Építkezés változás 2021: a “titkos” 25% megújuló energia arány

2019.aug.01.

2021. január 1. az a dátum, amely ma már egyre több építtetőt érdekel. Miért? Mert akár érintettek is lehetnek ha e nap után tervezik használatba venni lakóházukat. Mit jelent pontosan az új energetikai szabályozásban az, hogy az épület energiaigényének 25%-át megújuló energiaforrásból kell fedezni? Erre a kérdésre próbálok meg válaszolni posztsorozatom második részében.

dsc00001.jpg

Az első részben - amit ide kattintva olvashat -  az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet (továbbiakban: Rendelet) 2021. január 1. utáni hatályos szövegezését alapul véve néztem meg, hogy kötelező lehet-e ettől a dátumtól egy új építésű ingatlan használatbavételéhez a hővisszanyerős szellőztető rendszer beépítése. 

Az előző elemzésben megállapítottam, hogy a szellőztető rendszer beépítését a Rendelet jelenleg hatályos szövege is ajánlja - nem teszi kötelezővé (sajnos!?) - az új építésű ingatlanoknál. Valószínűleg ez az ajánlás az egyik oka annak, hogy sem az építész vagy gépész tervezőket, sem a kivitelezőket, sem pedig az építtetőket nem érdekli ma még egy alacsony energiafogyasztású ház építésekor a folyamatos friss levegő biztosítása az ingatlanban.

És akkor még nem is említettem az energiamegtakarítást, amit a belső elhasznált levegő hőjének felhasználása jelent télen a külső hideg levegő előmelegítéséhez, amennyiben hővisszanyerős szellőztető gépről beszélünk. 

Azzal is jó lenne már végre tisztában lennie minden építőipari szereplőnek, hogy egy embernek óránként kb. 30 m3 friss levegőre van szüksége a komfortos élethelyzet eléréséhez! 

Nézzen meg egy ábrát arról, hogyan alakul egy szellőzetlen hálószobában a szén-dioxid koncentrációja reggel ébredéskor és például a borospincében a must erjedésekor. 

 

Példák CO2 koncentrációra 

 

Látható az ábrán, hogy mennyire egészségtelen a reggeli CO2 szint a hálószobában a kiváló értékhez képest.

Aztán itt egy még érdekesebb ábra arról, hogyan emelkedik a CO2 koncentrációja egy 8 órás alvási ciklus alatt:

forrás: Passipedia

 

Ebben a posztban megpróbálom megfejteni mit is jelent a Rendelet azon része, amely a 25 %-os megújuló energiaforrás részarányát írja elő.

 

Komolyan vehetjük a megújulók kötelező 25%-os részarányát 2021. januárjától?

Az alcímben feltett kérdésre kicsit spoilerezve meg is mondom a választ: szerintem nem vehető komolyan a Rendelet e tekintetben. De nézzük, mire is alapozom az állításomat.

Még mielőtt rátérek konkrétan a megújuló energiaforrás részarányra, felhívnám a figyelmet a Rendelet egy olyan pontjára, amely már a tervezési szakaszra meghatározza: figyelembe kell venni az alternatív rendszerek alkalmazásának lehetőségét!

Ez a szakasz nem más, mint az 5. § (1) bekezdése, amely itt olvasható:

“Új épület építése esetén a tervezési programban és az építészeti-műszaki dokumentációban, meglévő épület jelentős felújítása esetén dokumentáltan vizsgálni és rögzíteni kell a műszaki, környezetvédelmi és gazdasági szempontból az alternatív rendszerek alkalmazásának lehetőségét a 4. mellékletben foglaltak vagy az MSZ EN 15459 szabványban leírt számítási módszer szerint.”

 

A Rendelet rögtön a 2. §-ban meghatározza melyek az alternatív rendszerek, íme:

“alternatív rendszer: a megújuló energiaforrásokon alapuló decentralizált energiaellátási rendszer, a kapcsolt energiatermelés, a táv- vagy tömbfűtés és -hűtés, vagy a hőszivattyús rendszer;”

Ismét - mint a hővisszanyerős szellőztetést vizsgáló posztban - elérkeztünk a Rendelet egy olyan részéhez, amely jelenleg is hatályos, és amelyet minden építész és gépész tervezőnek már a tervezés során meg kellene tennie! A tervekben rögzíteni kell milyen megújuló energiaforrásokon alapuló rendszert lehet alkalmazni az épület fűtéséhez hűtéséhez! Megteszik? Várom kommentben leendő építtetők tapasztalatait!

Elemezzünk tovább, nézzük, hogy a Rendelet 6. §-a pontosan mit ír elő 2021-től a megújuló energiaforrás felhasználására vonatkozóan. 

 

A (2) bekezdés szerint: 

“Új épület létesítése során

a) 2020. december 31-e után használatba vételre kerülő minden épület esetén az épületnek meg kell felelnie a 6. mellékletben foglalt követelményeknek.”

A 6. mellékletben találjuk meg a közel nulla energiaigényű épületek követelményszintjét.

Az I-es pontja azonnal meghatározza, hogy az épület határoló- és nyílászáró szerkezeteinek hőátbocsátási tényezői meg kell hogy feleljenek a Rendelet 5. melléklet I. részében meghatározott követelményeknek. Hozzáteszi, hogy a meglévő épület önkéntes közel nulla energiaigényűvé minősítéséhez szükséges átalakítása során csak a felújítással érintett szerkezetre vonatkozik a követelmény.

 

Itt álljunk meg egy gondolatra!

A Rendelet kötelezővé teszi, hogy az új épület határoló- és nyílászáró szerkezeteinek hőátbocsátási tényezői nem lehetnek rosszabbak a jelenleg is hatályos 5. mellékletben meghatározott értékeknél! 

Ez az alap, ezektől a számoktól már egyértelműen nem térhetünk el a tervezéskor sem.

A 6. melléklet III. rész az összesített energetikai jellemző követelményértékeket határozza meg. Az 1. számú táblázatban foglaltak szerint “Lakó- és szállás jellegű épületek (nem tartalmazza a világítási energiaigényt)” esetében az összesített energetikai jellemző követelményértéke 100 kWh/m2év. 

A Rendelet 2. melléklet XII. pontja szerint az összesített energetikai jellemzőt a következő számítással kell meghatározni:

“Az összesített energetikai jellemző az épületgépészeti és világítási rendszerek primer energiafogyasztása összegének egységnyi fűtött alapterületre vetített értéke.”

 

Megújuló energia szabályok 2021 - Értelmezhető egyáltalán a 25%-os megújuló arány?

Az alcímben feltett kérdés megválaszolásához először is nézzük a Rendelet pontos szövegét:

“Az épület energiaigényét az összesített energetikai jellemző méretezett értékéhez viszonyítva legalább 25%-os mennyiségben olyan megújuló energiaforrásból kell biztosítani, amely az épületben keletkezik, az ingatlanról származik vagy a közelben előállított.”

Érdemes többször elolvasni, mert egy-két olvasás után szerintem még nehezen értelmezhető. Mielőtt szóról szóra végig nézem a szöveget, úgy érzem muszáj egy kis fizikai ismertető kitérőt tenni. 

 

Mi is az a fűtési energiaigény és a hőszükséglet?

Az energiamegmaradás törvénye szerint ahhoz, hogy egy adott helyen egyenletes legyen a hőmérséklet, a hőveszteségeknek és hőnyereségeknek azonos nagyságúnak kell lenniük. Ha az épület különböző határoló szerkezetein keresztül, valamint a szellőző levegővel távozó hőveszteséget a napsugárzásból hasznosuló szoláris, illetve az épület belterének használata során felszabaduló működési nyereségek nem fedezik, akkor fűtési energiát kell az épületbe bevinni. (Bekezdés forrása: holnapház blog)

A fizikai törvény alapján az épülettel szemben támasztott legfontosabb elvárás, hogy ezt az értéket - ami az épület fajlagos fűtési energiaigénye - korlátozzuk.

A kis fizikai kitérő után nézzük szóról szóra értelmezve a jogszabályból a minimum megújuló energiaforrás igényt meghatározó mondatot.

Tehát az “épület energiaigényét az összesített energetikai jellemző méretezett értékéhez viszonyítva legalább 25%-os mennyiségben olyan megújuló energiaforrásból kell biztosítani, amely az épületben keletkezik, az ingatlanról származik vagy a közelben előállított.”

 

Akkor itt álljunk is meg egy gondolatra. 

Eljutottunk egy olyan mondatrészhez, amit nem igazán tudok értelmezni. Olyan energiaforrásból kell biztosítani a szükséges energiaigényt, amely az épületben keletkezik! Milyen megújuló energiaforrás lehet az, amelyik az épületben keletkezik? 

A kérdés megválaszolásához úgy gondolom elő kell vennünk a megújuló energiaforrásokat. Melyek ezek? 

Részlet a Wikipédia “Megújuló energiaforrás” elnevezésű szócikkéből:

Megújuló energiaforrásnak nevezzük az energiahordozók azon csoportját, amelyek emberi időléptékben képesek megújulni, azaz nem fogynak el, ellentétben a nem megújuló energiaforrásokkal. A megújuló energiaforrások a napenergia közvetlen termikus és fotoelektromos hasznosítása, a biomassza, szélenergia, vízenergia, a tenger hullámzásából kinyerhető energia, a geotermikus energia, valamint a Holddal összefüggésben az ár-apály energia. A geotermikus energia a Nappal való kapcsolat, a földfelszín Napból és a magmából származó energiaáram jelentős különbsége alapján sorolható a megújuló energiaforrások közé.”

Látunk ebben olyan megújuló energiaforrást, amely egy épületben keletkezhet? Ha Ön lát, kérem írja meg kommentben!

A hővisszanyerős szellőztetés tartozhatna ide,de ezt azonnal kizárja a Rendelet 6. melléklet IV. 4.3. pontja a következő szöveggel: “Épületből távozó vagy az épületben keletkező hő nem vehető figyelembe, kivéve a más épületekből a közcsatornákba engedett víz hőjét.”

E pont szerint a hővisszanyerésből származó belső hő, ami természetesen az épületen belül keletkezik, nem számítható bele a bűvös 25%-os megújuló arányba!

És, hogy bizonyítsam az állításom helytállóságát, hivatkozok egy épületgépész körökben nagyon elismert szakemberre Baumann Mihály adjunktusra, az általa szerkesztett ÉPÜLETENERGETIKA című, 2016. októberében kiadott segédletben foglaltakra. A segédletet készítők az alábbiak szerint fogalmazták meg az általam is bemutatott problémát, szintén hivatkozva a Rendelet IV. 4.3. pontjára:

“Ez a pont sajnos kizárja a passzívházakban általánosan alkalmazott hővisszanyerők, ... megújuló energia hányadba történő beszámítását.”

Szóval ebben a részben eljutottunk oda, hogy nem értem mit is akart a jogalkotó ezzel az épületben keletkező megújuló energiaforrással meghatározni! 

Továbbgondolva a dolgot, esetleg a bevilágító felületeken a napenergia által a belső téren fűtést kiváltó szoláris hőnyereségre gondoltak? Nem kizárt, mert a 6. Melléklet 4.2. pontja az alábbit határozza meg:

“A gépészeti és elektromos berendezésekkel átalakított napenergián kívül számításba vehető még a bevilágító felületeken és más passzív hő nyerő felületeken (pl. Tromb fal, tömegfal, transzparens hőszigetelés) belső téren fűtést kiváltó szoláris hőnyereség a hőtároló tömeg figyelembevételével vett hatásos hányada.”

E pont alapján a fűtést kiváltó szoláris hőnyereség és a hőtároló tömeg hányadosa figyelembe vehető a 25%-os megújuló részarányba!?

De kérdezem én, mi van abban az esetben, ha az épület nyári belső hőtermelődését, a túlmelegedést okozó energiamennyiséget például a geotermikus hűtéssel - és a passzívhűtéssel is - a talajba továbbítjuk, majd télen fűtési célra visszanyerjük? Gondolkodjon el Kedves Olvasó Ön is!

De menjünk tovább a jogszabály szövegrész értelmezésében. A következő rész: “olyan megújuló energiaforrásból kell biztosítani, ... az ingatlanról származik…”

Hát ez a meghatározás sem teljesen egyértelmű a számomra és akkor nagyon finoman fogalmaztam. Felteszem a kérdést: Mit ért a jogalkotó ingatlan alatt? Az épületet, vagy magát az építési telket, vagy talán mindkettőt együtt? Ismét találtunk egy nagyon rugalmasan értelmezhető jogszabály szöveget.

Vegyük azt az esetet, hogy ingatlanként arról az építési telekről van szó, amire a használatba tervezett épületet építik. Értékelésem szerint ekkor az ingatlanon létesített geotermikus talajszonda vagy talajkollektor, mint megújuló energiaforrás részarány figyelembe vehető.

dsc00078_copy.jpg 

A 6. melléklet IV. rész a következőt írja elő a geotermikus energiaforrásról:

“A jellemzően hőszivattyúzás útján vagy más módon a környezetből felvett hő (geotermikus, hidrotermikus, légtermikus energia) akkor vehető figyelembe, ha az természetes forrásból származik.”

És igen, itt is felmerül egy kérdésem: Mit értenek pontosan a természetes forrás alatt? Sajnos nincs meghatározva, de gondolom a jogszabály alkotóknak a talajhő és a külső tér léghőmérséklete természetes energiaforrásnak számít!?

A poszt utolsó részében vissza kell, hogy térjek a Baumann Mihály által szerkesztett, 2016-ban kiadott ÉPÜLETENERGETIKA című segédletre. Ebben ugyanis a közreműködő szakemberek még egy nagyon érdekes anomáliát vetettek fel a megújuló részarány tekintetében, amit úgy gondolom mindenképp meg kell ebben a posztban említenem.

Az épületben minimálisan alkalmazandó megújuló részarányt a Rendelet az épület számított összesített energetikai jellemzőjéhez viszonyítja, az alábbi képlet alapján határozza meg:

Esus min = 0,25 x Ep,méretezett = 0,25 x Ep, ahol 

Esus min: a minimálisan alkalmazandó megújuló energiaigény mértéke;

Ep,méretezett: az épület számított összesített energetikai jellemzője, azaz a rendelet egyéb fejezeteiben Ep-vel jelölt mennyiség.

Problémaként jegyzik meg a segédletet írók, hogy a Rendeletben az Ep már tartalmazza a megújuló energia hatását, vagyis nem a teljes energiaszükséglethez, hanem az ebből nem megújuló által fedezett energia mennyiségéhez történik a viszonyítás. Ezt részaránynak nem lenne szabad nevezni, ugyanis bizonyos megújuló energia nagyság felett könnyen adódhat rá 100% feletti érték. Sőt, ha a megtermelt megújuló energia mennyisége meghaladja az igényeket, akkor negatív Ep (vagy Ep,méretezett) és negatív megújuló részarány fog adódni, ami a 25%-nál kisebb részarányt jelent (hiszen negatív), vagyis átbillen az épület abba a szituációba, hogy már nem felel meg a követelményeknek. A segédlet írói szerint ezt az anomáliát mindenképpen jogszabályi korrekcióval kellene kezelni.

 

Miért “titkos” a meghatározott 25%-os megújuló részarány?

A saját értékelésem és más, az épületgépész szakmában közismert személy értékelése is azt mutatja, hogy a posztban említett jogszabályi környezetből adódó problémák miatt nem lehet ma megmondani, hogy pontosan milyen feltételekkel teljesíthető 2021. január 1. után a Rendeletben meghatározott 25%-os megújuló részarány egy új épület használatba vételének feltételeként.

A jogalkotóknak eddig az időpontig minden bizonnyal át kell írniuk a jogszabályi környezetet, mert a mai szövegezés nem alkalmazható, jelenleg inkább bizonytalanságot, értetlenséget okoz a szakmát gyakorló mérnök emberek számára is. 

Kíváncsian várom mikor változik a most aktuális, de pontosnak egyáltalán nem nevezhető jogi környezet. Addig is mit tanácsolok a most és a jövőben építkezőknek? 

Mivel a mai európai geo- és klímapolitikai helyzetre tekintettel a jogszabályban inkább szigorítások mint könnyítések várhatók, aki teheti az már most gondoskodjon az újonnan épített ingatlanába minél nagyobb arányú megújuló energiaforrás alkalmazására, akkor biztosan nem érheti meglepetés az épület használatba vételekor kb. 2 év múlva.

Szerző: Ballai Zsolt, Kardos Labor

forrás: ÉPÜLETENERGETIKA Segédlet; Baumann Mihály, Dr. Csoknyai Tamás, Dr. Kalmár Ferenc, Dr. Magyar Zoltán, Dr. Majoros András, Dr. Osztroluczky Miklós, Dr. Szalai Zsuzsa, Prof. Zöld András.

 

Kérdezz még, csatlakozz a legnagyobb építkezős csoporthoz: Házépítők!

A bejegyzés trackback címe:

https://maradokapenzemnel.blog.hu/api/trackback/id/tr4914989782

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Dankházi Zsolt 2019.08.01. 19:43:51

Szia. Igazából a mai új építésű ingatlanok esetében már szinte kötelező a hővisszanyerős szellőztetés. Ennek hatásfokát tovább lehet növelni talajszondával. Talajszonda ráköt egy hőcserélőre egy szivattyú blokkon keresztül, mint a kollektoroknál, amin keresztül átáramlik a beszívott friss levegő. Természetesen a talajszondát fagyállóval töltjük fel. Nagyjából 15 - 17 fokos folyadék kering benne télen - nyáron. Ez jó fűtés és hűtés rásegítésre. Persze a kicsapodó párát el kell vezetni a lefolyórendszerbe.

Fragreg 2019.08.01. 20:08:06

Némi segítség:

Ingatlan - ennek törvényi definíciója van, Gugli a barátod. (egy 1997-es tv-t keress). Röviden: a telek is.

Épületben keletkező energia: pl. a napelemes cserép (a tető az épület része), sőt a tetővel fixen összeépített tartozék is (pl. standard napelem)

h.kovacs 2019.08.02. 06:54:11

hála a jó hőszigetelésnek egy korszerű családi ház hőigényének kb a felét a normatív értéken alapuló melegvízigény adja ki, az meg napkollektororokkal biztosítható, tehát más gépészeti bűvészkedésekre nincs is szükség

igazi hős 2019.08.02. 07:58:24

"Azzal is jó lenne már végre tisztában lennie minden építőipari szereplőnek, hogy egy embernek óránként kb. 30 m3 friss levegőre van szüksége a komfortos élethelyzet eléréséhez!" Ezt a marhaságot sokadszor olvasom, de ettől még pont egy nagyságrendre van a valóságtól. A modern hőcserélők gyártói nyomhatnak ilyen bullshitet, hogy eladják a portékát, náluk ez érthető. Ha ezt elhinnénk, akkor egy irodában, ahol 10 nm jut egy dolgozóra, ott óránként legalább tízszer kéne az összes levegőt kicserélni. Egy moziban, ahol tízszer ekkora az embersűrűség, már szélviharnak kéne lennie.

igazi hős 2019.08.02. 08:10:58

Utána számolva: a 100 kWh/nm/év átlagos szigetelés (aminél már kötelező jobbat felrakni) mellett egy gáz cirkó szintje. A 25% megújuló pedig már azzal teljesül, hogy (papíron) az év nagyobb részében klímával fűtök.

Kawaszaki 2019.08.03. 18:00:11

@h.kovacs: Sajnos ez pont a fűtési időszakban nem igaz.