Szandai János szerencséje - Képzelt építkezés az 1930-as évekből

2018.jún.05.

Szandai János kezébe vette a Pesti Hírlapot, kávéját szájához emelte, még forró, csak az illatát szívta be. Megakadt szeme a Népjóléti Minisztérium és Kir. Kincstár közleményén:

miniszter2_foto_eori_szabo_zsolt.jpg

A háborúban elveszett fiainkat pótolni kötelesség, enélkül védtelenek leszünk a jövő háborúiban. Szülni dicsőség, szeretkezz, hogy majd háborúzhassunk! Jövő lövészárkaiban pusztuló gyermekeinket megilleti a szép gyermekkor, amire visszaemlékezhetnek az ágyúzások termelte repeszek süvítő felhejeiben. A tehén is meleg istállóban vágyik megszülni borját, hát az asszony is fogékonyabb, ha becsületes, sokszobás polgári házat kell megtöltenie élettel.

Népünk gyarapodására minden invesztálni hajlandó családot jelentősen megtámogat a Népjóléti Minisztérium és Kir. Kincst.

Lecsapta az újságot. Egyszobás, konyhás 4. emeleti lakását hirtelen kicsinek érezte. Hova is tennék a gyerekeket, ha beszórná az ablakon őket a gólya? Már múltkor is a frász jött rá, amikor az asszony hasa kerekedni kezdett, mint kiderült alaptalanul, csak az anyós kezdte készíteni lányát a gyerekvállalásra.

- Lányom, csontsovány asszony, csontsovány gyereket szül. Egyél rendesen -mosolygott rá a libatömők kérlelhetetlen nézésével.

Azután vejére vetett fitymáló villámokat szemével. János ekkor hangokat hallott a fejében. Anyósa telepatikusan szólt hozzá:

- Mikor lesznek már unokáim, te szerencsétlen?

Felesége nem mozdult. Ezt csak ő hallotta, a fejében, anyósa hangján.

Az sok pénz, abból felépítünk egy házat, mit házat, egy keltetőt! Jól kitalálta ezt a címzetes Kincstár és nemes államférfijaink. Erre ráharap mindenki, ez olyan csali, hogy be sem kell dobni. Nem hiába koptatta a Gazdaságtudományii Egyetem lépcsőit. Ott ragadt rá annyi tudás a kereslet és kínálat összefüggéseiből, hogy tudja, ebbe bele kell vágni. Most vagy soha. Ha ez beindul, már mestereket sem fog találni. Gyors ítélete lesz a későn ébredő embereknek, akár a feltámadáskor. Kivitelező a mennybe, építtető a pokolra jut. Pedig ő csak a reggeli szíverősítő edzését végezte az egyetem nemes lépcsőkön, fel-le. Aki tanulni járt oda, az már lehet tervezteti a házát.

 

Felesége csattogott be a lakásba.

- Ilyen időt Jancsi, teljesen eláztam!

- Mondtam reggel, hogy esni fog, nem hittél nekem.

- Mi vagy te drágám, valami jós? – nevetett Klári és megcsókolta férjét.

- Nem is gondolnád milyen prófétákat is megszégyenítő látomásom volt.

Előadta elméletét az építőipar felszökelléséről, a későn ébredők pokolrajutásáról. Klári ölébe hajtotta fejét és együtt bámultak ki az ablakon, a teljes kilátást eltakaró szomszéd tömb szürke falára.

De nem volt az már olyan szürke többé. Vászon volt, amire képzeletük festette a Szandai család hatalmas rezidenciáját. Olyat, hogy arra még az ükunokájuk is csak a Szandai dinasztia bölcsőjeként fognak tekinteni, mikor az már múzeum lesz, hol ezrek ámulnak, a ma még ismeretlen család arannyal lemezelt baldachinágyán. A ház mellé álmodtak egy fürdőházat is. A török fürdőépítők ipari kémjei a szomszédból létrával fogják megmászni a birtokot övező falat, hogy lássák a Szandai mivé fejlesztette a hamamot.

Klári is látta, így innét nem volt visszaút. Az a ház megépül.

- Holnap megy is a kincstári kirendeltségbe, megtudakolom a pénzhez jutás feltételeit.

- De még gyermekünk sincs Jancsi. 3 gyermek nem kis vállalás!

- Mi most az elsőre koncentráljunk szerintem! -vigyorgott János és bezárta az erkély ajtót.

 

Első fejezet vége, folytatása következik. Levélben értesítünk, ha gondolod.

A bejegyzés trackback címe:

https://maradokapenzemnel.blog.hu/api/trackback/id/tr8413708554

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.