Kevés családi ház van megfelelően leszigetelve Magyarországon. Nem beszélve a jó minőségű nyílászárók hiányáról és az elavult fűtési rendszerekről. Most arra keressük a választ, hogy milyen korszerűsítést lehet elvégezni még idén, hogy csökkenjen a fűtés költségünk.
A magyar családi házak 80% korszerűtlen szigetelésű
Magyarországon mintegy 2,85 millió családi ház épült, amelyekben közel 7 millió ember él. Ezek a lakóépületek természetszerűleg arányosan több energiát fogyasztanak, mint egy több oldalról körbevett társasházi lakás. A családi ház állomány közel ¾-e 1980 előtt épült, energetikai állapotuk nagyban elmarad európai összehasonlításban a korszerűbb házaktól, amelyekben az nyílászárók, a szigetelés vagy a fűtésrendszer egyik eleme legalább energiagazdaságos.
Iparági statisztikák szerint ezen lakóingatlanok 80%-a energiahatékonysági szempontból korszerűtlen. Ezt támasztják alá az épület energiahatékonysági tanúsítványok adatait összesítő Lechner Tudásközpont kimutatásai is.
A vizsgált lakcímkék alapján a családi házak alig 0,7%-a érte el az AA vagy annál nagyobb AA+ és AA++ minősítési fokozatot, közel nulla energiaigényre vonatkozó követelménynek (BB kategória) csupán az ingatlanok 1% felelt meg, míg korszerű (CC és DD kategória) minősítést mindössze a családi házak 16%-a kapott. BB szintet vagy annál jobb besorolást egyébként kizárólag azok a családi házak érhetnek el, melyekben a felhasznált energia legalább negyedét megújuló energiaforrások segítségével biztosítják.
Átlagos (FF kategória) vagy annak környékén mozgó (EE és GG kategória) besorolást a tanúsított a családi házak 19%-a ért el, míg az ingatlanok 53%-át ennél rosszabb (HH, II, JJ) kategóriába sorolták, vagyis jelentős korszerűsítést igényelnek.
Pedig, ha egy energiapazarló családi házat 12-15 cm vastagságú, korszerű kőzetgyapot szigetelőanyaggal megfelelően hőszigetelünk, annak fűtésigénye akár 30-40%-kal csökkenthető, így egy 90-100 m2-es ingatlan 42 ezer forintos, átlagos havi fűtésszámlája 15.000 forinttal is csökkenhet, a Knauf Insulation szerint. A forintosított megtakarítás eléréséhez az is szükséges, hogy az épületet fűtő kazán képes legyen lekövetni a megváltozott (lecsökkent) hőigényét az épületnek.
A meleget úgy tudjuk benntartani, ha tudjuk, hol akar távozni
Ha energiahatékonysági szempontból korszerű házban élünk, az azt jelenti, hogy ugyanolyan komfortérzet és életmód mellett kevesebb energiát fogyasztunk. Egy családi házban az elpazarolt energia 35%-a a falakon, 25%-a az ablakokon, 15%-a padlón, 25%-a pedig a tetőn keresztül távozik, ha nem gondoskodunk megfelelő hőszigetelésről. Éppen ezért, az energiahatékonysági felújítások javasolt sorrendjét különösen fontos betartani.
1. A rossz állapotú nyílászárókat cseréljük ki, majd
2. a hőszigetelést végeztessük el,
3. végül pedig a gépészetet cseréltessük ki.
A szigetelés tervezésekor az elsődleges szempont, hogy az adott épületnek hol a legnagyobb a hővesztesége. Ennek megállapításához érdemes energetikai auditot végeztetni, amelynek keretében szakember ad tanácsot arról, hogy az épületnek milyen energiahatékonysági fejlesztésekre van szüksége. Így elkerülhetjük, hogy feleslegesen költsünk, energiahatékonysági beruházásunk pedig sokkal hatékonyabb lesz és hamarabb megtérül.
Mi mostanában fejeztük be az építkezést, és a hatósági engedélyhez szükséges az energetikai tanúsítvány. Önmagában ez az építtetőnek már sok újat nem fog mutatni, hacsak ki nem egészítteted egy 15-25.000 Ft-os hőkamerás elemzéssel. Én megcsináltattam és több hőhidat találtunk, amit a kivitelező kijavított. Az egyik jellemző hiba, hogy a födémen található kőzetgyapot lemezeket nem engedték túl a homlokzati szigetelés síkján. A másik, hogy a lábazati és homlokzati szigetelést nem dolgozták össze megfelelően.
A kőzetgyapotokat megigazították, pótolták, a hőhidas lábazati-homlokzati szigetelés illesztésnél tovább engedték a homlokzati szigetelést a lábazatira 5-cm-rel, de ezt már csak a ház hátsó (északi) oldalán csináltattuk meg, mert itt nem zavart, hogy a már készre vakolt (nemes) falhoz alul hozzátoldottak 5 cm-t, ami így egy csíkként látszik.
Mit tehetek, ha szigetelnék, de már nem találok kivitelezőt 2018-ra?
Ha a tél beállta előtt már nincs elég időnk vagy nem találunk kivitelezőt a homlokzati hőszigetelésre, akkor akár csak a tető, födém saját magunk által elvégezhető hőszigetelésével is 25%-os energia és költségmegtakarítást érhetünk el. Ehhez nem kell mást tennünk, mint üveggyapot szigetelőanyagot végigteríteni a padláson.
A gyapotot vehetjük tekercsben vagy táblákban is. Amire szükséges odafigyelnünk a lerakáskor:
- BALESETVESZÉLY: bizonyosodjunk meg, hogy járható-e a felület, amire rátesszük a üveggyapotot, nehogy leszakadjon alattunk.
- ha lehet 2 rétegben szigeteljünk, tehát ha 20 cm vastag szigetelést szánunk a födémre, akkor azt 2 x 10 cm vastag üveggyapotból oldjuk meg, eltolt illesztésekkel, így a miniatűr hőhidakat is megszüntetjük az átfedésekkel
- a találkozási pontoknál szorosan illesszünk
- a fal külső síkján lógjon túl 10-15 cm-rel túl a kőzetgyapot
Építkezel? Felújítasz? Szigetelsz? Csatlakozz a Házépítők csoporthoz több mint 8.200 aktív tagunk segítségével egyszerűbbé válik az életed. KATT IDE!