2021-től kötelező lesz a hővisszanyerős szellőztetés?

2019.ápr.29.

2021. január 1. az a dátum, amely ma már egyre több építtetőt érdekel. Miért is? Mert akár érintettek is lehetnek, ha e nap után tervezik használatba venni lakóházukat. Mit várhatunk ettől az időponttól az új energetikai szabályok hatályba lépését követően? Erre a kérdésre próbálok meg válaszolni egy posztsorozatban a jogszabályi környezet elemzésével.

150622-341-hdr-mr.jpg

A vendég posztsorozatot Ballai Zsolt írja a Házépítők közösség számára. Elsőként a hővisszanyerős szellőztetésről lesz szó.

A poszt megírása előtt több értékelést elolvastam az Interneten, de nem találtam olyan például magánszemélyt, szakmai szervezetet, aki pontosan meg tudná mondani - bevállalná hogy megmondja - mi is várható az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet (továbbiakban: Rendelet) 2021. január 1. utáni hatálybalépését követően, az új épületek használatbavételének szempontjából.

Ennek elsődleges oka több elemzés szerint, hogy a jogszabály nem elég pontos, több helyen nem fogalmaz egyértelműen, ezért pontosításra szorul és csak ezek után lehet majd egyértelműen alkalmazni.

Nos ilyen előzmények után vállalkoztam egy sajátos elemzésre. Hangsúlyozni szeretném, hogy nem vagyok jogász, a posztban leírtak csak és kizárólag a saját személyes értékelésemet mutatják be, amelyhez a jogszabály szövegét vettem alapul, azt próbáltam szó szerint értelmezni - annak is a 2021. január 1-je utáni állapotát - a megújuló energiaforrások felhasználását figyelembe véve.

 

Megújuló energia szabályok 2021 - Az alapok

Először is nézzük a legelején, pontosan milyen épületekre terjed ki a Rendelet hatálya.

1.§ * (1) E rendelet hatálya - a (2) bekezdés szerinti kivételekkel - az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szóló kormányrendeletben meghatározott épületekre, épületelemekre terjed ki.

A hivatkozott rendelet az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szóló 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet. E rendelet 2. § a) pontja szerint:

épület: falakkal ellátott, fedett építmény, amelyben energiát használnak a beltéri légállapot szabályozására;

Ez a meghatározás nagyon az alapokat adja meg. Falakkal ellátott egyben lefedett építmény, amelyben energiát használnak a légállapot - nyilván itt belső hőmérsékletet kell érteni - szabályozására, tehát a belső hőmérséklet csökkentésére, növelésére. Eddig nem jutottam sokra, de nézzük tovább.

A Rendelet 2. § 6a. pontja szerint:

közel nulla energiaigényű épület: a 6. melléklet követelményeinek megfelelő épület;

Tovább a Rendelet 3. § (1) bekezdésére:

Épületet úgy kell tervezni, kialakítani, megépíteni, hogy annak energetikai jellemzői megfeleljenek e rendelet előírásainak, a 6. §-ra tekintettel.

Azonnal eljutottunk a 6. §-hoz. Itt aztán jön a § két igen fontos bekezdése:

(1) Új épület létesítése esetén meg kell felelni az 1. melléklet IV. és V. részében foglalt követelményeknek. (Ez a bekezdés 2016.01.01-től hatályos!)

(2) Új épület létesítése során

  1. a) 2020. december 31-e után használatba vételre kerülő minden épület esetén az épületnek meg kell felelnie a 6. mellékletben foglalt követelményeknek.

A 6. §-ban nincs semmi olyan, ami a rendelet ma is hatályos szövegében ne szerepelne. Értékelésem szerint, ez alapján a mai új építésű ingatlanoknak is meg kell felelniük a rendelet 1. melléklet IV. és V. részében foglalt követelményeknek. (A 6. § 2016.01.01-jén lépett hatályba!!) A IV. rész 2.2. pontja például meghatározza azt, hogy lakóépületben hogyan lehet megállapítani a minimálisan bejuttatandó friss levegő mennyiségét.

Sajnos nem fogalmazza meg egyértelműen a rendelet, hogy egy lakóépületben kötelező légtechnikai rendszer kiépítése! A levegő mennyiség számítás tekintetében is azt írja, hogy a bejuttatandó friss levegő mennyiségét hogyan “lehet” megállapítani, nem pedig azt, hogyan kell megállapítani! Ez egy nem egyértelmű megfogalmazás, ami inkább további kérdéseket vet fel, mint tényeket határoz meg!

Felteszem a következő kérdést ezzel kapcsolatban: Ma miért nem veszik figyelembe az építész és gépész tervezők a Rendelet által meghatározottakat? Értékelésem szerint a Rendelet alapján nem csak 2021. január 1-je után, hanem már ma is központilag szellőztetett új épületeket lenne szabad tervezni és megépíteni ahhoz, hogy az energetikai előírásokat az épület maradéktalanul teljesítse!

Sajnos a szakemberek nagyon nagy részét ez egyáltalán nem érdekli, a jogszabályi előírásokat nem betartva terveznek lakóházakat az építtetők kárára!

Lássuk részletesen az 1. melléklet IV. és V. részében foglalt követelményeket:

A IV. rész megmondja hogyan kell az épület nyári túlmelegedésének kockázatát mérsékelni, az V. rész már az épületgépészeti rendszerre vonatkozó előírásokat tartalmazza.

 

Megújuló energia szabályok 2021 - A folyamatos szellőztetés fontossága

Az V. rész kezdi az épület tervezéséhez figyelembe vehető légállapot adatokkal, majd az épület szellőző levegő igényével folytatja. Koncentráljunk a lakóépületekre, melyre az V. rész 2.2. pontja tér ki az alábbiak szerint:

  1. táblázat: Friss levegő igény

munkafuzet2-1_1.png
A friss levegő mennyiséget ki kell számítani az (1.) oszlop szerint a lakás hasznos alapterülete alapján, a (2.) oszlop szerint a lakást használó személyek száma alapján és a (3.) oszlop szerint a nappali és a hálószoba alapterülete alapján. A három térfogatáram közül a legnagyobbat kell figyelembe venni.

El is érkeztünk az új lakóépületek tervezésének és kivitelezésének egyik sarkalatos pontjához, az épületbe kötelezően bejuttatandó friss levegő igényhez. A Rendelet pontatlanságait ebből a szempontból fentebb már bemutattam, most egy számítási példán keresztül mutatom be, hogy a Rendeletben szereplő adatok pontosan mit is jelentenek a szellőztetésre tekintettel.

1. Számoljuk ki egy olyan 150 m2-es lakóépület friss levegő igényét, amelyben két felnőtt és két gyermek, összesen tehát négy személy él. A táblázat első oszlopában foglalt érték szerint az átlagos légmennyiség m2-re vetítve 1,5 m3/h x 150 m2 = 225 m3/h. Csak a jobb szemléltetés érdekében ezt a mennyiséget felszorozva 24-gyel megkapjuk, hogy egy nap alatt mekkora friss levegő igényünk keletkezik ebben az esetben. 225 m3/h x 24 h = 5400 m3.

Igen jól látod Kedves Olvasó, 5400 m3 friss levegőt kell bejuttatnunk az épületbe egy 150 m2 alapterületű ingatlan esetén a négyzetméterre előírt adatokat figyelembe véve!

1.2 Számoljuk tovább a 150 m2-es épületünket a négy ingatlanban élő személyre vonatkoztatva. A táblázatban megadottak szerint 25,2 m3/h/fő az a légmennyiség, amit be kell vinnünk az épületbe. Ez négy főre felszorozva (25,2 m3/h/fő x 4 fő = 100,8 m3/h) 100,8 m3/h légmennyiséget jelent! Azért ezt az adatot is nézzük meg egy napra átszámítva: 24 h x 100,8 m3/h = 2419,2 m3.

Ha a lakók számára megadott adatot vesszük figyelembe, 2419,2 m3 friss levegőt kell hogy bejuttassunk az épületbe! Ez az érték kevesebb mint fele a m2-re vetített számítás eredménye.

1.3. Haladjunk tovább a harmadik szempont szerint. Hálószoba m2-re vetítve 3,6 m3 friss levegővel kell számolnunk óránként. Vegyük úgy, hogy az alap 150 m2-es ingatlanunkban három hálószoba van, amely mindegyikének alapterülete 12 m2. Ezt azért számolom így, mert a számítás elején négy főt  - két felnőttet és két gyermeket - vettem alapul és egy teljes szoba minimum alapterülete 12 m2.

Ebben az esetben a három hálószoba összesen 36 m2 alapterületet jelent. 36 m2 x 3,6 m3/h = 129,6 m3/h friss levegőnek kell bejutni az épületbe óránként. Ezt egy teljes napra kiszámolva megállapítható, hogy (24 h x 129,6 m3/h = 3110,4 m3) 3110,4 m3 friss levegőnek kell ebben az esetben megjelennie az épületben egy nap alatt.

A Rendelet szövege úgy szól, hogy a három térfogatáram közül a legnagyobbat kell figyelembe venni. A példa számításom szerint a legnagyobb térfogatáram az átlagos légmennyiség m2-re vetítve esetben volt látható - 225 m3/h -, amely egy teljes napra 5400 m3 friss levegőt jelent.

 

Hogyan is vihetünk be ekkora légmennyiséget az épületünkbe?

Valószínűleg csak központi szellőztető rendszer alkalmazásával, mert hát főleg fűtési időszakban senki nem fogja tárva nyitva hagyni a nyílászáróit ekkora levegőmennyiség beengedése érdekében! Nem is beszélve arról, hogy a nyílászárókon keresztüli szellőztetéssel nem érhetjük el az előírt energetikai követelményeket!

Ebben az esetben pedig a legjobb megoldás lehet például egy hővisszanyerős szellőztető rendszer kiépítése, amely ma már egyre több építtetőnek lett elvárás, egyben kötelező elem az új ingatlanában.

A hővisszanyerős szellőztető berendezésekről és azok kiválasztási szempontjairól többek között itt olvashatsz bővebben.

Azért a Rendelet 1. melléklet V. részének van még egy fontos 2.3. pontja, amely szerint:

Az energiaigény meghatározásánál figyelembe vett szellőzési levegő mennyisége nem lehet kevesebb, mint a 3. melléklet IV.1. táblázatban megadott érték.

A hivatkozott 3. melléklet IV.1. táblázata szerint lakóépületben fűtési idényben a légcsereszám 0,5 1/h, ami azt jelenti, hogy két óránként ki kell cserélnünk az épület használt levegőjét friss levegőre.

A példa épületünk esetében 2,7 méteres belmagassággal számolva - eltekintve pl. a válaszfalak által elfoglalt térfogattól - a 150 m2 alapterületű ingatlanunkban 405 m3 a benti levegőtérfogat légköri nyomáson. Ezt a mennyiséget kell kicserélnünk a Rendelet szerint két óránként egyszer.

Ez csak úgy valósulhat meg, ha óránként ennek a mennyiségnek a felét tehát 202,5 m3 levegőt cserélünk ki óránként az épületben. Ezt az adatot figyelembe véve csak a négyzetméterre vetített számításunk lehet megfelelő, ahol is 225 m3/h volt a számított friss levegő igény.

Milyen hővisszanyerős szellőztető gépet válasszunk ekkora friss levegő igény biztosításához? Legalább olyat, amelyik 250 m3/h teljesítményre képes. Ilyen központi szellőztető gépet láthatsz ide kattintva.

Cikksorozatom első részéből már látható, hogy a 2021-től hatályba lépő megújuló energia felhasználásra vonatkozó szabályok mekkora előre gondolkodást igényelnek a leendő építtetőktől csak a szellőztetés esetében. És itt van még a megújuló energiaforrások felhasználását érintő követelmény! Nos ezzel is foglalkozok a sorozat egyik következő részében.

 

Csatlakozz Te is a Házépítők csoporthoz, ahol 13.000 tag segít egymásnak az építkezésen, felújításon felmerülő problémák megoldásában! 

süti beállítások módosítása