7 tipp, hogy soha többet ne kelljen ételt kidobnod a kukába!

2019.feb.19.

A kidobott élelmiszerek értékét akár több tízezer forintra becsülik az elemzők. Pedig ez csak 3 fő folyamathiba eredménye, amelyeket kijavítva megspóroljuk ezt a kukába dobott pénzt.

gyumolcs.jpg

A fenti képen lévő gyönyörű zöldségek is könnyen végezhetik így:

istock_42148758_small_1.jpg

Készítettem egy folyamatábrát, ami bemutatja a rossz döntési folyamatot, ami az élelmiszer kidobásához vezet.

 3rosszdontes.png

 

 

 

Vásárláskor elkövetett hibák

- Többet vásároltunk, mint amire szükségünk volt a főzéshez

- Atomháborúra készülünk: betárolunk 10 kg lisztet vagy 20 kg cukrot, vagy 10 kg tésztát vagy konzerveket nehéz időkre -> csak a pénzünk áll benne

- Romlott élelmiszert vettünk, csak nem tudtunk róla

- Korábban nem kóstolt, ízlésünkkek ellentétes élelmiszert vettünk: Serrano sonka vagy Pálpusztai effektus -> finom, de nem mindenkinek

- Beleesünk, a többet veszek olcsóbban csapdába: ésszerű keretek között működik, de ha végül kidobunk belőle egy részt, akkor máris ugrott a pénz, amit megtakarítottunk az akción

 

A már otthon elkövetett hibák

- Fekete lyukak vannak a házban: a hűtő hátsó része, vagy a nem látható alsó rekeszekben elbújt élelmiszerek. Továbbá a spájz vagy egyéb szekrények nem szem előtt lévő részei

- Kidobjuk, pedig még nem járt le a szavija

- Fagyasztó 100%-os telerakása: nem energiapazarló, mert a fagyasztott áru jobban tartja a hideget, de ez is készlet amiben pénz áll

- Többet főztünk-sütöttünk, mint amit megettek és/vagy főzünk újra, holott még a tegnapi főztünk se fogyott el

- Másnapos kenyeret már kukázzuk

 

Végül ezért dobjuk ki

- Megromlott a felbontott kaja vagy gyümölcs stb

- Már nem kell senkinek, amit főztünk vagy vettünk (másnapos kaja, „hibás” gyümölcs)

- Lejárt a szavatossága

- Nem ízlett

- Van frissebb az adott élelmiszerből és szabadulunk a régitől

 money-in-trash-can1.jpg

7 tipp, hogy ne kelljen ételt kidobnod többé!

1. Szükség szerinti vásárlás: számoljunk egy kicsit mielőtt főzünk, hogy hány főre és hány napra főzünk és ehhez mennyi alapanyag kell

2. Már amikor megvesszük, ellenőrizzük a szavit, illetve a csomagolás sértetlenségét (kupak teteje nincs felpattanva, nem szakadt-e a csomagolás)

3. Kicsi a valószínűsége az atomháborúnak, ne tárazzunk be -> kidobhatjuk a végét,mert lejárt. Tartósból is csak ha kell az elkövetkező 1 hétben. Csak áll benne a pénzünk.

4. Ha nem ettünk még az újfajta, különleges élelmiszerből, akkor először csak kis adag vagy kóstolás, nehogy az egész a kukába menjen

5. FIFO (first in first out) módszer az élelmiszerekre: raktározási szakszó, angolul az elsőnek vettet elsőként fogyasszuk rövidítése (nagyjából). Szavatosságra nézve azt jelenti, hogy a legkorábban lejárót együk először. De jelenti azt is, hogy ne bontsuk meg addig a következő doboz tejet vagy szeletelt sonkát, amíg a már megbontott el nem fogyott.

6. Valóban romlott vagy lejárt szavis-e: 1-2 nappal lejárat előtt még nem kell kidobni az élelmiszert

7. Végül gondolkodjunk, mire lehet használni a megmaradt kaját: kutyus és macsek oda lenne érte (persze ha csak Viszkaszt és Pedigré Pált adunk neki elvből, akkor mindegy). 

 

Ezeket a cikkeinket olvastad már?

Az 5 legolcsóbb autó, amire jár az ingyen 2,5 millió Ft júliustól!

A legjobb csapatépítő programot keressük: teszteltük a Vetélkedőszobát!

A LIDL Friss Február néven indít mozgalmat a zöldség-gyümölcs fogysztás népszerűsítésére

Melyik tűzhelytípus a legtakarékosabb?

süti beállítások módosítása