De felmerül még ilyen esetben az építtetők részéről egy következő jelentősnek tekinthető probléma is, amelyre szinte soha, vagy nagyon kis szerencsével és kevés szakértelemmel kapnak valamilyen – többnyire nem is használható – megoldási javaslatot:

1. Hogyan kell lezárni a jogvitáig vezetett építési naplót?
2. Milyen jogorvoslati lehetősége van az építtetőnek egy ilyen jogvita esetén? Hová, melyik állami szervezethez fordulhat segítségért, kezdeményezhet eljárást?
3. Milyen formában folytathatja az építtető az építési tevékenységet és mikor?
4. Hogyan állapodhat meg új kivitelezővel és ezután hogyan nyithat új építési naplót?

A fent említett kérdésekre kerestük a választ szakértők megkérdezésével, jogszabályok áttanulmányozásával és próbálunk meg válaszolni azokra az alábbiak szerint.

1. Hogyan kell lezárni egy jogvita esetén az addig vezetett építési naplót?

A régi – a vitás helyzetig vezetett – építési főnapló bármikor zárható, de azt csak a kivitelező vállalkozó kezdeményezheti a felelős műszaki vezetői (FMV) nyilatkozat kitöltésével és a munkaterület visszaadásával.

Tehát a lezárás csak akkor valósulhat meg, ha a kivitelező az elektronikus főnaplóban a munkaterületet visszaadta az építtetőnek, valamint kitöltötte a felelős műszaki vezetői nyilatkozatokat. A főnapló lezárását ezek után az építtető hajthatja végre.

Ebbe az elektronikus építési naplóba javasolt az építtetőnek feltölteni minden a kivitelezővel folytatott elektronikus, vagy papír alapú levelezést, már kifizetett pénzösszegekről szóló igazolást, átadás-átvételi papírokat, anyagbeszerzési dokumentumokat, számlákat, szállítóleveleket, megbeszélésekről készült feljegyzéseket, ÁFA bevallásokat, munkadíjakat, teljesítési igazolásokat, fotókat és minden olyan jellegű egyéb iratot, dokumentumot, ami fontos lehet a vita rendezésének szempontjából.

2. Milyen jogorvoslati lehetősége van az építtetőnek egy ilyen jogvita esetén? Hová, melyik állami szervezethez fordulhat segítségért, kezdeményezhet eljárást?

Egy kivitelezői vita esetén lehetősége van az építtetőnek a Megyei Kereskedelmi és Iparkamarák mellett működő Teljesítésigazolási Szakértői Szervtől (TSZSZ) szakértői eljárás lefolytatását kérni, amelyet az építmények tervezésével és kivitelezésével kapcsolatos egyes viták rendezésében közreműködő szervezetről, és egyes törvényeknek az építésügyi lánctartozások megakadályozásával, valamint a késedelmes fizetésekkel összefüggő módosításáról szóló 2013. évi XXXIV. törvény alapján kezdeményezhet.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elektronikus kérelem befogadó rendszerén az űrlap kitöltését és a dokumentumok feltöltését követően egyetlen kattintással lehet kérelmezni a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv eljárását.

A TSZSZ tehát a hivatkozott 2013. évi XXXIV. törvény alapján az építészeti-műszaki tervezési, építési és kivitelezési szerződések teljesítéséből fakadó viták ügyében tud eljárni. Kérelmet adhat be és így a szakértői eljárás lefolytatását kérheti a megrendelőn (építtetőn) kívül a tervező, a kivitelező vagy az alvállalkozó is.

Fontos, hogy a vitás teljesítéssel összefüggésben írásbeli szerződés álljon rendelkezésre, mert a jogszabály szerint csak ebben az esetben fogadhatja be a TSZSZ a kérelmet. (Építőipari kivitelezés nem végezhető szóbeli megállapodás esetén. Írásos megállapodást kell kötni, amely szeabályait a 191/2009. (IX. 15.) Korm. Rendelet határozza meg.)

Fontos tudni továbbá, hogy a jogszabályok nem zárják ki a visszamenőleges hatályt, tehát a TSZSZ létrehozását megelőzően indult ügyekben is lehet szakértői eljárást indítani. Egyedül arra érdemes figyelni, hogy már elévült követeléseket esetleges kedvező szakvélemény birtokában sem fognak tudni bíróság előtt érvényesíteni.

A TSZSZ eljárásának legfőbb célja az elhúzódó elszámolási viták rendezésének felgyorsítása. A TSZSZ szakvélemény elkészítésének határideje 30 nap, ami indokolt esetben maximum 30 nappal meghosszabbítható, így 60 napon belül minden esetben lezárul a szakértői eljárás. A TSZSZ döntése nem kötelező érvényű, tehát egyik fél sem kötelessége azt elfogadni.

A TSZSZ eljárása díjköteles, melyről további információkat például az mkik.hu weboldalon találhat.

Ha nem rendeződik a vita peren kívül, akkor a folytatás a polgári per. Az, hogy ezelőtt érdemes e megkeresni a TSZSZ-t, mindenkinek magának kell eldöntenie, kicsit borsos a szakértés díja, ha nagyobb a vitatott összeg. A TSZSZ szakvéleményt egy peres eljárásban a bíró szakmai iránymutatásként vehet figyelembe.

3.-4. Milyen formában folytathatja az építtető az építési tevékenységet és mikor? Hogyan állapodhat meg új kivitelezővel és ezután hogyan nyithat új építési naplót?

A korábbi kivitelezési elektronikus főnapló lezárást követően nem kell újra kezdeni – nem kell készenlétbe helyezni – új elektronikus naplót, a meglévő naplóban kell a megrendelő építtetőnek új főnaplót nyitnia.

(Az építtető saját részéről felmondhatja a vállalkozói szerződést, ami után új kivitelezővel új megállapodást köthet, amelyre új főnaplót kell létrehoznia. Az előző főnapló marad nyitva úgy, hogy abban az építtető felhívta az előző vállalkozót a munkaterület átadására. Tehát így folytatódhat az építkezés.)

Nagyon fontos további elem, hogy ha nem volt eddig az építkezés során műszaki ellenőr megbízva, akkor a második főnapló esetén kötelező műszaki ellenőrt megbízni a kivitelezés felügyeletére.

Javasolt továbbá, hogy az új kivitelező kiválasztása esetén az építtető körültekintően járjon el és ha az első szerződés megkötéséhez nem vett igénybe jogi (pl.: ügyvédi vagy közjegyzői) segítséget, akkor ahhoz a második megállapodás megkötése előtt már ragaszkodjon!

Szerző Ballai Zsolt. A cikk megírásához szakmai segítséget nyújtott Kovács Ferenc műszaki ellenőr, elektronikus építési napló vezetési szakértő.  

Csatlakozz a már 19.000 tagú építkezős/felújítós csoportunkhoz, a Házépítőkhöz!