JTom • 9 nap
2024 júliusában rendezték Szekszárdon kerékpárversenyzésből az 50. Gemenci Nagydíjat. Ez a nemzetközi verseny évtizedek óta nemcsak a város hanem Tolna vármegye egyik legrangosabb sporteseménye. A Gemenci Nagydíj amellett hogy egy magas színvonalon megszervezett sportesemény egyben egy olyan fesztivál is a városban, amelynek közösségépítő szerepe vitathatatlan. Éppen ezzel a fesztiválhangulattal – látványos megnyitóünnepségekkel, utcabálokkal, bemutatókkal, tombolával, kerékpáros felvonulással – sikerült elnyernie és megtartania a közönség szeretetét, és ez segítette át a szekszárdi kerékpárosokat fél évszázad nehézségein. Ennek történetét mutatja be Mácsainé Iván Éva.
Ahogy elkezdődött…
Szekszárdon 1895-ben alakult meg az első kerékpáros egylet, 1926-tól már a Törekvés SE-nél működött kerékpáros szakosztály, majd nem sokkal később a város bringásai létrehozták az önálló Szekszárdi Kerékpáros Egyesületet, Ács Sándor testnevelőtanár vezetésével. A második világháború után a sportban is „új szelek” fújtak Magyarországon. A sportélet szocialista átalakítását követően a Szekszárdi Szövetkezeti Spartacus Sportkör karolta fel ezt a sportot a városban. Az 1952-ben létrehozott kerékpáros szakosztály első vezetője és edzője Losonczi Sándor volt, 1956-tól Gerendai János edzői irányítása mellett folytatódott a munka a szakosztályban. A fellendülésben jelentős szerepet játszott Schneider Konrád – a sportkör korábbi versenyzőjének – visszatérése Szekszárdra 1970-ben. Schneider vezetőedzőként vette át a szakmai munkát a kerékpáros szakosztálynál, amely országúti szakágban 1974-ben már a negyedik helyen állt az országos rangsorban, 1975-ben pedig az ország legeredményesebb szakosztálya lett.
A Szekszárdi Spartacus kerékpárosai 1976-ban. Felső sor (balról jobbra): Szúnyogh Nándor, Eppel, Pálinkás Csaba, Brozovácz László. Középső sor: idős Halász László, Gulyás János, Halász Zoltán, Liska Pál, Csákovits Ferenc. Alsó sor: Sallai Antal, Halász László, Nagyernyei Attila, Vanitsek István, Schneider Konrád. (Forrás: Szabó-Kovács János)
Szövetkezeti szpartakiádból Gemenci Nagydíj
Az országos bajnokságokon elért sikerek közrejátszottak abban, hogy az 1970-es években felmerült egy nemzetközi kerékpárverseny megrendezésének gondolata Szekszárdon. Pálinkás István a Spartacus Sportkör társadalmi elnökének, Petrits József, a sportkör ügyvezető elnökének és Schneider Konrád edzőnek a kezdeményezését a városi tanács is lelkesen támogatta. A Mecsek Kupa állt előttük példaként, hiszen ezen a bajnokságon rendszeresen indultak a szekszárdi bringások is. A lehetőség 1975-ben érkezett el, amikor Magyarország kapta a Szocialista Országok Szövetkezeti Szpartakiádjának rendezési jogát. A Magyar Iparszövetség (OKISZ) döntése alapján Szekszárdot érte a megtiszteltetés, hogy megrendezhette a szpartakiád kerékpárversenyét. A gyakorlatban mindezt úgy valósították meg, hogy a szpartakiád egyben egy másféle nemzetközi kerékpáros versenyt is jelentett. A két viadal egyszerre zajlott, de külön értékelték a szpartakiádon és a Gemenci Nagydíjon résztvevő versenyzőket.
A IV. Gemenci Nagydíj hivatalos plakátja (Cseh Gábor grafikus munkája, forrás: Szabó-Kovács János)
A szövetkezeti szpartakiádra bolgár, lengyel, mongol, csehszlovák, román klubok jelentkeztek a hazai együtteseken (BKV Előre, Budapest Építők, Csepel, Debrecen VSE, Ferencváros, Miskolci VSE, Mosonmagyaróvár, Pécsi MSC, Szekszárdi Spartacus, Újpesti Dózsa) kívül. Egy csapatban 5 versenyző indulhatott, közülük a legjobb 3 teljesítményét értékelték. Az első Gemenci Nagydíjért 6 ország (Ausztria, Bulgária, Lengyelország, Magyarország, Mongólia, Románia) 11 csapata szállt ringbe. A verseny két szakaszból állt. Augusztus 26-án (kedden) este nyolc órakor indították el a Magyarországon egyedülálló villanyfényes háztömb körüli versenyt, amelyen 30 kört kellett tekerni a bringásoknak, az össztáv 42 kilométer volt. A verseny második, országúti szakaszát másnap, augusztus 27-én rendezték. A kétnapos küzdelem egyéni összetett versenyének győztese Szuromi György, a BKV Előre versenyzője lett, aki egy Gold Start televíziót kapott ajándékba. A Gemenci Nagydíjat a lengyel válogatott nyerte csakúgy mint a szocialista országok szövetkezeti szpartakiádját. A Szekszárdi Spartacus csapata a 2. helyen végzett. A városvezetés egyértelmű sikerként értékelte a Gemenci Nagydíjat, és úgy határozott, hogy minden évben megrendezik ezt a versenysorozatot.
A Gemenci Nagydíj megnyitója előtti zászlófelvonásra a négy legjobb szekszárdi kerékpáros (Halász László, Halász Zoltán, Pálinkás Csaba, Liska Pál) viszi a nagydíj zászlaját, előttük Pálinkás István, hátuk mögött Schneider Konrád vonul (Forrás: Szabó-Kovács János)
Startpillanat a Gemenci Nagydíj esti villanyfényes háztömbkörüli versenyén (fotó: Bakó Jenő, forrás: Wosinsky Mór Múzeum újkortörténeti archívfotó-gyűjtemény)
A háztömb körüli verseny útvonalán már az első évben több ezer néző szurkolt a bringásoknak, és a Gemenci Nagydíj ötvenéves története során a villanyfényes esti sportesemény népszerűsége töretlen maradt. A szakasz 2005-től a Pálinkás Csaba Emlékverseny nevet viseli a fiatalon elhunyt legendás szekszárdi kerékpáros tiszteletére. A versenyprogram 1976-ban egy új szakasszal, az egyenkénti indításos hegyiversennyel bővült. A szekszárdi Garay térről indították a versenyzőket, akik az első években csak egy kört tettek meg. 1979-ben változtatták meg a szakasz célállomásának helyét, ekkor került a célszalag a 205 m magasan látható Kálvária-kilátóhoz. 1999-től ezt az etapot Sajó Péter Emlékversenyként rendezik meg, a szintén nagyon fiatalon elhunyt versenyző tiszteletére, akinek 1983-ban felállított pályacsúcsát 2000-ig senkinek nem sikerült megdöntenie.
A Gemenci Nagydíj egyéni összetett versenyének eredményhirdetése 1976-ban. 1. helyezett Takács András (BKV Előre), 2. Halász László (Szekszárdi Spartacus), 3. Ivan Bobovcan (Zágráb), 4. Francesco Passari (Padovani), 5. Pavel Zeman (Bratislava), 6. Debreceni Tibor (Csepel) (Forrás: Szabó-Kovács János)
Halász László elrajtol a Gemenci Nagydíj egyenkéti indításos hegyiversenyén a Garay téren (fotó: Bakó Jenő, forrás: Wosinsky Mór Múzeum újkortörténeti archívfotó-gyűjtemény)
Megnyitóünnepség a Gemenci Nagydíjon (fotó: Bakó Jenő, forrás: Wosinsky Mór Múzeum újkortörténeti archívfotó-gyűjtemény)
A verseny mindenkié
A Gemenci Nagydíj programjába illesztve a városi KISZ bizottság a Szekszárdi Spartacussal közösen minden évben megrendezte az amatőr kerékpárosok viadalát is. A háztömb körüli villanyfényes „kritériumverseny” útvonalán a Magyar Kerékpáros Szövetség versenybíróinak közreműködésével került sor a futamokra. 1981-ben a nagydíj amatőr versenyének keretében tartották meg az úttörő-olimpia megyei döntőjét. Az országban elsőként Tolna megye választotta az úttörők olimpiai sportjának a kerékpározást. Ahogy a Gemenci Nagydíj népszerűsége nőtt, úgy az amatőr verseny is városi rendezvényből megyei, sőt országos programmá avanzsált és egyre több kategóriában lehetett nevezni. A fiataloknak rendezett amatőr versenyek meghozták a kedvét az idősebb kerékpárosoknak is a megmérettetéshez. Ezeken a futamokon a legalább három éve nem igazolt, szövetségi versenyeken nem szerepelt sportolók indulhattak, a nevezés a külföldi szeniorok számára is nyitott volt. A Spartacus Sportkörön belül 1982-ben indult el a női kerékpáros szakág, ebben az évben versenyeztek először nők külön versenyszámban a Gemenci Nagydíjon. A nagydíj szervezői 1994-ben a női verseny helyett nemzetközi serdülő viadal megrendezését határozták el.
Az esti háztömbkörüli kritériumversenyen a mezőny áthalad a Mártírok terén álló 1919-es mártírok emlékműve előtt (fotó: Bakó Jenő, forrás: Wosinsky Mór Múzeum újkortörténeti archívfotó-gyűjtemény)
Pálinkás Csaba a hegyiverseny rajtjánál, mögötte Rózsa György a Magyar Rádió dél-dunántúli tudósítója (1978-tól a Gemenci Nagydíj hivatalos bemondója) látható (fotó: Bakó Jenő, forrás: Wosinsky Mór Múzeum újkortörténeti archívfotó-gyűjtemény)
A Gemenci Nagydíj országúti mezőnyversenyén hűsítő „zuhanyban” részesíti a közönség a településen áthaladó versenyzőket (fotó: Bakó Jenő, forrás: Wosinsky Mór Múzeum újkortörténeti archívfotó-gyűjtemény)
Nemzetközi minősítések
A Nemzetközi Kerékpáros Szövetség 1987-ben „A” kategóriás versennyé nyilvánította a Gemenci Nagydíjat, amelyet 1989-ig állami támogatásból szerveztek. A rendszerváltás után azonban az állam kivonult a hasonló sportesemények mögül, így a szervezőknek nagyon gyorsan szponzorokat kellett találniuk, hogy biztosítani tudják a nagy múltú rendezvény fennmaradását. A támogatók nagyon fontos szerepet töltöttek be a nagydíj történetének második szakaszában, nélkülük veszélybe került volna a rendezvény folytonossága. 1998-ban a verseny bekerült a Nemzetközi Kerékpáros Szövetség (UCI) versenynaptárába 2.6-os kategóriában. A 2-es a többszakaszos viadalt jelöli, a 6-os pedig a nehézségi fokát egy 12-től 1-ig emelkedő skálán. Innentől kezdve a nemzetközi előírásoknak megfelelve kellett előkészíteni és lebonyolítani a versenyt, amelyet a helyszínen UCI ellenőrök felügyeltek. Ez volt az egyetlen magyar viadal, amely az UCI versenynaptárában szerepelt. A világ hasonló 2.6-os kategóriájú versenyei között 2002-ben az UCI ellenőrei a 8. helyre sorolták Szekszárdot. 2005-től az UCI versenynaptárában már 2.2 kategóriában szerepelt a verseny, ez azt jelentette, hogy az összetett verseny első 15 helyezettje világranglista-pontokkal gazdagodott. 2009-ben még a Gemenci Nagydíj volt Magyarország egyetlen UCI 2.2 kategóriájú viadala.
Halász Zoltán édesapjával, a kerékpárszakosztály műszerészével, idősebb Halász Lászlóval (forrás: Szabó-Kovács János)
Sajó Péter a hegyiverseny befutójában 1983-ban (fotó: Bakó Jenő, forrás: Wosinsky Mór Múzeum újkortörténeti archívfotó-gyűjtemény)
Felkészülés a rajtra az ifjúsági tehetségkutató verseny előtt (fotó: Bakó Jenő, forrás: Wosinsky Mór Múzeum újkortörténeti archívfotó-gyűjtemény)
Eredményhirdetés az ifjúsági tehetségkutató versenyen, a dobogó legfelső fokán Szabó-Kovács Norbert áll (fotó: Bakó Jenő, forrás: Wosinsky Mór Múzeum újkortörténeti archívfotó-gyűjtemény)
Porfelhőlovagok Szekszárdon
A szekszárdi reménységek, Halász László, Halász Zoltán és Pálinkás Csaba már az első Gemenci Nagydíjon eredményesen versenyeztek. Schneider Konrád az 1970-es évek elején fedezte fel őket, és a fiatalok néhány év alatt a magyar kerékpársport országúti szakágának kiválóságai lettek, a Szekszárdi Spartacus versenyzőiként jelentős sportsikereket értek el. 1976-tól mindhárman a magyar kerékpáros válogatott tagjai voltak és mindhárman részt vettek az 1980-as moszkvai olimpián. A Gemenci Nagydíjon a legnagyobb dicsőséget az egyéni összetett versenyen elért győzelem jelentette. Halász László 1977-ben és 1981-ben, Halász Zoltán pedig 1979-ben és 1983-ban állhatott a dobogó legfelső fokán. Kiváló teljesítményük elismeréséül az 1994-es jubileumi nagydíjon „örökös magyar bajnok” címet kaptak.
Női mezőny a Gemenci Nagydíjon (fotó: Bakó Jenő, forrás: Wosinsky Mór Múzeum újkortörténeti archívfotó-gyűjtemény)
Az egyéni összetett versenyben a Halász testvéreken kívül mindössze négy bringásnak sikerült duplázni a fél évszázad alatt. Steig Csaba 1991-ben és 1992-ben, Arató Dávid pedig tíz évvel később 2001-ben és 2002-ben állt a dobogó tetejére, mindketten címvédőként tudták megismételni győzelmüket. Kurt Konrad, a szlovákiai Dubnica versenyzője 1984-ben és kereken egy évtizeddel később, 1994-ben végzett az első helyen. Remák Zoltán is a Dubnica színeiben versenyezve állt a dobogóra először 2000-ben, majd 2004-ben duplázott, ekkor már a szlovákiai Podbrezová csapatának kerékpárosaként.
A szeniorverseny győztese nyereményével az eredményhirdetésen. (Forrás: Szabó-Kovács János)
Az első Gemenci Nagydíj csapatversenyét a lengyel válogatott nyerte. A házigazda szekszárdiak 1979-ben álltak először csapatban a dobogó legmagasabb fokára, és a következő két esztendőben sikerült megvédeniük elsőségüket, majd egy év kihagyás után, 1983-ban negyedszer is győzni tudtak. Diadalmenetüknek a Dubnica csapata vetett véget, akik 1984 és 1990 között zsinórban hatszor vihették haza a csapatgyőzelemért járó vándorserleget. A rekordot is ők tartják 11 csapatgyőzelemmel. Régebben az NDK világklasszis kerékpárosaival is találkozhatott a közönség Szekszárdon. A többszörös világbajnok Olaf Ludwig a Wismut Gera színeiben versenyezve érkezett a városba 1988-ban. Ő nyerte az országúti versenyt és a háztömb körüli kritériumversenyt, a hegyiversenyen pedig harmadik helyezést ért el. Ezzel a bravúrral maga mögé utasította a mezőnyt a nagydíj összetett egyéni versenyében, majd néhány héttel a szekszárdi győzelem után Szöulban olimpiai bajnok lett a 100 kilométeres egyéni országúti versenyszámban.
Olaf Ludwig dedikált fotója. (Forrás: Szabó-Kovács János)
A Gemenci Nagydíj története során számos országból érkeztek csapatok Szekszárdra, hogy bringásaik megmérettessenek az erőpróbán. Rendszeresen képviseltette magát Csehszlovákia, Jugoszlávia, az NDK, az NSZK, a Szovjetunió (majd ezek utódállamai), Anglia, Franciaország, Hollandia, Olaszország, Svájc, de az utóbbi években Ausztráliából, Dél-Afrikából, Kolumbiából és Új-Zélandról is neveztek sportolók erre a külföldön is elismert versenyre.
Mácsainé Iván Éva
Források
MNL TML XXIII. 114. a. Szekszárd Városi Tanács Testnevelési és Sportbizottsága iratai
MNL TML XXIII. 114. b. Szekszárd Városi Tanács Testnevelési és Sportbizottsága iratai
Tolnamegyei Ujság 1919–1943
Tolna Megyei Népújság 1951–2019
