Az építkezés, de még az utólagos szigetelés sem kis munka egy család életében, nem beszélve a költségekről. Éppen ezért fontos, hogy tisztában legyünk a különféle szigetelőanyagok előnyeivel és hátrányaival egyaránt. Sokféle szigetelőanyag van a piacon, egymás alternatívái akár, de melyiket válasszuk? Milyen erősségei vannak az egyes szigetelőanyagoknak az alacsony hővezetési képességükön felül?

A Házépítők csoportunkban állandóan visszatérő téma a szigetelés, legfőképpen speciális eseték, vagy anyag választási kérdések.

A Szigetelés cikksorozatunk 2. részében a szigetelőanyagok típusait nézzük meg (első cikkünk a hibás szigetelésről és házunk energiagazdálkodásáról a ITT olvasható). Arra is választ adunk, hogy mely anyagokat házunk melyik részén használhatjuk. Egyes szigetelőanyagoknak van olyan extra tulajdonsága, ami komfortosabbá teheti az életünket, mondjuk a hangszigeteléssel. Természetesen kitérünk a 2 fő szigetelőanyag típus az EPS és a kőzetgyapot összehasonlítására is.

1. A különböző szigetelési helyeken használható szigetelőanyagok

A házunk szinte minden pontja szigetelhető az alaptól egészen a magastető csúcsáig. Most 7 szigetelőanyag alkalmazási helyeit összesítettük egy táblázatban. Ami hasznos lehet az ár vagy a minőségi alternatívák kereséséhez. Tény, hogy az EPS-t használják födém, álmennyezet és magastető szigetelésre is, de ide alkalmasabb a kőzet vagy üveggyapot a szellőzés és a tűzvédelem miatt.

2. A szigetelőanyagok előnyei és hátrányai

A 2 legtöbbet használt szigetelőanyag fajta a kőzetgyapot és az EPS. Teljesen eltérő anyagból készülnek:

- a kőzetgyapot lazán összetapadó bazaltszálakból áll, a hőszigetelő képességét a szálak közötti levegő adja.

- az EPS expandált polisztirol hab, kémiaórán biztos volt róla szó. Kőolajból készül, 98% levegő és 2 % maga a polisztirol.

Lássuk a különbségeket és azonosságokat:

3. Költségek

A sláger hőszigetelési felület a födém és a homlokzati szigetelés, főleg utólagos megoldásként. A homlokzati hőszigetelés kialakításának folyamata abban tér el a kőzetgyapot és a EPS esetében, hogy kőzetgyapot felragasztásához elvileg több ragasztó és dübel kell, mert nem annyira alaktartó függőleges felületen, mint az EPS. Viszont az alábbi kalkulációból látszik, hogy csak városi legenda, hogy a kőzetgyapotos szigetelés radikálisan drágább, mint az EPS szigetelés. Kb 25%-kal drágább, de nem is ugyanazt kapjuk, mint az EPS szigetelés esetében. Gondolok itt a jobb hangszigetelésre, tűzállóságra és a hosszútávú szigetelési képesség megtartására (a kőzetgyapot nem nedvesedhet, míg az EPS-nél vétett szigetelési hiba esetén, hosszú távon az anyag 2-4% vizet szívhat magába, ami rontja hővezetési képességét, bár rossz kivitelezéssel vagy hanyagsággal mindkét anyag megázhat, és egyiknek sem tesz jót, tehát ebből a szempontból a kőzetgyapot sem jobb az EPS-nél).

Még valami..

Ami kimaradt az összehasonlításból, az a szellőzés, penészedés az kőzetgyapot és az EPS rendszereknél. Egy újabb kutatás/mérés szerint a kőzetgyapottal szigetelt fal valóban jobban szellőzik az EPS-sel szigeteltnél, viszont a házunkban keletkező pára minimum 96%-a a szellőztetéssel távozik és a maradék 4% a falon keresztül. A szellőztetést semelyik rendszer nem válthatja ki. Másik dolog, hogy a párakicsapódás és penészedés leginkább a hőhidaknál indul meg. A helyes kivitelezést sajnos nem tudja pótolni semmi: hőhidas lehet mindkét rendszer, ha a kivitelezők nem a tökéletesen illeszkedő termikus burkot hozzák létre a kivitelezés során.

A cikket azért írtuk, hogy támpontot adjunk a szigetelési rendszerek kiválasztásánál. A rendszerek között a nagy különbségek nem a hőszigetelési képességükben mutatkoznak, hanem az egyéb tulajdonságokban, amiket felsoroltunk. 

A cikk megjelenését a Knauf Insulation támogatta.