Egyik ügyfelünk hosszú évek óta kikéri a véleményünket az energiaracionalizálási elképzeléseiről. A földgáz számlájától szeretne szabadulni, mint sokan mások. 13 évvel ezelőtt napkollektorokat telepített, sorozatunk első részében kiszámoltuk, hogyan alakulna a következő 30 év költsége, ha elektromos fűtésre váltana és napelemekkel kiváltaná az áramfogyasztást.
A KardosLabor segítségével most bemutatjuk, mennyibe kerülne, ha átállna a földgázkazánról talajszondás hőszivattyús fűtésre.
Abban a szerencsés helyzetben van, hogy padlófűtéssel van ellátva az egész épület, valamint – szegedi illetőségű lévén – nagyon könnyen fúrható a talaj, így nincs akadálya egy jó hatékonysággal működő geotermikus hőszivattyús rendszer kiépítésének.
Az elérhető eredmény szempontjából fontos tudni, hogy 50 % megtakarítás érhető el a gázfűtéshez képest a jelenleg érvényes energiaárak figyelembevételével, ehhez a hőszivattyúkhoz igényelhető „H” tarifát kell igénybe venni.
Egy lépésben tehát nem lesz „ingyen-fűtés”, csak költség felezés.
Egy második lépésben napelemekkel – négyszer kevesebbel, mint az árammal való fűtés esetén – lehet kinullázni a fűtési költséget.
Hogy ez mennyire racionális beruházás, erről szól majd a rövidesen megjelenő elemzés blogbejegyzésünk, az lesz a 3. rész.
Mivel ez sokakat érdeklő téma, megosztjuk az eredményt minden kedves olvasónkkal, kérem osszák meg Önök is!
A Kardos Labor Kft. levelezéséből:
Kedves Péter!
Tavaly szeptemberben adta meg az alábbi adatokat, ez kb. egybeesik a havi 20 000 Ft-os gázszámlájával. 240 000 Ft/ 110 Ft = 2183 m3 földgáz.
„Kb. 220 m2 a két szint plusz kb. 45 m2 melléképület, éves gázfogyasztás 2100 m3, hőszigetelt ablakok, aránylag jól hőszigetelt falak. Csak mennyezet és padló fűtés van, ezen kívül egy 150 literes melegvíz tárolót fűt a kazán”
2183 m3 földgáz energiatartalma: 2183 x 9,44 kWh = 20 588 kWh, ez Péternél a fűtési végenergia igény. Fölgáz égéshője 11,08 kWh/ m3, tehát 85 %-os kazánhatásfokkal számolunk.
Itt érdemes egy kitérőt tenni, mivel olvasóink nagyobb része új építésű családi házban él, vagy ilyet tervez építeni. Milyen energetikai kategóriába tartozik Péter háza?
Ehhez csak el kell osztanunk az elhasznált hőenergia mennyiségét a fűtött alapterülettel:
20 588 kWh / 265 m2 = 77,7 kWh/m2év. Ha megnézünk egy energiatanúsítványt, akkor ezt az energiamennyiséget fajlagos „fűtési végenergiaigény” név alatt találjuk meg.
Péter ma már nem kapna lakhatási engedélyt erre a házra, pedig az építéskor – 15 évvel ezelőtt – korát megelőző szinten szigetelte a házat.
A mostani előírásoknak megfelelő épületek – több paraméteren múlik, emiatt nem lehet egy konkrét számmal meghatározni – 45-55 kWh/m2év értéket kell hozzanak.
Határozzuk meg az épület kifűtéséhez szükséges teljesítmény értékét. Jó közelítéssel megkaphatjuk, ha a fűtési energiaigényt elosztjuk a 180 fűtési napra eső átlag 8 óra hőtermelő működéssel:
20 588 kWh / 180 x 8h = 14,3 kW
A részletek ismertetése nélkül egy 15 kW-os hőszivattyús gépház kiépítése, 240 méter szonda létesítése 4,8 mFt bruttó költség.
Amennyiben igénybe vehető a korábbi cikkben is említett 20 éves kamat és kezelési költségtől mentes hitel – a mostani cikk írásakor éppen kimerült a keret Pest megyében –, akkor saját 10%-os önrész alapján 4 320 000 Ft lesz a beruházás hiteligénye, a saját rész 480 000 Ft.
A 20 éves hitel havi törlesztése 4 320 000 Ft /240 hónap = 18 000 Ft.
A havi törlesztés tehát majdnem eléri a földgázszámla 20 ezres értékét, viszont az 50 %-os költségcsökkenés révén lesz még H tarifán 10 000 Ft havi áramszámlánk, tehát az első 20 évben 28 000 Ft lesz a havi költség, itt még nem látható megtakarítás.
A hőszivattyúval kapcsolatos költségekre havi 3 000 Ft-ot vélelmezhetünk, ezen az áron köthető már átalánydíjas javítási szerződés, ami anyagi biztonságot jelent a jövőre nézve, tervezhető lesz pénzügyileg a berendezés üzemben tartása.
Ezt a javítási költségtételt mégsem vesszük figyelembe, hiszen a gázkazán üzemeltetéséhez is tartozik majd egy hasonló összeg, ha annál a fűtési megoldásnál maradunk.
Némi kárpótlás lehet a közel ingyenes hűtési szolgáltatás, amely új elem a projektben, de az értéke minden bizonnyal nem éri el a havi 8 000 Ft-os többletet éves szinten.
A 20. és 30. év közti időszakban valóban élvezhetjük a felére csökkent „néhai” gázköltséget, amennyiben a hőszivattyú hozza a Scroll kompresszoroknál megadott élettartamot.
Élettartamok elemzését a sorozat 3. részében fogjuk közkinccsé tenni.
Megígértük az „ingyen fűtést”, tehát a megtérülést szándékosan szem elől tévesztve válasszunk akkora napelem mezőt, amely valóban lenullázza a maradék 10 000 Ft-os áramszámlát is.
A szükséges napelem mezőt így számítjuk ki:
Az épület fűtési hőenergiaigénye 20 588 kWh /COP 4 = 5147 kWh villamosenergia.
Ennek megtermeléséhez 4,75 kW-os napelem teljesítményt kell kiépíteni, melynek ára – 5-ös skálán 3-as minőséget választva – 2 000 000 Ft.
Ezzel a napelemes kiegészítéssel valóban elérhető a nullás fűtési számla, a kivitelezés összege viszont eléri a 6,8 mFt-ot.
A felvehető hitel ennek 90 %-a, 6 120 000 Ft, a szükséges önrész 680 000 Ft. A hitel mértéke így már indokolja a jelzálog megjelenését az ingatlanon.
A havi törlesztés 25 500 Ft lesz, 20 éven keresztül. Látható, hogy 20 évig nem lesz ingyen fűtés ebben az esetben sem, mert a 20 000 Ft-os gázszámlát ugyan nem kell fizetnünk, de helyette fizetjük a 25 500 Ft-os törlesztő részletet.
A napelemek degradációjával is számolni kell, a 20. évre a napelemek teljesítmény csökkenése eléri a 15 %-ot, ekkor már havonta 1500 Ft áramszámlát újra fizetni kell. A csökkenés folyamatos, az 5. évben 375 Ft, 10. évben 750 Ft fizetendő.
Számszerűsítsük, mi várható a 21. évben:
Végre lejárt a hiteltörlesztés, de az inverter tönkrement. Ez a teljesítmény még 1 fázison betáplálható, így olcsóbb az inverter, 323 000 (+ munkadíj + kiszállás = 400 000Ft), ami 120 hónapra elosztva havi (talán adnak rá hitelt) 3 333 Ft, a havi áramdíj 1 500 Ft, azaz ebben az évben a költségünk havi 4 833 Ft. A 21-30 évek közt 10 éven keresztül ezt az összeget kell fizetni, a napelemek „kopása” miatti kis mértékű emelkedés mellett.
Számszerűsítsük, mi várható a 31. évben:
A napelemek degradációja miatt növekszik az áramszámla, a 30. évre el fogja érni 2 500 Ft-ot havonta, ha bízunk abban, hogy ez az elhasználódási folyamat lineáris. Valójában ezt nem tudjuk biztosan, nincsenek kis számban sem 30 éves napelemes rendszerek. Ha volnának is, a hőskorszak technológiája vélhetően nem egyezett a mostanában rendszeresült, árversenyben felgyorsult gyártásnál alkalmazottal.
A hőszivattyú javítási igényéről sem feledkezhetünk meg. A legértékesebb alkatrész egy geotermikus hőszivattyúban a leggyakrabban beépülő Scroll kompresszor. A gyártók élettartam prognózisa 80 000 üzemóra. A mai épületekben az éves üzemóra – melegvíz előállítással együtt – nem éri el a 2 000-et, de számoljunk ezzel. Ebből a számból 40 éves élettartam következik.
Ne számoljunk ezzel a nagyon optimista értékkel, vegyük azt, hogy 30 év után kompresszor csere költséggel szembesülünk.
Egy kompresszor csere költsége egy geotermikus hőszivattyúban 400 000 Ft-os tétel lehet. Amennyiben a mostanában terjedő átalánydíjas javítási szerződést vesszük figyelembe, akkor a havi díjak költsége (most 3 000 Ft körüli tétel) fedezi ezt az egyszeri kiadást is.
30 év távlatában a napelemes rendszer is élete végéhez közeledik – ezt olvashatjuk mértékadó napelemes cégek honlapján –, így azután van min „törpölni”, merre is legyen az előre, ha az ingyenfűtés a célkitűzésünk.
Ne feledjük el, hogy a geotermikus hőszivattyúval létrehoztunk egy közel ingyenes hűtési szolgáltatást is – free cooling –, amelynek a klímaváltozás során évről-évre jobban lehet majd örülni.
Nem könnyű feladat az elektromos – napelemes rendszerrel való összehasonlítás, ebben próbálunk segíteni a poszt 3. részében.
Rövidesen jön: Mennyibe kerül az ingyenfűtés 3. rész.
Szerzők: Kardos Ferenc KardosLabor , Ballai Zsolt