1998 óta március 6-a az Energiahatékonyság Nemzetközi Napja, melynek célja a megfontolt és tudatos energia-felhasználás népszerűsítése, ösztönzése. Az Energiahatékonysági Világnap alkalmából minden évben egyre többen igyekeznek felhívni a lakosság figyelmét arra, hogy számos területen van lehetőség energiamegtakarításra.

Magyarországon a lakosság energiafogyasztása ugyanis kiemelkedően magas, az ország teljes energiafogyasztásának kb. 32%-át teszi ki, miközben a környező országokban, például Ausztriában mindössze 23%, Szlovákiában pedig csak 20% a lakosság által felhasznált energia aránya. Egy átlagos magyar családi ház szigetelésével több mint 0,4 tonnával, 40-50%-kal is csökkenthetjük az éves CO²-kibocsátásunkat, így számottevő üvegházhatású gáz mennyiségtől menthetjük meg a Föld légkörét.

A levegőt erősen szennyező és így az egészségünket is romboló közlekedési és fűtési módok, illetve az egyre dráguló energiaárak mára nyilvánvalóvá tették, hogy az energiahatékonyság már nem csupán anyagi kérdés.

Energiapazarló épületeink is hozzájárulnak a klímaváltozáshoz

A magyar családi házállomány az uniós átlagnál 10%-kal több energiát fogyaszt négyzetméterenként, ezzel Magyarország a tíz fajlagosan legtöbbet fogyasztó uniós tagország között van. Ennek egyik oka, hogy a hazai épületállomány energiahatékonysági szempontból elavult. Egy átlagos magyar családi ház esetében a hőveszteség 35%-a a falakon, 25%-a a tetőn, 25%-a a nyílászárókon, 15%-a pedig a padlón át távozik. A Knauf Insulation szakemberei szerint korszerű hőszigetelés-rendszerek alkalmazásával a jelenlegi energiapazarló épületeink akár 50% fűtési célú energiát is megtakaríthatnának, csökkentve CO²-kibocsátásunkat és kiadásainkat is.

A rezsink háromnegyedét elfűtjük

Magyarország 5,7 tonnás fejenkénti CO²-kibocsátásából 1,3 tonnát a háztartások juttatnak a légkörbe, amelynek döntő része a fűtő- és tüzelőanyagok elégetéséből származik. Számítások szerint a családi házakban felhasznált energia 75%-át fűtésre (és egyre nagyobb arányban hűtésre), 12%-át a használati meleg víz előállítására, 13%-át pedig a ház elektromos berendezéseinek működtetésére és a világításra fordítjuk. Ezek alapján egy háromfős, 100 m²-es házban élő család például csak a fűtésre és hűtésre felhasznált energiával 0,9 tonna üvegházhatású gázt juttat a Föld légkörébe évente.

„A szigeteletlen házfalak és korszerűtlen nyílászárók ördögi körforgást indítanak el, hiszen épületeink az indokolatlan hőveszteségük miatt egyre szélsőségesebb időjárást okoznak.” – mondta Aszódy Tamás a Knauf Insulation ügyvezető igazgatója. „A megfelelően kivitelezett jó minőségű szigeteléssel a rezsink akár 50%-át is megtakaríthatjuk, és hozzájárulhatunk CO²-kibocsátásunk csökkentéséhez.” – tette hozzá a szakember.

2020. december 31-e után* már csak a „közel nulla energiaigény” feltételeinek teljesítésével végezhető energetikai célú felújítás.

A 2021-ben életbe lépő épület energiahatékonysági szabályozásban a legfontosabb változás a hőátbocsátási tényező további csökkentése, vagyis hogy a felhasznált hő minél kisebb része jusson ki az épületekből a falakon, födémeken, ablakokon keresztül.

Miért fontos az energiahatékonyság?

Csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását, egészségesebbé válik a környezetünk, csökkenti a légszennyezést, hozzájárul az energiabiztonsághoz, csökkenti épületeink fenntartási költségeit, pozitív makroökonómiai hatásai vannak, hozzájárul az ipari termelékenységhez, hozzájárul a szegénység csökkenéséhez, munkahelyeket teremt, növeli az elkölthető jövedelmet.**

* (7/2006. (V. 24.) TNM rendelet az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról

**(forrás: International Energy Agency)