A levegős hőszivattyúk 10 hátránya

2018.máj.02.

Az energiatudatosságnak az előnyei egyértelműen a környezetünk kímélése és a rezsiköltségek csökkentése. A hatékony energiatudatos beruházásokhoz nem árt tudni minden beépítendő rendszer előnyeit és hátrányait. Előnyként az alacsonyabb beruházási összeg jól hangzik, de az üzemeltetési költségeken sokat bukhatunk. 

20140106_image3.jpg

Lássuk a hátrányokat:

1. A levegős hőszivattyúk melegvíz-termelés üzemmódban télen rendkívül alacsony COP értékkel (vagyis alacsony teljesítménnyel) működnek, ráadásul ez az üzemmód gyilkolja a kompresszort. Nem mi találtuk ki, bármelyik hűtéstechnikai szakember alá fogja támasztani ezt a tényt.

De nézzük meg egy piacvezető gép szervizkönyvének 5. oldalán található COP-táblázatot a különböző hőmérsékleteken elérhető teljesítményekkel. Minél hidegebb a levegő és minél melegebb az előremenő fűtővíz hőmérséklete, annál rosszabb a levegős gépek (mindegyik gyártmány) hatékonysága.

A táblázatban az „A” betű az Air, kültéri léghőmérséklet, a „W” a Water, az előremenő fűtővíz hőfoka. Mint láthatjuk, a COP = 1,36 HMV-termelési hőmérsékleten. Vagyis 1 kWh elektromos energia felhasználásával a berendezés 1,36 kWh hőenergiát termel. Ez tipikusan az az érték, amit nem szoktak reklámozni.

2. Zajforrás a szabadtérben. A szomszédokkal ezt le kell egyeztetni, ha közel van a szomszéd épület. A levegős gépek nyáron is üzemelnek, vagy melegvíz előállítás a feladat, vagy hűtés. 

A képződött zaj forrása a mozgatott levegőmennyiség magas értéke, egy 8 kW-os szokásos családi ház méretű hőszivattyúnál ez 3 000-3 500 m³/h! A gyártók mindent megtesznek a zaj csillapítására, de a gépek felépítése korlátozza a lehetőségeket, egy olyan készülékdobozt nem lehet zajcsillapítókkal ellátni, ahol a fenti légmennyiséget át kell áramoltatni a berendezés dobozán.

hoszivattyus_rendszer_haztartas_futes_energia-1024x796.jpg

3. Passzívhűtés szolgáltatás nem lehetséges, ami egy geotermikus hőszivattyúnak természetes velejárója. Itt csak kompresszoros hűtés valósítható meg, mint a split klímáknál.

4. +2 °C alatti hőmérsékleten a gép üzemképességének a fenntartásához néhány óránként leolvasztásra van szükség, mert az elpárologtató lamellázott felülete lejegesedik. Ugyanolyan természetes jelenség ez, mint amikor otthon nem zárjuk be rendesen a fagyasztószekrény ajtaját (ki ne járt volna már így).

Ezt a leolvasztást a gépek nagy része úgy végzi el, hogy hűtés üzembe kapcsol – ugye ilyenkor tél van –, és az épületből elvont hővel olvasztja le az elpárologtatóra rakódott jégréteget. Ilyenkor a hőszivattyú COP értéke NEGATÍV előjelet vesz fel, vagyis rosszabb, mint nulla. Más típusok tisztán elektromos fűtőszállal olvasztják le a jeget, ez még költségesebb. A reklámozott csodaszép COP értékek természetesen nem tartalmazzák ezt az energiafogyasztást.

5. Nem elég, hogy télen elektromos fűtéssel kell megakadályozni a rendszeres leolvasztás utáni olvadék fagypont felett tartását, de ennek az elvezetése is megoldandó feladatot jelent. Ha nem sikerül egy igénytelen kerti területre telepíteni a hőszivattyút, akkor egy fűtött csepptálca is kell a gép alá, továbbá a vízelvezető csövet is fűteni kell árammal, amíg fagymentes területre nem ér. A reklámozott csodaszép COP értékek természetesen nem tartalmazzák ezt az energiafogyasztást sem.

20140106_image10.jpg

6. És még tudunk mondani olyat, amit a reklámozott csodaszép COP értékek nem tartalmaznak: a légmennyiséget szállító ventilátor fogyasztása. A szabvány ezt írja elő a geós gépekkel való összehasonlíthatóság miatt – ezért nem lehet a forgalmazókat hibáztatni. A geós hőszivattyúknál azért nem lehet figyelembe venni a szondaköri szivattyú fogyasztását, mivel többnyire külön méretezés alapján kerül meghatározásra.

7. A levegős hőszivattyú egész évben „szűri” a levegőt, rendszeresen tisztítani szükséges az elpárologtató/kondenzátor lamellázott felületét.

8. Az inverter egy kényes és drága elektronika, az is egy hibaforrás. A geós gépekben általában nincs.

9. A legtöbb levegős gép forgalmazó 2-5 év garanciát vállal, a Kardos Labornál egy geotermikus hőszivattyúra már 10 év teljeskörű garancia a standard.

10. Érdekes piaci jelenség az átverésszagú „légkazán” elnevezés, amely azt sugallja, hogy egy ilyen gépbe nem szenet – vagy más fűtőanyagot – kell lapátolni, hanem csak levegőt, ami ugye ingyen van. A légkazános bírósági esetek száma azt jelzi, hogy a marketing jobban sikerült, mint az utána következő kivitelezések.

 

+1 érv azoknak, akik szeretik a műszaki részleteket.

Alább látható egy diagram a hőszivattyú-tervező szoftverből kimentve. Jól látható, hogy az említett kínlódós HMV üzemmód az engedélyezett működési tartomány szélén van! A modellezésben a jelenlegi legkorszerűbb gőzbefecskendezéses kompresszor került kiválasztásra.

A diagramon látható hőmérsékletek a munkagáz hőmérsékletei, tehát a levegő és vízhőmérsékletek 2-3 °C-al alacsonyabbak!

A kétféle hőszivattyús rendszer közti árkülönbség 0,5-1 millió Ft, mivel a levegős gépek drágábbak és bonyolultabbak, mint a geós hőszivattyúk, tehát a szondafúrás költsége részben finanszírozódik az alacsonyabb hőszivattyú árból.

levegős hőszivattyú hátrányai

 

Szerző: Kardos Ferenc, Kardos Labor Kft.

süti beállítások módosítása