Nagy szilvalekvár főző verseny

2018.aug.23.

A XX. Szatmárcsekei Nemzetközi Szilvalekvár Főző Versenyen voltunk a zsűri tagjai és a legfinomabb szilvalekvárt kerestük. Objektíven tudtuk értékelni a szilvalekvárokat, hiszen a gyümölcsmosástól a ciberézésen keresztül egészen az üstről való leemelésig nyomon követtük a szilvalekvárok útját. 18 csapat versenyzett, lássuk, ki lett idén a győztes!

vlcsnap-2018-08-22-18h34m42s560.png

Nemtudom szilva

Szájhagyomány szerint a Nemtudom név a városokból érkező emberek érdeklődése alapján született. Mi a neve ennek a jóízű szilvának? – kérdezték a látogatók. Nem tudom – felelték a falubeliek. 

A nemtudom apró, nem magvaváló fajta, jellegzetes, bár nemtudom milyen utóízzel.

6.JPG

A csapatok

Kárpátalját Badaló és Mezőgecse, Erdélyt Kászon és Nagykároly képviselték.  Belföldről Attala, Fehérgyarmat, Nagyar, Milota, Tiszacsécse, Túristvándi, Botpalád, Tyukod, Hídvégi-Üstös Pál, Kpacabellák, Szatmárcseke 2 csapattal és Újpalota érkezett a versenyre. Szilágypér és Tasnád csapata sajnos nem tudott átjutni a hatalmas sor miatt a magyar-erdélyi határon. 

Előkészületek

Az üstöknek a tűzhelyet már a verseny előtt elkészítették a Szatmárcsekei Önkormányzat dolgozói. A tüzifát, üstöket, a szilvát az önkormányzat adta a versenyzőknek.

Reggel 8 óráig osztották ki a "nemtudom" és a Lepotica szilvákat. Készültek tiszta "nemtudom" szilvalekvárok és vegyesek is. Az ízbeli különbségek kijöttek az akár 14 órán át főtt lekvároknál is. 

A szilvát alaposan megmosták és kiválogatták. A mezőny nagyobb része magvasan kezdte főzni a lekvárt, 5 csapat magozta csak ki, ami macerás munka, mert a "nemtudom" szilva nem magvaváló.

10.JPG

 

A szilvalekvár főző kemence 

A kemencéket hagyományosan, kézzel készítik agyagtéglákból, amit sárral tapasztanak össze. A kemence száját az üst belehelyezésével alakítják véglegesre. A legvégén belehelyeznek egy acél abroncsot a kemence tetejébe, hogy a szilva súlya ne tudja szétnyomni a kemencét. A kemence alján rakják meg a tüzet. A kémény feladata a füst elvezetése, lehetőleg úgy, hogy a szél ne fújja vissza a lekvárfőzőkre. 

17.JPG

A rézüstöt beemelik a kemence szájába, aminek füstmentesen kell zárnia. Ezért, ha szükséges még utólag sárral körbetapasztják az üst és a kemence találkozási felületét.

Katt a képre!

Az üst és kellékei

Az üst maga 80-100 L is lehet. 

keveres1_1.jpgkeveres2_1.jpg

A lekvárfőzés menete

A magvazott vagy épp magos szilvát a tisztítás-válogatás után az üstbe öntik, amit a parázs melegít fel épp annyira, hogy a szilva lassú, de folyamatos kevergetés mellett se égjen le.

Az első fontos momentum a ciberézés lesz. A gyümölcs a hő és a kevergetés hatására összetörik, megfő, úgy 3-5 óra alatt. Ekkor kimerik a híg masszát és a magokat kirostálják. A mag nélkül főtt szilvát csak akkor merik ki, ha több üstnyi mennyiséget akarnak megfőzni, mert akkor az üres üstbe újra mehet a friss szilva, a cibere meg pihen egy nagyobb vájlingban.

Rostálás: a maggal főzött ciberét egy rostán lepasszírozzák, mag így nem kerülhet a ciberébe.

vlcsnap-2018-08-22-17h04m24s937.png

Ciberének hívják az előfőzött, tört szilvát, ami még messze nem lekvár.

Öregítés: ha megtörtént a ciberézés, akkor a magtalan szilvapépet visszatöltik az üstbe és 6-8 órán át főzik (mennyiségtől függően), folyamatos kevergetés mellett, hogy le ne égjen. Persze ehhez az egyenletes tüzelés is alapfeltétel.

1 kg kész szilvalekvár 3 kg mosott, magozott szilvából készül!

Ha az oldalra fordított kanálról nem folyik le a szilvalekvár, akkor elvileg készen is van. Egyesek a hő hatására, a lekvár felszínére jutó buborékok kipukkanásának hangjából ítélték meg a készültséget.

Voltak, akik az üstből kivett lekvárt a kanál felfordításával ellenőrizték, ha nem esik ki belőle, akkor jó. Szerintem ez hibás módszer, mert így egy hígabb lekvár se cseppen le, viszont, ha oldalra fordítjuk a kanalat, akkor pedig lefolyik az előbb még jó állagúnak tűnő lekvár.

 

A csapatok alapanyag és módszer választása

munkafuzet1-1_13.png

Értékelés

A zsűri tagjai Baráthné Juditka (Magyar Népi Ízőrző Lovagrend), Lippai Orsolya (MaP) és Kardos Tamás (én) voltunk. 

5_2.JPG

 

Állag: a szilvahéj teljesen törjön össze, a lekvár színe szinte fekete, de ezt a szilva fajtája is befolyásolja. A lekvár meg sem mozdulhat a kanálon, bármerre is fordítsuk.

Lehetséges állaghibák:

- híg maradhat, ha nem elég ideig főzzük

- nem homogén a lekvár, mert többször leégett és az így megkeményedett részek nem olvadtak bele a lekvárba

- túl sűrű lett: a kihűlt szilvalekvár szinte kezelhetetlen keménységű lesz a túlfőzéstől

Illat: csak a meleg, friss szilvalekvárnak van jellegzetes illata, a kihűltnek, alig érezhető.

Íz: a karamellizálódott édes szilvaízt szeretjük, savanykás utóízzel. A nemtudom szilvából főtt lekvárnak van egy jellegzetes kesernyés utóíze, ami amúgy a friss gyümölcsre is jellemző. A Lepotica szilvának csak édes-savanyú lecsengése van.

Lehetséges ízhibák:

- túl savanyú: ha a feldolgozott gyümölcs éretlen, akkor elég savanyú lesz a lekvár is. 

- savanyú: ha nem elég ideig fő a lekvár, akkor a benne lévő cukrok még hígabb arányban vannak és így a lekvár is inkább savanykás lesz

- kozmás: leég a szilva a túlrakott kemencében vagy épp a keverés nem megfelelő ütemessége miatt. Ekkor kesernyés ízű darabok kerülnek a lekvárba

- túl édes: a cukor mennyisége nem változik a főzés során, tehát a 70 kg friss szilvában is X kg cukor van és a kész 20 kg lekvárban is az eredeti X kg. Így a főzés során egyre édesebb lesz a cibere majd a lekvár, ha túlfőzzük, akkor túl édes lesz. (Azért nem írok konkrét cukortartalmat, mert ez érettség és fajtafüggő)

- túl édes: ha túl édes, nem lekvárnak való friss szilvából főzzük a lekvárt, akkor a végeredmény geil lehet

 

További lehetséges hibák

- nem megfelelő mosás, pucolás esetén akár szárdarab és levél is kerülhet a lekvárba és azt bármennyi ideig főzzük, az rágós marad és nem oldódik bele a lekvárba

- túl sokáig főzik maggal a szilvát és kesernyés íze lehet a magból kioldódott anyagoktól

- rostáláskor túl erősen dörzsölik a magot, és így magszilánkok kerülhetnek a lekvárba

- cukrozás: tilos cukrozni, mert az már hamisítás, a megfelelő ideig való főzéssel finom lesz a lekvár cukor nélkül is

 

Eredményhírdetés

A Szatmárcsekei Szilvalekvár Főző Verseny egyik hagyománya, hogy csak győztest hirdetnek minden évben. Éppen ezért hatalmas felelősséggel jár a zsűri munkája, hisz nem hirdetünk 2., 3. helyezettet se. Nagyon sokszor kóstoltunk, már 2 óra főzés után figyeltük, hogy változik az íze a üstökben rotyogó ciberének, majd lekvárnak. 

2018-ban a győztes csapat Fehérgyarmat lett! Innen is gratulálunk nekik mégegyszer.

A többi szilvalekvár is nagyon jól sikerült, nagyon ügyesek voltak a csapatok. Persze előfordultak magdarabos lekvárok és olyanok is amelyeknek még főnie kellett volna félórát, hogy tökéletes legyen. 

Odaégett vagy túlfőzött lekvár egy se volt, azért látszódott, hogy a csapatok java része nem most volt először lekvárfőző versenyen.

Nagyon erős mezőny volt, gratulálunk minden versenyzőnek, hogy ebben a 35 fokos hőségben is kibírták a 12-14 órás főzést. 

 

Blogunk különdíja a leglazább lekvárkeverőknek jár!

Búcsúként még pár pillanatkép a Szatmárcsekei Szilvalekvárfőző Versenyről:

Katt a képre!

 

 

Ha bejött ez a poszt, akkor jelzem, hogy megalapítottuk Minősített kézműves élelmiszer manufaktúrák  csoportunkat, ahová várjuk a VALÓDI kézműveseket és  a minőségi ételekért, élelmiszerekért rajongókat, így a  szilvalekvár főzőket is! 

CSATLAKOZZ, ha szeretnéd bemutatni kiváló minőségű kézműves termékedet vagy, ha csak egyszerűen kíváncsi vagy: kik az igazi kézművesek Magyarországon! KATT IDE!

A bejegyzés trackback címe:

https://maradokapenzemnel.blog.hu/api/trackback/id/tr4214194753

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.