Ingyen fűtés: mennyibe kerül gáz fűtésről átállni hőszivattyúsra?

2020.feb.26.

Egyik ügyfelünk hosszú évek óta kikéri a véleményünket az energiaracionalizálási elképzeléseiről. A földgáz számlájától szeretne szabadulni, mint sokan mások. 13 évvel ezelőtt napkollektorokat telepített, sorozatunk első részében kiszámoltuk, hogyan alakulna a következő 30 év költsége, ha elektromos fűtésre váltana és napelemekkel kiváltaná az áramfogyasztást.

kardoslabor.jpg

A KardosLabor segítségével most bemutatjuk, mennyibe kerülne, ha átállna a földgázkazánról talajszondás hőszivattyús fűtésre.

Abban a szerencsés helyzetben van, hogy padlófűtéssel van ellátva az egész épület, valamint – szegedi illetőségű lévén – nagyon könnyen fúrható a talaj, így nincs akadálya egy jó hatékonysággal működő geotermikus hőszivattyús rendszer kiépítésének.

Az elérhető eredmény szempontjából fontos tudni, hogy 50 % megtakarítás érhető el a gázfűtéshez képest a jelenleg érvényes energiaárak figyelembevételével, ehhez a hőszivattyúkhoz igényelhető „H” tarifát kell igénybe venni.

Egy lépésben tehát nem lesz „ingyen-fűtés”, csak költség felezés.

Egy második lépésben napelemekkel – négyszer kevesebbel, mint az árammal való fűtés esetén – lehet kinullázni a fűtési költséget.

Hogy ez mennyire racionális beruházás, erről szól majd a rövidesen megjelenő elemzés blogbejegyzésünk, az lesz a 3. rész.

 

Mivel ez sokakat érdeklő téma, megosztjuk az eredményt minden kedves olvasónkkal, kérem osszák meg Önök is!

 

A Kardos Labor Kft. levelezéséből:

 

Kedves Péter!

 

Tavaly szeptemberben adta meg az alábbi adatokat, ez kb. egybeesik a havi 20 000 Ft-os gázszámlájával. 240 000 Ft/ 110 Ft = 2183 m3 földgáz.

 

„Kb. 220 m2 a két szint plusz kb. 45 m2 melléképület, éves gázfogyasztás 2100 m3, hőszigetelt ablakok, aránylag jól hőszigetelt falak. Csak mennyezet és padló fűtés van, ezen kívül egy 150 literes melegvíz tárolót fűt a kazán”

 

2183 m3 földgáz energiatartalma: 2183 x 9,44 kWh = 20 588 kWh, ez Péternél a fűtési végenergia igény. Fölgáz égéshője 11,08 kWh/ m3, tehát 85 %-os kazánhatásfokkal számolunk.

 

Itt érdemes egy kitérőt tenni, mivel olvasóink nagyobb része új építésű családi házban él, vagy ilyet tervez építeni. Milyen energetikai kategóriába tartozik Péter háza?

Ehhez csak el kell osztanunk az elhasznált hőenergia mennyiségét a fűtött alapterülettel:

20 588 kWh / 265 m2 = 77,7 kWh/m2év. Ha megnézünk egy energiatanúsítványt, akkor ezt az energiamennyiséget fajlagos „fűtési végenergiaigény” név alatt találjuk meg.

Péter ma már nem kapna lakhatási engedélyt erre a házra, pedig az építéskor – 15 évvel ezelőtt – korát megelőző szinten szigetelte a házat.

A mostani előírásoknak megfelelő épületek – több paraméteren múlik, emiatt nem lehet egy konkrét számmal meghatározni – 45-55 kWh/m2év értéket kell hozzanak.

Határozzuk meg az épület kifűtéséhez szükséges teljesítmény értékét. Jó közelítéssel megkaphatjuk, ha a fűtési energiaigényt elosztjuk a 180 fűtési napra eső átlag 8 óra hőtermelő működéssel:

20 588 kWh / 180 x 8h = 14,3 kW

 

A részletek ismertetése nélkül egy 15 kW-os hőszivattyús gépház kiépítése, 240 méter szonda létesítése 4,8 mFt bruttó költség.

Amennyiben igénybe vehető a korábbi cikkben is említett 20 éves kamat és kezelési költségtől mentes hitel – a mostani cikk írásakor éppen kimerült a keret Pest megyében –, akkor saját 10%-os önrész alapján 4 320 000 Ft lesz a beruházás hiteligénye, a saját rész 480 000 Ft.

 

A 20 éves hitel havi törlesztése 4 320 000 Ft /240 hónap = 18 000 Ft.

A havi törlesztés tehát majdnem eléri a földgázszámla 20 ezres értékét, viszont az 50 %-os költségcsökkenés révén lesz még H tarifán 10 000 Ft havi áramszámlánk, tehát az első 20 évben 28 000 Ft lesz a havi költség, itt még nem látható megtakarítás.

A hőszivattyúval kapcsolatos költségekre havi 3 000 Ft-ot vélelmezhetünk, ezen az áron köthető már átalánydíjas javítási szerződés, ami anyagi biztonságot jelent a jövőre nézve, tervezhető lesz pénzügyileg a berendezés üzemben tartása.

 

Ezt a javítási költségtételt mégsem vesszük figyelembe, hiszen a gázkazán üzemeltetéséhez is tartozik majd egy hasonló összeg, ha annál a fűtési megoldásnál maradunk.

Némi kárpótlás lehet a közel ingyenes hűtési szolgáltatás, amely új elem a projektben, de az értéke minden bizonnyal nem éri el a havi 8 000 Ft-os többletet éves szinten.

 

A 20. és 30. év közti időszakban valóban élvezhetjük a felére csökkent „néhai” gázköltséget, amennyiben a hőszivattyú hozza a Scroll kompresszoroknál megadott élettartamot.

Élettartamok elemzését a sorozat 3. részében fogjuk közkinccsé tenni.

 

Megígértük az „ingyen fűtést”, tehát a megtérülést szándékosan szem elől tévesztve válasszunk akkora napelem mezőt, amely valóban lenullázza a maradék 10 000 Ft-os áramszámlát is.

 

A szükséges napelem mezőt így számítjuk ki:

Az épület fűtési hőenergiaigénye 20 588 kWh /COP 4 = 5147 kWh villamosenergia.

Ennek megtermeléséhez 4,75 kW-os napelem teljesítményt kell kiépíteni, melynek ára – 5-ös skálán 3-as minőséget választva – 2 000 000 Ft.

 

Ezzel a napelemes kiegészítéssel valóban elérhető a nullás fűtési számla, a kivitelezés összege viszont eléri a 6,8 mFt-ot.

 

A felvehető hitel ennek 90 %-a, 6 120 000 Ft, a szükséges önrész 680 000 Ft. A hitel mértéke így már indokolja a jelzálog megjelenését az ingatlanon.

 

A havi törlesztés 25 500 Ft lesz, 20 éven keresztül. Látható, hogy 20 évig nem lesz ingyen fűtés ebben az esetben sem, mert a 20 000 Ft-os gázszámlát ugyan nem kell fizetnünk, de helyette fizetjük a 25 500 Ft-os törlesztő részletet.

 

A napelemek degradációjával is számolni kell, a 20. évre a napelemek teljesítmény csökkenése eléri a 15 %-ot, ekkor már havonta 1500 Ft áramszámlát újra fizetni kell. A csökkenés folyamatos, az 5. évben 375 Ft, 10. évben 750 Ft fizetendő.

 

Számszerűsítsük, mi várható a 21. évben:

Végre lejárt a hiteltörlesztés, de az inverter tönkrement. Ez a teljesítmény még 1 fázison betáplálható, így olcsóbb az inverter, 323 000 (+ munkadíj + kiszállás = 400 000Ft), ami 120 hónapra elosztva havi (talán adnak rá hitelt) 3 333 Ft, a havi áramdíj 1 500 Ft, azaz ebben az évben a költségünk havi 4 833 Ft. A 21-30 évek közt 10 éven keresztül ezt az összeget kell fizetni, a napelemek „kopása” miatti kis mértékű emelkedés mellett.

 

Számszerűsítsük, mi várható a 31. évben:

A napelemek degradációja miatt növekszik az áramszámla, a 30. évre el fogja érni 2 500 Ft-ot havonta, ha bízunk abban, hogy ez az elhasználódási folyamat lineáris. Valójában ezt nem tudjuk biztosan, nincsenek kis számban sem 30 éves napelemes rendszerek. Ha volnának is, a hőskorszak technológiája vélhetően nem egyezett a mostanában rendszeresült, árversenyben felgyorsult gyártásnál alkalmazottal.

 

A hőszivattyú javítási igényéről sem feledkezhetünk meg. A legértékesebb alkatrész egy geotermikus hőszivattyúban a leggyakrabban beépülő Scroll kompresszor. A gyártók élettartam prognózisa 80 000 üzemóra. A mai épületekben az éves üzemóra – melegvíz előállítással együtt – nem éri el a 2 000-et, de számoljunk ezzel. Ebből a számból 40 éves élettartam következik.

Ne számoljunk ezzel a nagyon optimista értékkel, vegyük azt, hogy 30 év után kompresszor csere költséggel szembesülünk.

Egy kompresszor csere költsége egy geotermikus hőszivattyúban 400 000 Ft-os tétel lehet. Amennyiben a mostanában terjedő átalánydíjas javítási szerződést vesszük figyelembe, akkor a havi díjak költsége (most 3 000 Ft körüli tétel) fedezi ezt az egyszeri kiadást is.

 

30 év távlatában a napelemes rendszer is élete végéhez közeledik – ezt olvashatjuk mértékadó napelemes cégek honlapján –, így azután van min „törpölni”, merre is legyen az előre, ha az ingyenfűtés a célkitűzésünk.

 

Ne feledjük el, hogy a geotermikus hőszivattyúval létrehoztunk egy közel ingyenes hűtési szolgáltatást is – free cooling –, amelynek a klímaváltozás során évről-évre jobban lehet majd örülni.

 

Nem könnyű feladat az elektromos – napelemes rendszerrel való összehasonlítás, ebben próbálunk segíteni a poszt 3. részében.

Rövidesen jön: Mennyibe kerül az ingyenfűtés 3. rész.

Szerzők: Kardos Ferenc KardosLabor , Ballai Zsolt

 

Csatlakozz Te is Házépítők csoportunkhoz, ahol már 19.000 tagunk beszélget az építkezéséről!

A bejegyzés trackback címe:

https://maradokapenzemnel.blog.hu/api/trackback/id/tr8615484060

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Kovacs Nocraft Jozsefne 2020.02.27. 18:17:40

A számításokban nem veszed figyelembe a jövőben várható árváltozásokat - igaz, ki lát a jövőbe... :) Ám ha figyelembe vesszük, hogy a fix törlesztőrészlet a havi jövedelem egyre kisebb hányadát teszi ki, míg az áram ára biztos nőni fog, a tényleges megtérülés ill. megtakarítás a posztban számítottnál minden bizonnyal kedvezőbb lesz.

Viszont kicsit túl optimistának látom, hogy 4-es COP-vel számolsz. Mivel a ház szigetelése nem a legjobb, az amúgy alacsony előremenővel is megelégedő padlófűtés esetén is melegebb előremenő hőmérséklet lehet szükséges, ami rontja a COP-t.

Kérdés: Vajon milyen eredmény jönne ki klímás fűtésnél? OK, elveszne a padlófűtés komfortja, viszont drasztikusan csökkenne a beruházás költsége. Még úgy is, hogy a kívánt max. teljesítményhez a bivalens hőmérséklettől függően 4 vagy 5 darab 3.5kW-os klímát kellene felszerelni.

Mellesleg utánanéztem a mi klímás tapasztalatainknak. Azt találtam, hogy valóban elég pontos eredmény jön ki a szükséges max. fűtési teljesítményre, ha a fűtési időszak átlagos teljesítményigényét megszorzom hárommal, ahogy te tetted.

zenitó 2020.02.27. 18:37:29

Valamiért a 680 ezres önrész sincs beleszámolva a megtérülésbe. Pedig az sem kicsi tétel.

jajdehülyevagyok 2020.02.27. 20:34:05

Arról is kellene szólni, hogy 4-5 fokos külső hőmérséklet alatt a hőszivattyú nem sokat ér, olyankor pörög a villanyóra.

Genius2 2020.02.27. 20:59:25

Hát barátaim. Hasonlóan mint a napelem, a hőszivattyú még ha lehet, nagyobb szopóroller. Amellett, hogy baromi drága (itt fent, ha jól emlékszem, 6.8M bruttó, - de tegyünk rá simán +20%-ot az ilyen-olyan pluszköltségekre MOST - pénzkiadás), még el is akar adósítani!!! 20 évre hitelt felvenni qrva nagy baromság és felelőtlenség!!!
Mi történik ismét? A kedves spórolós ügyfél azt reméli, hogy lenullázza a fűtésszámláját. Normális költségvetésben, egy ekkora ház esetében. - egyébként nekem is hasonló paraméterű házam van! - a fűtésszámla kb. évi 200e Ft, vagyis 20 év alatt 4M Ft. 34 (!) év alatt 6.8M Ft. Én személy szerint 79 éves leszek (HA megérem)...mire megtérül...hát kösz...Ja, és persze, a gyerekek jól járnak majd vele: aha persze, a gyerekek ELADJÁK a házat, nyilván kevesebbért, mint amibe a "beruházás" kerül, vagyis ki tudja, mit ér a ház 34 év múlva....
És nehogy már elhigyjétek, hogy az inverter meg a kompresszor kibírja a 20 évet. A nyakamat ár, hogy minimum 3x kell cserélni, de ebből a 3. csere már komplett rendszercserével jár, mert akkorra már nem fognak olyat gyártani, - techonológiai fejlődés, visszafelé nem kompatibilitás! - mint amit most veszel. Ezeket a kockázatokat nem kellene elmondani és felmérni?? Ja, persze, minek gondoljunk ilyenre, hát ez szuper, meg csúcsteljesítmény, igen, valahogy pl. az autók is kb. 4-5 évig működnek jól, utána meg...
Summa summarum, én azt mondom, hogy a padlófűtés+kondenzációs kazán kombót qrva felesleges lecserélni, hacsak nem nyered meg a lottóötöst...:-)))))

Luighi 2020.02.27. 21:12:26

Hány éves a "beruházó"? (ha túl van az 5-6 x-en akkor nem tuti hogy megtérül neki valaha!)
EHELYETT:
1. Költsön rendes , korszerű szigetelésre.(minimum 10cm de én 20-szal csinálnám+3rétegű ablakok magyarán passzív szintű szigetelés)
2. Ha a szigetelés már OK, akkor elég lenne a levegő-levegő rendszerű hőszivattyú, lánykori nevén inverteres klíma. (sokkal olcsóbb, és sokkal kevésbé macerás!)

Pierr Kardán 2020.02.27. 21:19:16

Tehát, ha jól értem, akkor a berendezések várható élettartama rövidebb, mint a vélelmezhető megtérülési idő, tehát a jelenlegi energiaárak és a hőszivattyús fűtési rendszer (plusz a napelemek) árát figyelembe véve gazdaságilag indokolatlan áttérni egy meglévő gázfűtési rendszerről egy hőszivattyús rendszerre.

sóhegy049 2020.02.27. 21:51:40

3-as kategóriás napelem, 20 év és -15% teljesítmény csökkenés? ))) LOL (((
Keressétek fel a műhold gyártókat!
Ott nem a szabad piaci napelemek vannak és 15 év után kuka... A műholddal együtt, de ez tervezett, mert ugye ott kifogy a hajtóanyag is.
Hagyjuk ezt... ;-)

Ódor Peták Diána 2020.02.27. 22:23:13

30 évre hőszivattyú?! 10 év múlva nem lesz hozzá alkatrész, ember! 1-2 évente új sorozatot ad ki az összes gyártó! Olyan bonyolult elektronika működteti, hogy típusonként egy mérnök sejti a működését az egész országban...és az ő telefonja is mindîg foglalt

Peetee 2020.02.28. 02:04:26

30 éves megtérülési idő, rengeteg optimista "ha" feltétellel. Azokból ha csak 1 másképpen alakul, akkor soha meg nem térül, vagy rosszabb esetben elkezd növekvő veszteséget termelni. Ezért igazán megéri beletolni 5-8milliot...

asdf 2020.02.28. 07:45:39

@sóhegy049: hogy odafönn mennyi UV éri, meg milyen hőmérséklet-változásnak van kitéve, arról meg nagyvonalúan feledkezzünk meg, igaz? Meg hogy 97-ben fellőtt GPS műhold is üzemben van még...

Papírzsepi · http://lemil.blog.hu 2020.02.28. 08:30:48

Szóval nem éri meg. Ez mondjuk ismert tény volt eddig is. Sőt: a levegő-levegő hőszivattyú sem éri meg (és még zajos is), a COP-csökkenés miatt.
Talán a legjobb ezt a pénzt erős hőszigetelésre fordítani (azért ésszel: a Nikecell első 5 cm-re fogja meg a hőveszteség 99%-át. A 10cm-nél vastagabb Nikecell gyártása már nagyobb CO lábnyommal jár, mint amit egész életében visszatart!), majd kell egy jó hővisszanyerő a filtrációs veszteség (meg a penész) ellen, meg persze az ablakok üvegezése is lehet jobb (egy bizonyos szintig).
Innentől a fűtés lehet cekász-alapú, jó vacak hatásfokkal - de mivel összességében kicsi a fűtési igény, a kis befektetési+karbantartási költség ezt simán kompenzálja. (Megjegyzés: a hőcserélős légkezelőkben szokott lenni előfűtő, az első lépésnek jó is).

Ezt lehet aztán napelemmel etetni.

Még jobb esetben pluszban felkerülhet pár olcsó fali klíma az ősz-tavasz fűtéséhez és a nyár hűtéséhez. (Megjegyzés: padlófűtéssel nem klimatizálunk, egészségtelen. A fenti példában sem igazán előnyös ez, még mennyezet-fűtéssel együtt sem az igazi. Ehhez tipikusan fan-coil is kéne, ami nem olcsó. Ennyiből már kitapétáztad a lakást kommersz split-klímákkal.)

Mindez szerintem a feléből kijön. Vagy a harmadából. Sőt: ha a régi gázkazán kipurcant, akkor ez a kondenzációs gázkazán + új kémény kombónak is reális alternatívája lehet.

Sword 2020.02.28. 08:50:06

@jajdehülyevagyok: Talajszondás hőszivattyúról szól a példa, nem víz-levegő hőszivattyúról. A talajszondás -15 fokban is megfelelő hatásfokkal üzemel.

Medgar 2020.02.28. 09:00:24

@jajdehülyevagyok: És tényleg hülye vagy. Földszondás megoldásról van szó, nem levegősről.

Nancsibacsi 2020.02.28. 09:03:27

Ez nem csere, mert a jelenleg a házban lévő több milliós gázrendszer nem kerül eladásra (nyilván azért, mert nem lehet).
Ha van egy működő havi 20eFt-s megoldás, akkor nem kell variálni. 20eFt az nem sok pénz. Elektromos fűtésre áttérni nem gáz mellett, hanem gáz helyett érdemes. Vagyis ha már megvan a gázos fűtés, akkor sose fog kijönni a matek.

Elektromos fűtésből ami olcsó az a klíma - az olcsóbban, kevesebb macerával, és gyorsabban felszerelhető mint a gázfűtés. 5 hűtő-fűtő klíma ára olcsóbb, mint 1 gázfűtési rendszer ára. Szóval eleve indul a klímás fűtés - pár millióból. Nem utolsó sorban megbízhatóbb is, mert nem egy készülék lesz, ami ha elromlik januárban, akkor pingvinezhet a tulajdonos, hanem mondjuk 5, amiből ha 1 elromlik, a maradék 4 még valószínűleg ellátja a feladatát. Negatívum az, hogy fújja a levegőt - ha több készülék van, és nem átfagyott házat akarunk felfűteni, hanem szinten akarjuk tartani a hőmérsékletet, akkor nem észrevehető a légáramlás. Nem utolsó sorban nyáron is tud hűteni - ez a következő években egyre fontosabb lesz.
A talajszondás hőszivattyús fűtés prémium megoldás - nem érdemes összehasonlítani egy sima gázfűtéssel. Ott a prémium felárat meg kell fizetni.
Napelemmel akkor éri meg foglalkozni, ha az egész ház (tájolás, tető dőlésszög, stb) napelemhez van tervezve. Egy meglévő, nem optimális elhelyezkedésű háznál általában olyan hosszú a megtérülés, hogy simán nem éri meg. Ráadásul a törvényi szabályozás jelenleg kiemelkedően kedvez a napelemeknek - nem kell fizetni a nyári áram télig eltárolásáért: ez Európában sehol sincs így, csak nálunk. Ha ez megszűnik, és mondjuk csak féláron veszik át az áramot nyáron, akkor a megtérülési idő máris duplázódni fog. Az áramszolgáltatót aksikkal - amik nyártól télig eltárolják az áramot - lehetetlen. Szóval napelemet nem lájkoljuk.

A80 2020.02.28. 09:04:50

Van itt baj bőven.

1. Azt a házat jó eséllyel 30 év múlva már bontani fogják, a legtöbb családi ház 50-60 évnél tovább nem él túl értékes telken, falun meg sokszor ott áll üresen.
2. Amikor a hőszivattyú ideálisan üzemel, akkor egy padlófűtéses rendszerrel kombinált kondenzációs kazán is 98% közeli hatásfokkal tud üzemelni.
3. Vigyázzunk az olyan lózungokkal, hogy biztos emelkedni fog az áram ára, meg hogy inflációnál gyorsabban fog stb. Egy műszaki jellegű cikkben ennek nincs helye. Amúgy meg mi van ha a földgáz olcsóbb lesz? Vagy ha a hitel kamata jelentősen megugrik?
4. Amikor ilyen összegek röpködnek, akkor érdemes egy teljes energetikai auditot lefolytatni. Lehetséges, hogy szigeteléssel, nyilászárócserével, vagy egyéb módon elérhető megtakarítás.
5. Komfort: jól szigetelt házamban felraktam a fürdőszobába egy 2 kw-os elektromos gyorsfűtőt 12 ezer forint értékben, ami miatt kértem még plusz kapacitást egy éppen kiépítés alatt álló napelemes rendszerhez kb. 70 ezer forint értékben. Ennek hatására jelentősen nőtt a komfortérzet, az emeletnél érezhetően kevesebbet megy a fűtés (fürdés után a lakótérbe kerül a meleg) , és a fűtésszámla is csökkent kb. 20 ezer forinttal per év. Korábban a fűtési körök állítgatásával, illetve a termosztát állítgatásával (délután 4-től ment, hogy a fürdésre legyen meleg) próbáltuk megoldani a problémát, nem túl sok sikerrel és ősszel-tavasszal mindig hideg volt a fürdőben. (akkor alig megy a padlófűtés egy jól szigetelt házban, így nehéz előállítani a plusz 3-4 fokot egy helyiségben)

László Nagy76 2020.02.28. 09:12:34

Hasznos írás. Meggyőzött arról, hogy ebbe a technológiába csak annak éri meg, akinek van rá felesleges pénze és már jódolgában nem tudja hova tenni. Amúgy egy soha meg nem térülő befektetés.

Arcade Macho 2020.02.28. 09:49:37

ez is olyan mint a PV, kell neki ido hogy elterjedjen, es a cegek versenyezve kialakitsak a megfelelo ar-ertek aranyu megoldasokat
gondolom ha feleannyiba kerulne akkor az itt kommentelo fikabajnokok is elismeroen csettintenenek :)

László Nagy76 2020.02.28. 09:54:19

@Arcade Macho: Nyilván akkor lehet csettinteni, ha a megtérülési idő belátható időn belül van. A 30 év, amiről a cikk is ír, nem tartozik a belátható idő kategóriába. Vagyis marad a fikázás.

Kovacs Nocraft Jozsefne 2020.02.28. 10:28:00

@Papírzsepi:

"a levegő-levegő hőszivattyú sem éri meg (és még zajos is), a COP-csökkenés miatt."

Ezt nem mondanám, Ha a _valós_ SCOP meghaladja a 3-at, akkor megéri a gázfűtéssel szemben, feltéve, hogy H-tarifáról járatod. Ezt pedig a kommersz fűtőklímák is teljesítik. Persze ha már eleve megvan a gázfűtés, akkor ősszel és tavasszal, az átmeneti időszakban klímával, a nagyobb hidegekben gázzal érdemesebb fűteni.

Megjegyzés: A legtöbb fűtőklíma adatlapja csak az átlagos (average) climate zone-ban érvényes SCOP-t adja meg. Magyarország azonban a hidegebb zónába tartozik, így egy az adatlap szerint 4-es SCOP-jű klíma nálunk kb. 3.2-t tud. Van olyan webáruház, amely a hidegebb zónában érvényes SCOP-t is feltünteti, amennyiben ezt a gyártó megadja. Innen veszem a kb. 0.8-as romlást.

@A80:

"egy padlófűtéses rendszerrel kombinált kondenzációs kazán is 98% közeli hatásfokkal tud üzemelni"

Ugye itt a fűtőértékhez viszonyítva adod meg a hatásfokot? Úgy tudom, újabban az égéshő alapján kell.

Részterhelésen a kondenzációs kazán messze nem éri el a max. hatásfokot. Ha melegvízhez is használják, akkor még annyira sem. Ha csak rövisebb időszakokra kapcsol be, akkor sem.

midnight coder 2020.02.28. 10:32:55

Kérdés, hogy a másik oldalon a következő 20 évben hányszorosára fog a gáz illetve a villany ára emelkedni. Őszintén szólva nagyon csodálkoznék, ha nem lenne legalább 3-4x-es emelkedés, de lehet hogy több, a globális felmelegedés elleni harc jegyében.

Kovacs Nocraft Jozsefne 2020.02.28. 10:34:33

@Nancsibacsi:

"Negatívum az, hogy fújja a levegőt - ha több készülék van, és nem átfagyott házat akarunk felfűteni, hanem szinten akarjuk tartani a hőmérsékletet, akkor nem észrevehető a légáramlás. "

A légáramlás sajnos nem kerülhető ki. Ha ui. a beltéri ventilátorát kisebb fordulatszámra állítod, akkor rosszabb lesz a hőátadás a beltéri lamellái és a szoba levegője között. A kültérinek jobban fel kell melegítenie a munkagázt, ami nagyobb delta T-t jelent, tehát rosszabb COP-t.

László Hantházi 2020.02.28. 11:06:17

Tisztelt Cikkíró,Szerintem ez teoretikus vita. Önök 20-30 éves megtérülésről beszélnek amikor a berendezések élettartam méretezése 10év. A klímaberendezésekhez már 5éves kor után sincs alkatrész. Véleményem szerint ami 10 év alatt nem térül meg az veszteséges.

Kovacs Nocraft Jozsefne 2020.02.28. 11:20:34

Pontosabban kikerülhető a légáramlás fűtés üzemmódban, de ahhoz némi barkácsolás szükséges, amire a legtöbb felhasználó biztos nem vállalkozik.

Nancsibacsi 2020.02.28. 11:23:49

@Kovacs Nocraft Jozsefne: Nem a levegőt kell felfűteni, hanem a falakat. Nézd meg a fal hány kg, meg a levegő hány kg - és rá fogsz jönni, miért. A levegőáramlás akkor kell, ha egy fagyos épületben akarsz hirtelen meleget csinálni - ami a készülék kikapcsolása után 5 perccel újra ki fog hülni. Ha a falaka eleve megelegen vannak tartva, akkor kb annyira kell a klímához ventillátor, mint amennyire a radiátorhoz.
A másik hogy ami légáralmás van, azt is lehet úgy terelni, hogy ne zavarjon - pl. lehet fent a plafonon. A falakat ugyanúgy fel fogja hosszú távon melegíteni, és senki észre se veszi.

A lényeg azonban nem ez, hanem az, hogs scop ide vagy oda - 5 klíma az 1.5-2 millió telepítve, egy gázfűtés meg kéménnyel, fűtőtestekkel együtt olyan 4-5 millió. És ezt a 2-3 milliót a gázfűtés nem fogja visszahozni a -10 fok alatti napokon - amikor hatékonyabb, és amiből az idei télen pl. volt 0 db Balatonvilágoson (direkt nézem az időjáráselőrejelzést - a télen nem fagytak meg a muskátlik fűtetlen, üveges helységben, ami +8 fokot jelent nagyjából a kültéri hőmérséklethez képest). Szóval nem úgy néz ki hogy a gáznak nagy jövője volna, mert simán már nincs hideg, ahol a gáznak jó volna a hatásfoka.

Sword 2020.02.28. 11:29:18

@László Hantházi: Igen, kissé nevetséges, hogy egy 30 éves készülékben akarunk majd kompresszort cserélni. Egyrészt a forgalmazó már 10 év után kiröhög ezzel az igénnyel (ha addigra még meglesz), másrészt az elektronikus vezérlés, elektromechanikus alkatrészek ugyanúgy egymás után fognak elhullani sok százezer Forint értékben.

Arcade Macho 2020.02.28. 11:48:43

@Sword: erdekes, hogy a C40es fali cirkomban meg mindig sikerul alkatreszt vennem :)

Kovacs Nocraft Jozsefne 2020.02.28. 12:08:26

@Nancsibacsi:

"Nem a levegőt kell felfűteni, hanem a falakat...."

Remélem, nem nézel olyan hülyének, hogy ezzel nem vagyok tisztában. Ám a falakat klíma esetén csak a levegő közvetítésével tudod felfűteni, nem igaz?

"Ha a falaka eleve megelegen vannak tartva, akkor kb annyira kell a klímához ventillátor, mint amennyire a radiátorhoz."

A radiátor méretét - azaz a hőleadó felületét - a vásárláskor megválaszthatod. A klíma beltérijének a hőleadó felületét nemigen, azok nagyjából minden típusnál egyenlőek. Mellesleg radiátornál sem mindegy, mekkora az előremenő, mert a kazán hatásfoka is függ az előremenő hőmérsékletétől.

De OK, tegyük fel, hogy már felmelegedtek a falak, és ekkor csökken a hőigény. Akkor sem mindegy, mekkora delta T-vel veszed ki a meéleget a beltériből, mert lassabb ventilátornál nagyobb lesz a delta T, azaz romlik a COP. Persze kisebb hőigénynél ez nem jelent akkora hőveszteséget, mint nagyobbnál.

Sword 2020.02.28. 12:09:43

@Arcade Macho: Az még más világ. Összetettségét tekintve és a kort is, amikor készült.
Más dolog, hogy az üzemeltetése egy igazi csőd.

Morp65 2020.02.28. 12:24:22

A cikk, olyan, amilyen (max elméletinek jó), de a hozzászólások miatt érdemes volt megtalálni :)

midnight coder 2020.02.28. 12:29:05

@László Nagy76: Attól függ, hogy alakul a gáz ára. Mindenki a jelenlegi árakkal számol a megtérülésnél, pedig szinte 100% hogy durván drágulni fog, a klímavédelem szent nevében, legalábbis ha az EU-ban maradunk, illetve az EU fennmarad a jelenlegi formájában.

Arcade Macho 2020.02.28. 12:50:17

@Sword: egyik isminek most volt a vajlantban panelcsere ami 90ebe fajt 5 eves kazanon
masik ismi dobta ki a burerussz kamu médindzsörmani kazanjat 10 evesen es 300e be fajt, persze ezt ugy hogy okosba kellett megzsugazni

nekem a futes telennyaron havi 20e, ha csodakazannal csinalnam akkor sporolnek evi 70e -t ? es akkor 10 evente legyen egy uj kazanka, kockaztatva azt hogy a k.cs.g katasztrofasok kitalalnak valami par milkas baromsagot es lenyomjak a torkomon?

Arcade Macho 2020.02.28. 12:54:13

@midnight coder: ugye az arammix nagyresze a gazbol jon EUs szinten? szerintem legalabb a fele, szoval az aram es a gaz ara egyutt fog mozogni valamennyire

raadasul ha veletlenul tul sok tul olcso PV lenne, akkor esetleg beallithatnak majd metant eloallito egysegeket, igaz az meg elterjedes elott van, de pl. az EU penzeli a vele kapcsolatos kutatasokat

midnight coder 2020.02.28. 13:08:10

@Arcade Macho: Azt nem mondtam, hogy az áram ára nem fog emelkedni.

Morp65 2020.02.28. 14:25:12

Jah, még 1, amiről szintén nem szoktak beszélni. Gondolom, a saját áramtermelés "oda-vissza működik" tehát van sajátfelhasználás, hálózatra visszatáplálás (tehát fogyasztás); Jelenleg 4kW inverter-teljesítmény felett elosztói teljesítménydíjat - jelenleg "0" Ft/kW - kell fizetni... Nem lesz nagy költség (3-8000,-Ft/év), de ezzel az "erővel", 5-10-20-30(!) év múlva bárki, bármit kitalálhat, szabályozhat (az energiaárak mellett...)

Kovacs Nocraft Jozsefne 2020.02.28. 14:55:40

@Morp65:

Na meg a 4kW alattiakra is kivethetnek elosztói díjat. Az éves szaldóra sincs hosszútávú szerződéses kötelezettségvállalás, szóval az is bármikor megszüntethető.

Az éves szaldó megszüntetése nagy közfelháborodást váltana ki, ezt szerintem egyik kormány sem vállaná be, de egyéb módon - pl. épp az elosztói díj révén - azért lehet beavatkozni.

Na de van megoldás! Nem kell hozzá más, csak egy párszáz köbméteres, jól szigetelt föld alatti víztartály, azty lehet nyáron melegíteni, télen meg fűteni vele. Pár millából ez is kijön. :DD

Ménár Atya 2020.02.28. 15:02:27

@Morp65: Előbb utóbb az lesz a vége az áram használatának, hogy meredeken emelkedni fog.
Senki ne éljen abban a hitben, hogy a jó kapitalisták, majd ingyéé" adják az energiát.
Az E autóknál már megkezdődött, nem lesz ez másképp máshol sem.
A H tarifa pedig ha jól emlékszem akkor csak októbertől áprilisig érvényes.
Tehát hűtésnél már keményen zsebre megy.
Felületfűtés kell hozzá, és jó szigetelés, korszerű szellőztető rendszer.
Ezt mindig elfelejtik megemlíteni.
Hőszivattyú, ma még inkább annak éri meg, akinek anyagilag nem igazán van gondja, és van felesleges sokmillió forintja.
De jó tudni, hogy 30 év alatt már szinte nullán vagyok :D

Dr. Tom 2020.02.28. 15:45:02

16 tonna ...
Feketeszén ...

midnight coder 2020.02.28. 16:27:32

@Ménár Atya: Ja. De abban is biztos lehetsz, hogy a földgáz is utána megy.

Ménár Atya 2020.02.28. 16:41:48

@midnight coder:
Lehet, de eddig még jobb a gáz.
Kiépítési költsége jóval olcsóbb a hőszivattyúnál, és rengeteg helyen csak ezzel lehet megoldani a fűtést.
Ha van pénzed vegyél hőszivattyút, de én akkor is inkább kombinált berendezést vennék, amelyik gázkazánnal, és költségfigyelő szoftverrel és automatikával rendelkezik.
Egy 200 nm-es házhoz a kazán-kémény -engedélyek, kb 500000-1,200000 ft,
Egy hőszivattyú, főleg talajszondás ennél jóval húzósabb, plusz a napelemes rendszer.
Szóval, szerintem jobb ha az ember inkább hőszigetelésre költi a pénzét.

Kovacs Nocraft Jozsefne 2020.02.28. 18:31:33

@Ménár Atya:

"Felületfűtés kell hozzá, és jó szigetelés, korszerű szellőztető rendszer."

Van az a jó szigetelés. amely mellett a COP=1-es villanyfűtés is megéri az igen alacsony telepítési költség miatt. Itt persze nem az aranyárban adott parasztvakítós infrapanelekre gondolok.

Morp65 2020.02.28. 19:27:00

@Kovacs Nocraft Jozsefne: Passzívház, vagy barlanglakás:)
(egyébként tetszettek a hozzászólásaid: "kalapemelős smiley", ha lenne itt ilyen)

Orion65 2020.02.28. 21:11:58

100 évvel ezelőtt nem igazán volt vezetékes földgázfűtés, sőt 50 évvel ezelőtt is inkább még kiváltságnak számított, mint általánosnak. Vajon 100 év múlva hol tartunk a kifogyhatatlan és örökárú gázmezőkkel, meg a CO2 kibocsátással? Talán ha egyszer nem csak a szénhidrogén árát, hanem a keletkezett CO2 terhelés "költségét" is felszámítanánk, már nem is lenne akkora hülyeség a napsütéssel termelt energia...

Kovacs Nocraft Jozsefne 2020.02.29. 12:44:27

@Orion65:

A CO2-terhelés "költsége" meghatározhatatlan. Persze van mesterséges ár, az EU CO2-kvótája, ami mostanra szinte tőzsdei cikké vált, de ettől még jottányit sem léptünk előre.

"már nem is lenne akkora hülyeség a napsütéssel termelt energia..."

Most sem az, de amíg a gazdaságos tárolása nincs megoldva, addig csak korlátozottan használható ki. Mert az sem mindegy, mennyivel dobja meg az árat a tárolás költsége.

Kovacs Nocraft Jozsefne 2020.02.29. 12:45:03

Természetresen nem napi, hanem évszakos tárolásra gondolok.