A padlófűtés története egészen az ókori Római Birodalomig nyúlik vissza, ahol a nagyobb középületekben oldották meg a fűtést, a padlón keresztül. Igaz a rómaiak még nem problémáztak azon, hogy 3 vagy 5 rétegű csöveket fektessenek-e le, hanem egyszerűen bevezették a termálvizet a padlólapok alatti csatornákba. Azóta eltelt 2.000 év és még mindig bizonytalanságban tartják a közhelyek az építkezőket a fűtési rendszerekkel kapcsolatban.
A Házépítők csoportunkban gyűjtöttük össze azokat a kérdéseket a padlófűtésről, amelyek legjobban érdeklik az építkező tagjainkat. Több, mint 50 kérdés érkezett, és ezeket foglaltuk össze 7 fő téma szerint, hogy mindenki választ kapjon, de mégse kelljen napokig olvasni az egymást átfedő kérdésekre adott válaszokat.
A 7 kérdés
1. Hálószobába nem javasolja a tervező a padlófűtést, szállópor keringést emlegetett. Életszerű ez?
2. Érezhető-e komfort különbség a padlófűtésnél járólap és laminált padló között?
3. Mennyivel csökken a padlófűtés hatásfoka, ha sok a bútor a padlón?
4. Milyen csöveket ajánlanak a padlófűtéshez?
5. Mennyi idő után kezd el valóban fűteni?
6. Lehet-e bontás nélkül már meglévő padlóra utólag padlófűtést telepíteni?
7. Mik a padlófűtés előnyei?
Válaszok
Mindenképpen szakmai válaszokat szerettünk volna kapni ezekre a fontos kérdésekre, ezért interjúvoltuk meg Pölcz Csabát, az Uponor Magyarország ügyvezetőjét. Az Uponor világviszonylatban is az egyik vezető vállalat a padlófűtés rendszerek piacán.
1. Hálószobába nem javasolja a tervező a padlófűtést, szállópor keringést emlegetett. Életszerű ez?
- A padlófűtés 60-70 cm magasságig lebegteti a port, míg a radiátor pedig az egész szobában keringeti azt. Tehát, ha valaki por allergiás, akkor mindegy, hogy melyik rendszerrel fűt. Az ablakon át való szellőztetés sem megoldás, hiszen azzal kintről is beengedjük a port a szobába.
Ha valós szükség van arra, hogy a szobában ne legyen szállópor, akkor a gépesített szellőztető rendszer a megoldás, ami a beépített szűrő segítségével eltávolítja a port a szoba levegőjéből és frissíti is azt.
Tehát már a kérdés alapja sem helyes.
2. Érezhető-e komfort különbség a padlófűtésnél járólap és laminált padló között?
- A mérnöki válasz: igen. A hideg és meleg burkolatok hőátadási tényezője más. Egy kőlap gyorsabban adja át a hőt, mint egy laminált lap vagy parketta. Ez egyben azt is jelenti, hogy a kőlap kisebb felületen is jobban fűt, mint a laminált lap.
A laminált parkettánál fontos, hogy vásárláskor ellenőrizzük, hogy alkalmas-e padlófűtésre.
Eddig csak kőlapról és laminált lapról beszéltünk, de konyhában és fürdőszobában padlófűtés fölé jobb választás lehet a vinyl, mert vízálló, könnyen takarítható. Ez az anyag tekercsben kapható, de ugyanúgy természetes laminált padló vagy kőlap hatású is lehet.
3. Mennyivel csökken a padlófűtés hatásfoka, ha sok a bútor a padlón?
- Felület arányában kevesebb lesz a hőleadás. Persze ezen sokat javít, ha a bútor alja nem teljesen illeszkedik a padlóra, tehát lábai vannak, mert akkor ki tud áramlani a hő egy része a szoba légterébe.
Semmiképp nem ajánlott, hogy a bútorok alatt ne legyen lefektetve a padlófűtés cső, mert később változhat a szoba elrendezése és ott egy hideg folt marad, ami ha mondjuk a sarokba esik, akár penészedéshez is vezethet.
4. Milyen csöveket ajánlanak a padlófűtéshez?
A csöveknél a legnagyobb különbség a szerelési technológiában van, nem abban, hogy a különböző csövek változtatnak-e a rendszer hatásfokán vagy a tulajdonos érez-e komfortkülönbséget. Egyik cső se adja le a hőt jobb hatásfokkal a másiknál.
2 fő típus van:
- a PE-Xa cső, ami térhálósított polietilén cső. Előnye, hogy alkalmas memóriaeffektusra, ami azt jelenti, hogy mechanikai deformálódást követően hő hatására képes visszanyerni eredeti alakját. Ez egyben a legrugalmasabb csővezeték is, könnyen hajlítható, egyszerű vele dolgozni.
- az 5 rétegű cső, amiben az egyik réteg aluminium (PE-RT). Könnyen szerelhető, viszont ha szereléskor rosszul lép rá valaki vagy másképp súly nehezedik rá, akkor behorpad és nem nyeri vissza az eredeti alakját. Ilyen esetben a sérülés helyén azonnal toldani kell, ami hibaforrás lehet később. Alkalmazható padlófűtésre és radiátorhoz is, így, ha mindkét rendszert ezzel szerelik, akkor kevesebb hulladékkal lehet számolni.
Garancia mindkét típusra ugyanannyi, ár-érték arányban az 5 rétegű a jobb.
Aranyszabály: nem szeretjük a kötést a padlófűtés csöveken, mert az hibaforrás.
A csővastagság 10 mm alatt nem gazdaságos, mert a szűk keresztmetszet túlterhelheti a szivattyúkat. A legtöbbször a 16-17 mm keresztmetszetű csövekkel építik ma a padlófűtés rendszereket. A rendszer kiépítéséről itt találtok egy hasznos videót.
5. Mennyi idő után kezd el valóban fűteni?
Ez sok mindentől függ, de valóban lassabban fűt fel, mint a radiátoros rendszer. De ez nem jelenti azt, hogy a házunk kihűlhet. A modern termosztátok képesek kezelni az átfutási időt, ami a padlófűtés lassúságából ered. Ha a termosztátunk mégsem kezeli, akkor egyszerűen 4-5 órával hamarabb kezdünk fűteni, hogy a kívánt időpontban a kívánt hőmérsékletet kapjuk. De ne feledjük, amennyivel előbb kezdünk fűteni, annyival előbb is fejezzük be a fűtést, hisz a padló órákon át adja le a hőt azután is, hogy kikapcsoltuk a kazánt.
Amikor beüzemelik a kazánunkat és megtörténik az első fűtés, akkor ne hagyjuk ki az estricht programot, ami alacsony hőfokon (16-21 C), fokozatosan hivatott kiszárítani a padlónkat.
6. Lehet-e bontás nélkül már meglévő padlóra utólag padlófűtést telepíteni?
Igen, erre a megoldás a Minitec rendszer, ami 1 cm vastag és a már meglévő padlóra fektethető le. Ez a burkolással együtt maximum 2,5 cm szintemelkedés jelent.
Kőlapokra érdemes aljzatkiegyenlítést végezni, mielőtt leteszik a Minitec rendszert.
Laminált padlóra és parkettára nem javasolt tenni, hiszen ezek az anyagok elkorhadhatnak. Ezért szedjük fel telepítés előtt. Ezzel természetesen megspórolható 10-12 mm szintemelkedés a padlón.
A Minitec rendszer installálásáról itt találtok videót.
7. Milyen előnyei vannak a padlófűtésnek?
2 féle hőátadás van a fűtésrendszereknél. Az egyik a konvekciós, azaz a hőáramlásos fűtés, ezen elv alapján működnek a radiátorok és a konvektorok.
A másik a sugárzásos hőátadással fűtő rendszer, mint a padlófűtés. Az embernek ez természetesebb, hiszen a Napból is így kapjuk a hőt.
A 2 rendszer által elért hőérzet is más. A padlófűtésnél 2-3 C-kal alacsonyabb hőmérsékleten érezzük ugyanazt a komfortot, mint a radiátoros fűtésnél. Ez megtakarítást is jelenthet, mert 1 C hőmérséklet csökkentéssel 7%-ot takaríthatunk meg a fűtésköltségen. Persze ezt magyarázhatjuk a feleségünknek, amikor neki nem elég a 21-22 C a szobában, mert fázik.
Ha már szóba kerültek a hölgyek, akkor Ők azért szeretik a padlófűtést, mert nem kell takarítaniuk a radiátort, ami nem egy kellemes munka.
Ha nincs radiátor, akkor azzal helyet takarítunk meg, és ráadásul nem befolyásolja a lakberendezést sem.
Elégedettség
Kíváncsiak voltunk a padlófűtést használók véleményére is, ezért megkérdeztük a Házépítők csoportunkban. Eddig 200 padlófűtést használó tagunk szavazott, az eredmény így áll.
