2021-től kötelező lesz a hővisszanyerős szellőztetés?

2019.ápr.29.

2021. január 1. az a dátum, amely ma már egyre több építtetőt érdekel. Miért is? Mert akár érintettek is lehetnek, ha e nap után tervezik használatba venni lakóházukat. Mit várhatunk ettől az időponttól az új energetikai szabályok hatályba lépését követően? Erre a kérdésre próbálok meg válaszolni egy posztsorozatban a jogszabályi környezet elemzésével.

150622-341-hdr-mr.jpg

A vendég posztsorozatot Ballai Zsolt írja a Házépítők közösség számára. Elsőként a hővisszanyerős szellőztetésről lesz szó.

A poszt megírása előtt több értékelést elolvastam az Interneten, de nem találtam olyan például magánszemélyt, szakmai szervezetet, aki pontosan meg tudná mondani - bevállalná hogy megmondja - mi is várható az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet (továbbiakban: Rendelet) 2021. január 1. utáni hatálybalépését követően, az új épületek használatbavételének szempontjából.

Ennek elsődleges oka több elemzés szerint, hogy a jogszabály nem elég pontos, több helyen nem fogalmaz egyértelműen, ezért pontosításra szorul és csak ezek után lehet majd egyértelműen alkalmazni.

Nos ilyen előzmények után vállalkoztam egy sajátos elemzésre. Hangsúlyozni szeretném, hogy nem vagyok jogász, a posztban leírtak csak és kizárólag a saját személyes értékelésemet mutatják be, amelyhez a jogszabály szövegét vettem alapul, azt próbáltam szó szerint értelmezni - annak is a 2021. január 1-je utáni állapotát - a megújuló energiaforrások felhasználását figyelembe véve.

 

Megújuló energia szabályok 2021 - Az alapok

Először is nézzük a legelején, pontosan milyen épületekre terjed ki a Rendelet hatálya.

1.§ * (1) E rendelet hatálya - a (2) bekezdés szerinti kivételekkel - az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szóló kormányrendeletben meghatározott épületekre, épületelemekre terjed ki.

A hivatkozott rendelet az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szóló 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet. E rendelet 2. § a) pontja szerint:

épület: falakkal ellátott, fedett építmény, amelyben energiát használnak a beltéri légállapot szabályozására;

Ez a meghatározás nagyon az alapokat adja meg. Falakkal ellátott egyben lefedett építmény, amelyben energiát használnak a légállapot - nyilván itt belső hőmérsékletet kell érteni - szabályozására, tehát a belső hőmérséklet csökkentésére, növelésére. Eddig nem jutottam sokra, de nézzük tovább.

A Rendelet 2. § 6a. pontja szerint:

közel nulla energiaigényű épület: a 6. melléklet követelményeinek megfelelő épület;

Tovább a Rendelet 3. § (1) bekezdésére:

Épületet úgy kell tervezni, kialakítani, megépíteni, hogy annak energetikai jellemzői megfeleljenek e rendelet előírásainak, a 6. §-ra tekintettel.

Azonnal eljutottunk a 6. §-hoz. Itt aztán jön a § két igen fontos bekezdése:

(1) Új épület létesítése esetén meg kell felelni az 1. melléklet IV. és V. részében foglalt követelményeknek. (Ez a bekezdés 2016.01.01-től hatályos!)

(2) Új épület létesítése során

  1. a) 2020. december 31-e után használatba vételre kerülő minden épület esetén az épületnek meg kell felelnie a 6. mellékletben foglalt követelményeknek.

A 6. §-ban nincs semmi olyan, ami a rendelet ma is hatályos szövegében ne szerepelne. Értékelésem szerint, ez alapján a mai új építésű ingatlanoknak is meg kell felelniük a rendelet 1. melléklet IV. és V. részében foglalt követelményeknek. (A 6. § 2016.01.01-jén lépett hatályba!!) A IV. rész 2.2. pontja például meghatározza azt, hogy lakóépületben hogyan lehet megállapítani a minimálisan bejuttatandó friss levegő mennyiségét.

Sajnos nem fogalmazza meg egyértelműen a rendelet, hogy egy lakóépületben kötelező légtechnikai rendszer kiépítése! A levegő mennyiség számítás tekintetében is azt írja, hogy a bejuttatandó friss levegő mennyiségét hogyan “lehet” megállapítani, nem pedig azt, hogyan kell megállapítani! Ez egy nem egyértelmű megfogalmazás, ami inkább további kérdéseket vet fel, mint tényeket határoz meg!

Felteszem a következő kérdést ezzel kapcsolatban: Ma miért nem veszik figyelembe az építész és gépész tervezők a Rendelet által meghatározottakat? Értékelésem szerint a Rendelet alapján nem csak 2021. január 1-je után, hanem már ma is központilag szellőztetett új épületeket lenne szabad tervezni és megépíteni ahhoz, hogy az energetikai előírásokat az épület maradéktalanul teljesítse!

Sajnos a szakemberek nagyon nagy részét ez egyáltalán nem érdekli, a jogszabályi előírásokat nem betartva terveznek lakóházakat az építtetők kárára!

Lássuk részletesen az 1. melléklet IV. és V. részében foglalt követelményeket:

A IV. rész megmondja hogyan kell az épület nyári túlmelegedésének kockázatát mérsékelni, az V. rész már az épületgépészeti rendszerre vonatkozó előírásokat tartalmazza.

 

Megújuló energia szabályok 2021 - A folyamatos szellőztetés fontossága

Az V. rész kezdi az épület tervezéséhez figyelembe vehető légállapot adatokkal, majd az épület szellőző levegő igényével folytatja. Koncentráljunk a lakóépületekre, melyre az V. rész 2.2. pontja tér ki az alábbiak szerint:

  1. táblázat: Friss levegő igény

munkafuzet2-1_1.png
A friss levegő mennyiséget ki kell számítani az (1.) oszlop szerint a lakás hasznos alapterülete alapján, a (2.) oszlop szerint a lakást használó személyek száma alapján és a (3.) oszlop szerint a nappali és a hálószoba alapterülete alapján. A három térfogatáram közül a legnagyobbat kell figyelembe venni.

El is érkeztünk az új lakóépületek tervezésének és kivitelezésének egyik sarkalatos pontjához, az épületbe kötelezően bejuttatandó friss levegő igényhez. A Rendelet pontatlanságait ebből a szempontból fentebb már bemutattam, most egy számítási példán keresztül mutatom be, hogy a Rendeletben szereplő adatok pontosan mit is jelentenek a szellőztetésre tekintettel.

1. Számoljuk ki egy olyan 150 m2-es lakóépület friss levegő igényét, amelyben két felnőtt és két gyermek, összesen tehát négy személy él. A táblázat első oszlopában foglalt érték szerint az átlagos légmennyiség m2-re vetítve 1,5 m3/h x 150 m2 = 225 m3/h. Csak a jobb szemléltetés érdekében ezt a mennyiséget felszorozva 24-gyel megkapjuk, hogy egy nap alatt mekkora friss levegő igényünk keletkezik ebben az esetben. 225 m3/h x 24 h = 5400 m3.

Igen jól látod Kedves Olvasó, 5400 m3 friss levegőt kell bejuttatnunk az épületbe egy 150 m2 alapterületű ingatlan esetén a négyzetméterre előírt adatokat figyelembe véve!

1.2 Számoljuk tovább a 150 m2-es épületünket a négy ingatlanban élő személyre vonatkoztatva. A táblázatban megadottak szerint 25,2 m3/h/fő az a légmennyiség, amit be kell vinnünk az épületbe. Ez négy főre felszorozva (25,2 m3/h/fő x 4 fő = 100,8 m3/h) 100,8 m3/h légmennyiséget jelent! Azért ezt az adatot is nézzük meg egy napra átszámítva: 24 h x 100,8 m3/h = 2419,2 m3.

Ha a lakók számára megadott adatot vesszük figyelembe, 2419,2 m3 friss levegőt kell hogy bejuttassunk az épületbe! Ez az érték kevesebb mint fele a m2-re vetített számítás eredménye.

1.3. Haladjunk tovább a harmadik szempont szerint. Hálószoba m2-re vetítve 3,6 m3 friss levegővel kell számolnunk óránként. Vegyük úgy, hogy az alap 150 m2-es ingatlanunkban három hálószoba van, amely mindegyikének alapterülete 12 m2. Ezt azért számolom így, mert a számítás elején négy főt  - két felnőttet és két gyermeket - vettem alapul és egy teljes szoba minimum alapterülete 12 m2.

Ebben az esetben a három hálószoba összesen 36 m2 alapterületet jelent. 36 m2 x 3,6 m3/h = 129,6 m3/h friss levegőnek kell bejutni az épületbe óránként. Ezt egy teljes napra kiszámolva megállapítható, hogy (24 h x 129,6 m3/h = 3110,4 m3) 3110,4 m3 friss levegőnek kell ebben az esetben megjelennie az épületben egy nap alatt.

A Rendelet szövege úgy szól, hogy a három térfogatáram közül a legnagyobbat kell figyelembe venni. A példa számításom szerint a legnagyobb térfogatáram az átlagos légmennyiség m2-re vetítve esetben volt látható - 225 m3/h -, amely egy teljes napra 5400 m3 friss levegőt jelent.

 

Hogyan is vihetünk be ekkora légmennyiséget az épületünkbe?

Valószínűleg csak központi szellőztető rendszer alkalmazásával, mert hát főleg fűtési időszakban senki nem fogja tárva nyitva hagyni a nyílászáróit ekkora levegőmennyiség beengedése érdekében! Nem is beszélve arról, hogy a nyílászárókon keresztüli szellőztetéssel nem érhetjük el az előírt energetikai követelményeket!

Ebben az esetben pedig a legjobb megoldás lehet például egy hővisszanyerős szellőztető rendszer kiépítése, amely ma már egyre több építtetőnek lett elvárás, egyben kötelező elem az új ingatlanában.

A hővisszanyerős szellőztető berendezésekről és azok kiválasztási szempontjairól többek között itt olvashatsz bővebben.

Azért a Rendelet 1. melléklet V. részének van még egy fontos 2.3. pontja, amely szerint:

Az energiaigény meghatározásánál figyelembe vett szellőzési levegő mennyisége nem lehet kevesebb, mint a 3. melléklet IV.1. táblázatban megadott érték.

A hivatkozott 3. melléklet IV.1. táblázata szerint lakóépületben fűtési idényben a légcsereszám 0,5 1/h, ami azt jelenti, hogy két óránként ki kell cserélnünk az épület használt levegőjét friss levegőre.

A példa épületünk esetében 2,7 méteres belmagassággal számolva - eltekintve pl. a válaszfalak által elfoglalt térfogattól - a 150 m2 alapterületű ingatlanunkban 405 m3 a benti levegőtérfogat légköri nyomáson. Ezt a mennyiséget kell kicserélnünk a Rendelet szerint két óránként egyszer.

Ez csak úgy valósulhat meg, ha óránként ennek a mennyiségnek a felét tehát 202,5 m3 levegőt cserélünk ki óránként az épületben. Ezt az adatot figyelembe véve csak a négyzetméterre vetített számításunk lehet megfelelő, ahol is 225 m3/h volt a számított friss levegő igény.

Milyen hővisszanyerős szellőztető gépet válasszunk ekkora friss levegő igény biztosításához? Legalább olyat, amelyik 250 m3/h teljesítményre képes. Ilyen központi szellőztető gépet láthatsz ide kattintva.

Cikksorozatom első részéből már látható, hogy a 2021-től hatályba lépő megújuló energia felhasználásra vonatkozó szabályok mekkora előre gondolkodást igényelnek a leendő építtetőktől csak a szellőztetés esetében. És itt van még a megújuló energiaforrások felhasználását érintő követelmény! Nos ezzel is foglalkozok a sorozat egyik következő részében.

 

Csatlakozz Te is a Házépítők csoporthoz, ahol 13.000 tag segít egymásnak az építkezésen, felújításon felmerülő problémák megoldásában! 

A bejegyzés trackback címe:

https://maradokapenzemnel.blog.hu/api/trackback/id/tr3514793158

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

h.kovacs 2019.04.29. 19:31:35

"2021-től kötelező lesz a hővisszanyerős szellőztetés? "

nem, nem lesz kötelező !

balázs73 2019.04.30. 18:54:30

Kérdés, hogy mi az, amit "friss levegő" néven definiálhatunk? A belvárosok levegőjéről téli, fűtési szezonban nem állítanám, hogy friss. Egy pécsi, vagy szegedi belvárosi új építésű társasház levegőigényéhez vezessünk csöveket az Adria homokos tengerpartjáig, hogy onnan szállítsunk valóban friss levegőt szellőztetéshez? Kontinentális éghajlaton nincs mód a belvárosokban az épületek közvetlen környezetéből friss levegőhöz való hozzáféréshez.

Egy zöldövezeti, vagy vidéki épületnél talán. Ott viszont a gépészeti szellőzés esetén sem lesz a levegő csíramentes, vagy egészséges. Így a csővezeték és a hőcserélő gombaspórák melegágyai lehetnek. A túlzott gépi légcsere hozza a port, és a polleneket, amik a lakásba/házba jutva rontják, és nem javítják a komfortérzetet. Eklatáns példája a gépi szellőztetés annak, hogy egy probléma megoldása újabbat generál, amire ismét újabb megoldást kell alkotni. Ez a probléma már a kórházak műtőinek fűtési, és szellőztetési témaköre volna, aminek egy lakóházba való integrálása anyagi, és fenntartási okokból nem életszerű.

Sákif za morro? 2019.04.30. 20:47:41

"Ilyen központi szellőztető gépet láthatsz ide kattintva."

Bruttó ár: 1775,65 € Ez közel 600000Ft, és ebben nincs benne a telepítés költsége. Kíváncsi vagyok, hogy az ablaknyitásos módszert alkalmazva hány évtizeden keresztül fizetnénk ki ezt az összeget fűtési többletköltség címén? A karbantartás költségeire még ki sem tértem, pedig az ablak nagyságrendekkel kevesebb karbantartást, szervizt igényel.

Egyébként tényleg érdekelne, hogy egy ilyen rendszer miben tud többet a hagyományos "kinyitom az ablakot" módszertől. Engem erősen emlékeztet arra, hogy fizessek 2 milliót egy modern fűtési rendszerért, hogy havi 30000 helyett 10000 legyen a fűtésszámlám.

Nancsibacsi 2019.04.30. 21:06:44

@Sákif za morro?: "Engem erősen emlékeztet arra, hogy fizessek 2 milliót egy modern fűtési rendszerért, hogy havi 30000 helyett 10000 legyen a fűtésszámlám. "
Nagyjából eltaláltad - erről van szó. Mivel ezt piaci alapon nem sikerült bevezetni, mert hát mindenki megnézte, hogy mennyibe kerül, és mennyi a hozadéka a szellőztetéshez képest, ezért megpróbálják erővel bevezetni. A környezetet védeni kell ugye, és ki más fizetné meg ennek az árát, mint az, aki új lakást/házat épít? Hiszen annak van pénze.
Ami a rosszabb hír, hogy eladáskor ne gondold hogy ebből egy fillérrel is többet fogsz tudni érvényesíteni felárként, mint amit 5 év alatt meg lehet vele spórolni. Szóval fizetsz érte 1-2 milliót telepítéssel, és a házad máris többet ér 50ezerrel :-)

Nand 2019.04.30. 21:17:54

A szellőztetés célja a kilélegzett CO2 1000ppm alatt tartása.
Füstöt, pollent hepa és szénszűrővel lehet szűrni.
A normál ablaknyitáshoz képest: mintha kétóránként teljes kereszthuzatot csinálnál, igen, éjszaka is.
Nagy előnye, hogy friss levegőd van zaj nélkül is, pl forgalmas út mellett.
Gomba, penész miegymás azért nem jöhet szóba, mert a bejövő friss levegő télen csak melegedni tud, így relatív páratartalma csökken, nem kedvez a fenti kórságoknak.
4-500 ezerből meg lehet úszni. Az enyém sk készített, 150k-ból kijött a munkadíjam nélkül.

Sákif za morro? 2019.04.30. 21:31:30

@Nand: Nekem nincs ilyenem. Műanyag nyílászárók vannak, kandallót is használok, négyen lakunk. Valahogy még mindig életben vagyunk... :-D

Hogyaszongya: 225m3/h friss levegő igény. Hány embernek kell összezsúfolódni abban a lakásban, hogy ilyen mennyiségű friss levegőre van szükség? Valahogy az sem teljesen tiszta, hogy ha bent van ennyi 22 fokos levegőm, amit kicserélek ugyanennyi -5 fokos levegővel, az hány fokosként fog beérkezni?! Nyilván nem 22 fokosan.

Sákif za morro? 2019.04.30. 21:33:02

@Nand: "mert a bejövő friss levegő télen csak melegedni tud, így relatív páratartalma csökken,"

Szerinted hová lesz a levegő páratartalma?

qwertzu 2019.04.30. 21:33:39

@balázs73: Falun lakom, Budapesten dolgozom. Fűtésszezonban belvárosban frissebb a levegő mint falun. Elég ha százból egy házban hulladékkal tüzelnek. És annyi minimum van.

qwertzu 2019.04.30. 21:37:22

@Sákif za morro?: relatív páratartalom.

Ha tömegre ugyanannyi víz van a hideg levegőben, mint a melegben, akkor a meleg levegő relatív páratartalma alacsonyabb.

Ha kint -15 fok van és 100% relatív páratartalom akkor ez a levegő 20 fokra melegítve már csak 10%-os.

tudasbazis.sulinet.hu/hu/termeszettudomanyok/foldrajz/tevekenysegek-foldrajz-feladatok-gyujtemenye/a-levego-vizgoztartalma/a-levego-vizgoztartalma-feladat

Nand 2019.04.30. 21:38:29

@Sákif za morro?:
Biztos te is tanultál a CO2 emberi szervezetre gyakorolt hatásáról...
Egy átlag hálószoba ungi-bungi nélkül, szóval csak alvást feltételezve, két személy esetében egy-két óra alatt 1000ppm fölé megy, lusta vagyok utánakeresni a pontos adatnak.

Egy jó közelítést adó adat a 30m3/h/fő.

Az én hőcserélőm kb 66%-ot tud az entalpia különbséget nem figyelembe véve. Tehát bent 20 fok, kint 0 fok akkor majd 13 fokos levegőt fúj be. Azonos tömegáramot föltételezve.
A gyári hőcserelők ennél jobbak, légáramtól függően 80-90%

Sákif za morro? 2019.04.30. 22:15:41

@qwertzu: "Ha kint -15 fok van és 100% relatív páratartalom akkor ez a levegő 20 fokra melegítve már csak 10%-os." Szerintem te összekevered a relatív és abszolút páratartalom kifejezéseket. Amit te írsz, az azt jelenti, hogy a -15 fokos levegőben nem tud több víz lenni pára formájában. Telített. Ugyan ez 20 fokon további, 90%-nyi párát képes lenne még magában tartani anélkül, hogy az kicsapódjon. Ettől az abszolút páratartalma még nem változik. :-)

Építkeztem 2019.04.30. 22:15:47

@Sákif za morro?: Tegyük fel, hogy a benti elhasznált levegő 22 Celsius-fok hőmérsékletű. A külső beszívott levegőnket elő kell melegíteni télen 0 Celsius-fokos hőmérsékletűre. Azért, mert ha ettől hidegebb lép be a szellőztető gépbe, a hőcserélőjében lecsapódó kondenzvíz megfagy, így elveszítjük a hővisszanyerést. A 0 Celsius-fokos külső levegőből egy 86% hatásfokú hővisszanyerős szellőztető gép 18 Celsius-fokos beérkező szűrt levegőt "készít". Ezt kell már csak újra felmelegíteni a belső 22 Celsius-fokra. Ha kinyitod az ablakokat és így szellőztetsz télen, amikor kint 0 Celsius-fok van, szerinted milyen hőmérsékletű levegőt kell újra felmelegíteni 22 Celsius-fokra? Nem 18 Celsius-fokosat!

A friss levegővel kapcsolatos felvetésre válaszom, hogy egy jó központi hővisszanyerős szellőztető gépben két szűrő van, egyik a beszívó, másik a kifújó ágon. Ezeken felül van egy szűrő a gép elé is beépítve. Ezeket a szűrőket kiegészíthetjük további szűrőbetétekkel. Például télen mások füstjét megszűrhetjük aktívszén betéttel, nyáron a polleneket kiszűrhetjük pollenszűrő betéttel. Van olyan szellőztető gép, amely szűrőinek cseréje éves szinten megvan nettó 5.000,- Ft-ból. De van olyan a piacon, amelynek a szűrői nettó 15.000,- Ft-ba kerülnek.

qwertzu 2019.04.30. 22:22:36

@Sákif za morro?: Senki se állította, hogy az abszolút páratartalom változik.

Sákif za morro? 2019.04.30. 22:40:02

@Nand: Mondom én, kész orvosi csoda, hogy még életben vagyunk. :-D Szerencsére az éjszakáka nem egy teszkós zacskóban töltjük, szerintem így fordulhat elő, hogy még nem patkoltunk el. :-)

Sákif za morro? 2019.04.30. 22:41:07

@qwertzu: Igazad van, szövegértési problémáim voltak. :-)

tjhooker 2019.04.30. 22:43:44

@Sákif za morro?:
Sokszor úgy kerül elő bármilyen hasonló vívmány - ha már a fűtést is említetted, hogy megváltja a világot és termeli a pénzt.
Nyilván ez hülyeség. Van ami megtérül, van ami csak részben... de általában mellé lehet tenni, hogy a komfortot növelik.
A gépi szellőztető pont ilyen. A fentebb írt minőségi levegő az előnye és a folyamatos, komfortos légcsere, párakontroll. Tuti egyszerűbb szellőztetni, de nyilván kényelmetlenebb is. Műanyag ablak meg ritkán szellőzik magától, ezek mellett kb. megoldhatatlan a kézi szellőztetés. Résszellőzéssel, ami ekvivalens a régi ablakkal amik "húztak", megoldható de ez meg szintén nem a komfort és az energiaspórolás netovábbja.

Zugló, 100+ lakásos társasház. Télen gyakorlatilag megfulladsz a füsttől ha ablakot nyitsz. Cserébe a párától is meg lehet dögleni, mert szigetelt ablak nyilván van.

tjhooker 2019.04.30. 22:49:28

@Sákif za morro?:
Ez az orvosi csoda elég nagy f*sság. Senki nem mondta, hogy belehalsz 1.5 év alatt a rossz levegőbe. a párába, meg mondjuk vele a penészbe sem fogsz. De mondjuk 10-30 éves távon lehet, hogy gond lesz belőle. Vagy csak szimplán szarabb, egy kis fejfájás, rosszabb alvás, stb...
Szóval kár így hozzáállni, mert fogalmad nincs mit okoz és nem is nagyon lehet belőni hosszú távon de ettől még talán nem kéne leszarni mindent ami nem öl meg 3 napon belül.
Ennyi erővel ugye ott a rendszeres testmozgás, koleszterin, tüdőrák, meg a gyerekek is felnőttek 200 éve is oltások meg rendes kaja nélkül... már amelyik.

A statisztikák meg már nem ezt mutatják hosszú távon.
Kicsit laposföld-szerű az egész. Én se láttam, hogy görbül mégse gondolnám, hogy f*sság a gömb alak és leesnénk a szélén. ;)

FredPiszkos 2019.05.01. 06:34:01

Lakóházak építéséhez már nem kell engedély, csak bejelentés. Ha valaki nem szeretne tök feleslegesen ilyen rendszert kiépíteni, egyszerűen ki hagyja.

Nancsibacsi 2019.05.01. 08:36:00

@Nand: "Biztos te is tanultál a CO2 emberi szervezetre gyakorolt hatásáról..."
Igen tanultam - nincs ilyen. A CO2 nem mérgező gáz - nagyon stabil vegyület. Kb annyira mérgez, mint a levegő nitrogén tartalma.
Ha az oxigént alakítod CO2-vé, akkor se a CO2 magas szintjébe halsz bele, hanem az oxigén alacsony szintjébe. Mivel ez eléggé általános (kilégzés), ezért írják azt, hogy ha 50000 PPM fölött van a CO2 szint, akkor meghalsz. De ez csak akkor igaz, ha a nem kerül extra oxigén a rendszerbe, pl. kémiai úton előállítva (amit tengeralattjárókon vészhelyzetben alkalmaznak is: szuperoxid patronok). Ilyenkor jóval 50000 ppm fölötti CO2 koncentráció sem okoz semmiféle problémát. Éppen ezért hülye érv az, hogy 1000 ppm fölött AZONNAL levegőt kell cserélni. Persze aki ebbe ölt egy vagyont - azt nyilván nem fogom meggyőzni, de szerintem te se győzködj másokat, mert mindig jönni fog valaki, aki nem bukott meg általános iskolában kémiából.

Nancsibacsi 2019.05.01. 08:44:31

@tjhooker: Jó, de ennyi erővel vehetsz víztisztítót is mondjuk 200 ezerért, aztán meg a NÉBIH vizsgálat majd kimutatja, hogy több baktérium van utána, mint előtte volt a csapvízben:-) Szóval ami plusz költség, abban csak a plusz költség a biztos - az hogy pozitív élettani hatása van, az abszolúte nem.

Én kíváncsi volnék arra a füstszűrőre is, ami egy forgalmas út mentén kiszűri a modern dieselek által kibocsátott PM10 koromrészecskéket is. Meg szerintem az autógyártók is, mert tuti azonnal megvennék, hiszen nekik nincs ilyen szűrőjük. Ez a füstszűrőn keresztül is be fog jutni, és a látszó, érezhető füst ehhez képest kb hegyilevegő veszélyességű.

gomboc7 2019.05.01. 09:26:33

@FredPiszkos: ez nagy félreértés. Az egyszerű bejelentés esetében is minden vonatkozó jogszabályt és szabványt be kell tartani. Ezt a használatbavételi eljárás során ellenőrzik is.

GöTi 2019.05.01. 10:11:25

Ezek a szabályok a magyar alsó középosztály sakkban tartására, kizsákmányolására íródnak.

Újgazdagoknak, cigóknak mindent szabad!

A "használatbavételi eljárás", miféle volt, amikor a miskolci Lyukóvölgy és Bodótető zártkerti telkeit ellepték az észak-borsodi cigók?

A nagyszerű rendszerváltók által nyakunkon hagyott tanácsházi elvtársak akkor miért nem végezték el a törvény előírta munkájukat? Miért dolgozhatnak ezek a tróger csalók még mindig az önkormányzatnál?

gomboc7 2019.05.01. 10:35:30

Nem akarom elvenni senki forradalmi kedvét, de az egész cikk egy tévedésen alapul. A vonatkozott adatok légtechnikai rendszer esetében alkalmazandó legcsere értékeket adják meg. Nem mondja sehol, hogy kötelező lenne. A szellőztetés ablak nyitásával továbbra is megfelelő. Kinyitni nem kötelező. Ahogy a szellozőt bekapcsolni sem az.

_B_ 2019.05.01. 18:38:57

@Nancsibacsi: "A CO2 nem mérgező gáz - nagyon stabil vegyület. Kb annyira mérgez, mint a levegő nitrogén tartalma."
Frissítsd a tudásod báttya.
A CO2 mérgező. a kinti friss levegőben 3-400ppm a koncentrációja
1000 ppm-nél már átlagosan 15%-al visszaesik a kognitív teljesítmény (azaz "kezd leállni" az agyad)
1500 ppm-nél már mindenkinél jön a fejfájás é álmosság. De sokaknál már 1000 ppm-nél is.
CO2-től szokás összeesni és meghalni a borospincékben. Mustárgáz. Így hívja a köznyelv. Azonnali halált csak %-os nagyságrendű nagy koncentrációban okoz. De az életminőséget nagyban befolyásolja a CO2 koncentráció.
Olyan ez, mintha minden nap meginnál 4-5 felest szépen egyenletesen elosztva. Részeg sosem lennél, nem is lenne semmi bajod, csak 20-30 év után lassacskán összeomlik a szervezeted mikor már elhasználtad a májadat.

lbalazs 2019.05.01. 20:01:14

Akkor lenne rentabilis talan, ha a legkondicionalassal es a futessel osszekapcsolhato eszkozt hasznalnank. Nekem azt valaszolta az egyik legcsrelot beszerelo vallalkozas, hogy nem lehet integralni a hutessel. Ez marhasag ipari rendszerekben biztosan van ilyen.. Uj epitesnel csak olyat erdemes telepiteni, ami megoldja a futest es a hutest is, igy az ara sem annyira horribilis, hiszen nem kell a futesi rendszert kialakitani ( persze kazan kell) es s legkondikat sem kell beszerelni. A csaladi hazaknal felesleges ez a helytakarekos kialakitas hiszen a padlason rengeteg hely van. Lehet modularis, mint az ipari legkezelok.

gigabursch 2019.05.01. 20:57:41

Szeretném megkérdezni, hogy a II. VH tengeralattjáróin hány ember hány légkobméterrel hány órát élt.
Hagyják már abba a kreténségeket.
Ez ágyban. Lemerem fogadni, hogy valami félidióta és teljesen másról szóló német szabványt lefordították és alkalmazni akarják.

Az igazi Trebics 2019.05.01. 21:36:02

@_B_: Frissítsd a tudásod báttya!
Amire te gondolsz, az a mustgáz.
Nem, a CO2 nem mérgező, de ha szerinted az, ne igyál több szénsavas üdítőt, sört, és pezsgőt se! Sőt, vigyázz, ha kifújod az orrodon a levegőd azt se szívd vissza, mert abban is van. Nem okoz halált, amitől meghalnak, az az oxigén hiánya, mert a pincékben a nehezebb CO2 kiszorítja a könnyebb oxigént.

igazi hős 2019.05.01. 21:39:12

@Nand: "Egy jó közelítést adó adat a 30m3/h/fő." Nem írtad el egy nullával? Általában 3 m3/órával számolnak - komoly fizikai munka mellett azaz egy konditerem szellőztetéséhez kell ennyi friss levegő. (Más: írjál nyugodtan 1 ezreléket, az nem olyan tudományoskodó, mint a PPM, de legalább érthető.)

igazi hős 2019.05.01. 21:47:05

@Nand: "Az én hőcserélőm kb 66%-ot tud az entalpia különbséget nem figyelembe véve. Tehát bent 20 fok, kint 0 fok akkor majd 13 fokos levegőt fúj be. Azonos tömegáramot föltételezve.
A gyári hőcserelők ennél jobbak, légáramtól függően 80-90% " Ezen az előbb átsiklottam, de most sírva röhögök. Mond, milyen hőcserélő képes arra, hogy a kimenő levegő hidegebb legyen, mint a bejövő, amit felfűt? A termodinamika II. főtétele éppen szabadságon van? (Hőszivattyúval persze lehetséges, de ott nem 80-90% a hatékonyságról bezsélünk, hanem 4-5-ös COP-ról.)

Nancsibacsi 2019.05.01. 22:26:44

@_B_: Hiába frissítem, mert amiről beszélsz az az oxigén hiányos állapot. A széndioxid atomstabil vegyület - ha nem tudsz fotoszintetizálni kell kb 2000 celsius ahhoz hogy felbontsd. A te szervezeted ha megfeszülsz se tud semmit se kezdeni a CO2-vel. Nem reaktív - nem tud mérgező lenni, ennyi. A dupla kovalens kötés nem viccel :-)
A pincékben azért halsz meg, mert a szén dioxid nehezebb a levegőnél a pince meg általában lejt, vagyis kiszorítja onnan az oxigént. Ezért van az, hogy ha a gyertyát derékmagasságban tartva mész lefelé, akkor a lángján időben láthatod, hogy már nincs elég oxigén tartalma. 400 helyett 1000PPM CO2 az kb 20,93 helyett 20,87% O2-t jelent - ez gyakorlatilag kisebb különbség, mintha felmennél a Kékesre, ahol ritkább a levegő. Ez tuti hogy nem fog semmiféle fejfájást, vagy akármit okozni, és a pincében tuti nem 0.06% a különbség, ha elalszik a gyertya.

A mustárgáz meg teljesen téves - abban van pl. kén meg klór is, és láss csodát: erősen reaktív vegyület: ezért tud mérgező lenni. Egy stabil vegyület sose lesz az. Belélegzed, a szervezeted nem tud vele mit kezdeni, kilélegzed.

Az oxigén elfogyasztására egy lakásban vajmi csekély az esély: egy 2 nm alapterületű, ajtóval rendelkező! főzőfülkékben pl. legfeljebb 2 gázégős tűzhelyet szabad telepíteni, és gázos sütőt nem. Érted: ez az engedélyezett, rengeteg olyan kis garzon van, amiben ilyen főzőfülke van, és túlélték az emberek.

Nyilván ha én ilyen gépeket szeretnék eladni, akkor én is kapnék a légből faszságokat, meg elcsúsznék 1-2-3-4 tizedesjeggyel megfelelő irányba, hogy "kijöjjön a matek" - de hát nem árulok, így én maradok a tényeknél.

Papírzsepi · http://lemil.blog.hu 2019.05.01. 23:20:42

A gépi hőcserélős szellőztetés is egy rendszer része.
A 80-as években konvektorral fűtöttünk, hagymányos, fa ablakok voltak, és B30-as téglából volt a fol. Az ablakok húztak, a levegő örökké száraz volt, a falak télen sütöttek a hidegtől, és a gázszámla az egeket súrolta.
Utána jött a központi fűtés a konvektor helyett. Máris csökkent a gázszámla.
Aztán cseréltük a nyílászárókat, így már nem húzott be a hideg. Cserébe nem is cserélődött a levegő, így dunsztosüveg érzés lett. A nedvesség a falakon kicsapódva penészedést okozott.
Szóval leszigeteltük a falakat, 5 centi nikecell ugrott fel rá. Nincs több hőhíd! Megint csökkent a fűtésszámla, de a dunsztosüveg maradt. Aztán az ablakok fémezett-fóliázott-argonozott tripla üvegesek lettek, még 20 centi nikecell felugrott a házra.... De a gázszámla már nem csökkent olyan ütemesen. Az extra hőszigetelés már annyi hőt sem fogott meg, mint a saját gyártási ökolábnyoma; az üvegezésen sem lehetett már nyerni; az 50 centis tetőszigetelés részére lassan külön emeletet kellett tervezni a házra; de valami maradt a régi: a légcseréből eredő veszteség. A fránya filtrációs hővesztés. Ez volt régen is, de a 80-as években ez belefért a kerekítési hibába többi hővesztéshez képest. Ma viszont ez adja egy korszerű épület hővesztésének felét-kétharmadát!
Tehát ha még tovább akarjuk lesrófolni az épületeink energiaigényét, akkor muszáj ezzel folytatni, itt pedig csak a hővisszanyerős gépi szellőztető segít. Na ezért jelent ez most meg hirtelen, állami szinten. Teljesen logikusan.
Az persze más kérdés, hogy visszahozza-e az árát. Ezt számolni lell. De ugyanez kérdés előjön a feleslegesen vastag nikecellnél, vagy épp a tetőre szerelt napelemnél is. Sőt: a fűtési rendszernél is. Szép gondolat jó hatásfokú fűtést -kondezációs kazán, hőszvattyú, stb- előírni; de ha az épület eléggé jól szigetelt, akkor évente 30 ezer a fűtési költsége. Amiből akár 10-es is megtakaríthatunk :)
Így sokkal olcsóbb filléres cekázzal fűteni (jó drága árammal), mint telepíteni egy milliós fűtési rendszert, karbantartani, és utána nem használni ki.
Tehát a korményzati célok világosak, de ettől még gondolkodni nem árt.

Az én esetemben a hővisszanyerős szellőztetés igen fontos volt. Nem a rendelet miatt, mégcsak nem is a megspórolt fűtési költséget miatt. Hanem a megspórolt fűtési rendszer miatt! A kisebb veszteségnek hála kihagyhattam a radiátorok felét, meg a csövezésüket-felszerelésüket. Ez önállóan fedezte a légrendszer árát. A többi nettó nyereség. (Az ablakokra nem kellett automata szellőző, még WC-elszívó sem kell. A légkodi is jóval kisebb lehetett, egyet ki hagyhtattam. Plusz a fűtés is nyilván kevesebbbe lesz, a közérzet jobb, és a levegő is jobban szűrt.)
Viszont simán lehet rengeteg ember, akinél a böhöm radiátorok már ott vannak, légkondi nem kell, és a pénz jobban megtérülne a csupasz falak szigetelésével, vagy a nyílászárók cseréjével. Ám mivel a rendelet újépítésű házakról szól, nem ők a célcsoport...

Az igazi Trebics 2019.05.01. 23:43:52

Nos, a poszter valóban nem jogász, de nem is olvas gyakran jogszabályokat. Feltételezem, hogy a 7/2006-os rendeletet módosító 39/2015-ös rendeletre gondol, amikor a 7/2006-os 2021. január 1-től hatályos szövegéről beszél. Már itt félreértett valamit, ugyanis 2021. január 1-től majdnem pont ugyanez lesz a rendelet szövege, mint most (ha csak addig nem módosítják, ugye).

A 2021. január 1-i dátum a 39/2015-ös 7. §-a kapcsán jön szóba, a 7. § fog ekkor hatályba lépni.
9. § (1) Ez a rendelet (a 39/2015-ös, az érthetőség kedvéért) – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – 2016. január 1-jén lép hatályba.
(2) A
a) 7. § (2) bekezdése 2018. január 1-jén,
b) 7. § (3) bekezdése 2021. január 1-jén
lép hatályba.

Mi van a 7. §-ban?
(2) Hatályát veszti az R. (R=7/2006. rendelet)
a) 6. § (2) bekezdés d) és e) pontja,
b) 6. § (5) bekezdés b) és c) pontja,
c) 6. § (6) bekezdés b) és c) pontja.
(3) Hatályát veszti az R. 6. § (2) bekezdés b) és c) pontja.

Vagyis a 7/2006-os 6. § (2) bekezdés b) és c) pontja 2021. január elsejétől nem lesz hatályos, ami azt mondja:
6. § (2) Új épület létesítése során
b) 2018. december 31-e után használatba vételre kerülő, hatóságok használatára szánt vagy tulajdonukban álló épület esetén, az épületnek meg kell felelnie a 6. mellékletben foglalt követelményeknek,
c) 2017. december 31-e után az a)–b) pont alá nem tartozó épületnek meg kell felelnie az 5. mellékletben foglalt követelményeknek,

Arról van szó, hogy mivel elmúlik addigra a fenti két dátum, felesleges tovább a kivételeket a rendeletben szerepeltetni, ezekre az épületekre is a generális szabály, az a) pont fog vonatkozni, ezért már most intézkednek a hatályon kívül helyezésre, hogy ne kelljen 2020-ban új rendeletet alkotni. Ennyiben fog módosulni a dolog, hogy a 6. melléklet rendelkezései ekkortól minden új épületre vonatkoznak majd. Lássuk, mi van a 6. mellékletben:

"A közel nulla energiaigényű épületek követelményszintje", ezen belül: "I. A határoló- és nyílászáró szerkezetek hőátbocsátási tényezőire vonatkozó követelmények, II. A fajlagos hőveszteség tényező követelményértékei, III. Összesített energetikai jellemző követelményértékek, IV. Felhasznált minimális megújuló energia részaránya".

Légcseréről nincs benne szó.
De akkor nézzük, honnan ez a légcsere dolog.

Mit mond a rendelet?
6. § (1) Új épület létesítése esetén meg kell felelni az 1. melléklet IV. és V. részében foglalt követelményeknek.

Lássuk a 1. melléklet IV. és V. részét.
Az IV. rész az árnyékolásról szól.
Az V-ben:
2. Az épület szellőző levegő igénye
2.2. Lakóépület
Légtechnikai rendszer esetén, az alábbi helyiségekben a tartózkodási zónába minimálisan bejuttatandó friss levegő mennyiséget a 2. táblázat szerint lehet megállapítani

Nem azt mondja, hogy kötelező légtechnikai rendszert alkalmazni, és annak ilyennek vagy olyannak kell lennie, hanem azt, hogy "légtechnikai rendszer esetén", vagyis HA beépítenek ilyet, akkor annak ezeknek a követelményeknek kell megfelelnie, kisebb teljesítményű nem lehet.

A rendelet máshol még ennél egyértelműbben hangsúlyozza az esetlegességet:
"2.3. Az energiaigény meghatározásánál figyelembe vett szellőzési levegő mennyisége nem lehet kevesebb, mint a 3. melléklet IV.1. táblázatban megadott érték."
A 3. melléklet IV.1. táblázata második oszlopa: "Légcsereszám fűtési idényben", ezen belül a harmadik oszlop: "Átlagos légcsereszám a használati idő figyelembevételével (ha nincs gépi szellőztetés)."

Összegezve: 2021. január 1-től annyi változás lesz, hogy a 6. melléklet minden új épületre vonatkozni fog. (közel nulla energiaigényű épületek követelményszintje)
A rendelet sehol nem írja elő kötelezően légtechnikai rendszer alkalmazását, viszont meghatározza, hogy milyet lehet beépíteni.
Ennyiről van szó, nem többről.

gomboc7 2019.05.02. 09:35:52

@Az igazi Trebics: igen, erre gondoltam én is. Köszi a részletes kifejtést.

Zabalint 2019.05.02. 09:46:33

@Nancsibacsi:
Te tisztában vagy a fizikai, kémiai elméletével, de azért pár apróságban neked sincs igazad.

Apróság, de _B_ nem mustárgázat, hanem mustgázat írt, nagyon nem mindegy, utóbbi valóban a szén-dioxidot takarja a pince kontextusában népiesen elnevezve.

Ami az élettani hatásokat illeti, bár a szén-dioxid valóban nem mérgező gáz, ám a széndioxid miatti oxigénhiánynak eltérőek és azonos oxigénmennyiség mellett súlyosabbak a tünetei, mint a ritka levegő miatti oxigénhiánynak. Ritka levegő mellett a szervezet nagyon jól kompenzál, az agy oxigénellátása nem csorbul, a hiányt elsősorban az izmaidban fogod észlelni, mert azoknak csökken az oxigénellátása. Ugyanerre a kompenzációra szén-dioxidos levegő esetében sokkal kevésbé képes a szervezet, így már kisebb oxigénhiány mellett jelentkezik a fejfájas, és a halálos szint is előbb van. Az Alba Regia Barlang bal oldali ágában kb. 4% a széndioxid tartalom, tapasztalataim szerint annak a tünetei súlyos fejfájás, viszont Mexikóvárosban mégsem panaszkodnak rendszeres fejfájásra a 2200 méteren, pedig az oxigén/köbméter ott alacsonyabb, egy 3000 körüli alpesi hegy megmászása sem jár fejfájással, csak valamivel csökken a fizikai teljesítőképességed.

Zabalint 2019.05.02. 09:48:06

@Nancsibacsi:
Hú, most látom, tényleg mustárgázt írt :-)

Zabalint 2019.05.02. 09:53:33

@_B_:
40000 ppm-nél mennyivel esik vissza a kognitív képességem, ha 1500-nál már 15% szerinted:
hu.m.wikipedia.org/wiki/Alba_Regia-barlang

rnz 2019.05.02. 09:55:09

Fizetett reklám-e, - finoman szólva - félrevezető címmel?

Nand 2019.05.02. 15:19:56

@Nancsibacsi:
Én alapvetően azért építettem a rendszert, hogy ablak nyitás (utcai zajforrás nélkül) tudjak szellőztetni. Nem öltem bele milliókat, csak 150 k-t.
Nem olvastam, még az is lehet, hogy a avégén még neked ad igazat: Heczeg Levente: Irodaterek belső levegő minőségének értékelése
A szén-dioxid koncentráció hatása az ember közérzetére és
az irodai munka teljesítményére c. doktorija.

Nand 2019.05.02. 15:26:59

@igazi hős: 2x olvastam el, de még mindig nem értem mi a bajod. A lakásban 20 fokos a levegő, azt dobom ki a hőcserélőn keresztül, legyen 4-7 fokos mire kijut a szabadba. Kintről 0 fokos friss levegőt szívok be, amit a hőcserélő segítségével 13-17 fokosra melegedik. Értelemszerűen a kidobott, elhasznált levegő energiáját felhasználva.
Mit nem értesz?

Nand 2019.05.02. 15:40:08

@igazi hős: 3 m3/h annyira kevés, hogy hihetetlen. Más kérdés, hogy a passzívház építők összetennék a kezüket, ha tudnának ilyet építtetni. Passzívház tanusítása esetén mérik a résveszteséget: 50Pa nyomáskülönbség hatására 1/2 háztérfogat/óra alatt kell lennie a légcserének, és ezt nem olyan egyszerű elérni. Magyarul 100nm-es kéró esetén 120-150m3/h-t nehéz elérni. Egy régi ablakos, szelelő házban egy-egy szelesebb napon 1000m3/h-ban lehetne mérni a légcserét...

Nand 2019.05.02. 15:44:20

@igazi hős:
Ja, hogy neked az a fura, hogy kint 0 bent 20 fok esetén miért nem 10 fok az elméleti maximum?
Keresztáramú hcs. esetén tényleg valami hasonló, viszont az ellenáramú hőcserélő esetén nincs ilyen korlát és szerencsére a termodinamikának se mond ellen... keress rá

Építkeztem 2019.05.06. 19:51:02

@Az igazi Trebics: Lehet, hogy Te sem sok jogszabályt olvasol manapság, mivel ugyanazt leírtad, amit a poszt írója is. De ő még hozzátette azt is, hogy a rendelet alapján ma is figyelembe kellene venni egy lakóház tervezésekor a légcsereszámot, ezzel együtt a bejuttatandó friss levegő mennyiségét.

Csiha András 2019.07.11. 19:26:11

@_B_: Legyen inkább mustgáz a neve, a mustárgáz egy harci gáz.