fafödémet hungarocellel szeretne szigetelni vagy vályogra tapasztja a polisztirol lapokat). Könnyen hibázhatunk, ha nem a jó rétegrend alapján alakítjuk ki a szigetelést, kimarad egy párazáró vagy páraáteresztő fólia, elhanyagoljuk a légrést. Ezek következményeként benedvesedhet a szigetelőanyag vagy akár a faszerkezet és komoly károkat tudunk okozni az épületben.

A homlokzati szigetelés kivitelezésének egyik jellemző hibája, hogy az előírthoz képest vékonyabb szigetelőanyagot helyezünk a falra. Ezzel a húzással duplán elbánunk magunkkal, hiszen elköltöttünk egy csomó pénzt a kivitelezésre, viszont nem érkezik meg a várt hatás, vagyis a rezsink nem csökken olyan mértékben, ahogy várható lett volna.

Szintén a homlokzati szigetelés hibás kivitelezésére jellemző a különböző vastagságú, minőségű szigetelőanyagok összebarkácsolása. Ezzel a módszerrel az a fő baj, hogy könnyen teret adunk a hőhidak kialakulásának. A hőhídtól pedig csak egy lépés válaszja el a falat fal vizesedéstől, penészedéstől.   

 
Miért fontos a megfelelő nyílászáró?

Bármennyire profi a szigetelés, ha rosszak a nyílászárók, sajnos a hőenergia jelentős része megint az utcán köt ki. De milyen egy megfelelő nyílászáró? Szigetelés szempontjából a legjobb, ha nem két, hanem háromréteű üvegszerkezet van az ablakokban, a profil készülhet fából, műanyagból vagy alumíniumból. A műanyag a legjobb hőszigetelő, utána a fa jön és az alumínium profil zárja a sort. A műanyag ráadásul valamivel olcsóbb is a fa nyílászárónál. Ám kétségtelen, hogy esztétikailag természetesebb hatást tudunk elérni a fa nyílászárókkal. Lényeges, hogy a tömítés is jó állapotban legyen és a vasalatnak is hibátlanul kell működnie ahhoz, hogy a hőn áhított szigetelési hatékonyságot elérjük.

 
Mit nyerünk a korszerűsített fűtéstechnikával?
 

A fűtéstechnológia korszerűsítése is fontos, ha a rezsicsökkentés témáját járjuk körül. 2022 elején még azt lehetett mondani, hogy a legokosabb (bár kétségtelenül zsebbe nyúlós) megoldás a napelemes rendszerről működtetett hőszivattyú, amivel a padlófűtést, falfűtést, mennyezetfűtést üzemeljük. Azonban a napelemes rendszerek visszatáplálását (és így a szaldo elszámolást) októberben felfüggesztették. Így pont az az energia, amit a napsütéses időszakban (jellemzően nyáron) megtermeltünk és visszatápláltunk a hálózatba, nem használható fel a fűtési időszakban. Ettől még H-tarifával, vagyis költséghatékonyabb árért vásárolhatunk áramot a hőszivattyú működtetéséhez. A háztartások nagy részében gázfűtés van, de az sem mindegy, hogy mennyire korszerű. Más lesz a hatékonysága a konvektoroknak, a hagyományos gázcirkónak és a kondenzációs gázkazánnak. A korszerűsítésnek több lépcsője van, fontos, hogy automatizálva legyen a rendszer, vagyis csak akkor kapcsoljon be, ha tényleg szükség van a fűtésre.    

Mennyibe kerül a szigetelés?
 

Ez rengeteg mindentől függ: a szigetelendő felülettől, a szigetelőanyag típusától, vastagságától, az sem mindegy, hogy mennyi időt vesz igénybe a kivitelezése, mennyi segédanyag kell a rendszerhez. A tetőszigetelésnél, födémszigetelésnél árat az is befolyásolja, hogy milyen állapotban van a meglévő szigetelés, ki kell-e szedni vagy maradhat, milyen állapotban van a fólia, kell-e fóliát cserélni, szükség van-e járófelületre vagy csak tárolni szeretnénk a padláson, milyen típusú a meglévő cserép és még folytathatnánk a sort. Azt általánosságban elmondhatjuk, hogy ha már hőszigetelésre szánjuk el magunkat, akkor a vastagságon nem érdemes spórolni. Arányaiban annyival nem kerül többe egy vastagabb anyag, mintha majd 5-10 év múlva újra hozzá kell nyúlni, mert addigra már nem bizonyul elég hatékonynak a szigetelés.