Az elrontott szigetelés tönkreteszi a házunk energiagazdálkodását!

2018.ápr.24.

Ahhoz, hogy a kívánt hőmérsékletet megtartsuk a házunkban télen, nem kell más, mint, hogy annyi fűtési energiát termeljünk, amennyi a házunk hővesztesége. 10 cikkből álló, a szigetelés minden alkalmazási helyét és technológiáját lefedő cikksorozatunkban most a szigetelés és az energiagazdálkodásunk összefüggéseit, gyakran elkövetett hibákat, és azok javítási lehetőségeit mutatjuk be.

uj1.png

A szigetelésre több millió Ft-ot költhetünk akár új ház építésekor, akár utólagos szigeteléskor. Sok esetben nem éri el a szigetelés célját, tehát a választott szigeteléssel  elérhető megtakarításnak a felét is bukhatjuk, a rossz kivitelezés miatt. Jó hír, hogy sok minden javítható utólag is.

Ebben a cikkben a családi házakra vonatkozó energetikai tényezőkről, a szigetelés és épületgépészet összefüggéseiről lesz szó.

Összefüggés a szigetelés és fűtésrendszerünk között

A ház hőveszteségéhez méretezi a gépészeti tervező a ház fűtésteljesítményét. Tehát új háznál a házunk hőveszteségéhez méretezik a kazánt és a fűtőtesteket és egyéb elemeit a fűtési rendszernek. Minél nagyobb a házunk hővesztesége, annál nagyobb teljesítményű kazánt vagy napelemet, vagy hőszivattyút terveznek a fűtésre. Ha a hőszigetelés kivitelezése úgy történik meg, hogy a házunk hővesztesége nagyobb, mint a tervezett, akkor a fűtésrendszer nem biztos, hogy elég lesz a házunk "kifűtéséhez". A cikkben egy megtörtént, tényleg botrányos kivitelezési esetet is bemutatunk.

Összefüggés a szigetelés és hűtésrendszerünk között

Ugyanaz, mint a fűtésrendszer tervezésénél, csak itt a hűtési rendszerünk "termelte" hideg szökhet a szabadba a hűtési időszakban, a rossz kivitelezésű szigetelés miatt

 

 

Házunk energetikai szempontból emlegetett szakkifejezések magyarázata

 

Hővezetési tényező

(lambda – λD érték — W/m·K): a szigetelőanyag alapvető hőszigetelő tulajdonságát mutatja, azt, hogy milyen mértékben áramlik át a hő az adott anyagon, egységnyi hőfok különbség hatására. Minél kisebb az érték, annál jobb a hőszigetelő képesség.

Hővezetési ellenállás

(R-érték): egy adott szerkezet hővel szembeni ellenállását, tehát a szigetelőréteg hatékonyságát mutatja. Minél nagyobb az ellenállás értéke, annál jobb a hőszigetelés.

A hővezetési ellenállás egy adott szerkezet vastagságának és hővezetési tényezőjének hányadosa. Egy szerkezet hővezetési ellenállása megegyezik a szerkezet egyes rétegeinek hővezetési ellenállásainak összegével.

Hőátbocsátási tényező

(U-érték – W/ m2·K): egy adott szerkezet hőátbocsátó képességét mutatja. Minél kisebb ez az érték, annál jobb hőszigetelő tulajdonsággal rendelkezik a szerkezet.

 

Hol ad át hőenergiát a házunk a szabadba? 

 

Transzmissziós (épületszerkezeten keresztül) hőáramok:

- falon

- aljzaton

- tetőn

- nyílászárók, redőny

- hőhidak!

ho_02.jpg 

Infiltrációs (nemkívánt légáramok), és filtrációs (szellőztetési) hőveszteségek:

- szellőztetéssel, páraelszívók, gépi szellőztetés

- kéményen át

-légáram a redőnytokon át

 

Hogy jut fűtési energia a házunkba?

- fűtési rendszer

- napfény

-  háztartási készülékek által termelt hő: sütő, hajszárító, szárítógép, hűtőgép, televízió, fényforrások

- az emberi test fűtőenergiája (100-120W/fő)

 

Elvesztegetett hőenergia:

 -  melegvíz elengedése a csatornába

 

Ki nem használt hűtőenergia:

  • Hálózati hidegvíz hűtőenergiájának kiaknázatlansága (200 liter/fő/nap)
  • Hajnali átszellőztetés hűtőhatásának ki nem használása…ingyenes...

 

Hőveszteség változása a külső hőmérséklet ingadozásának függvényében

Egy épület hővesztesége a határoló felületek nagyságától (m²), a határoló felületek hőátbocsátási tényezőjétől (hőszigeteltségétől), valamint a külső és belső hőmérsékletek különbségétől (ºC) függ. A hőveszteséget sem a radiátor-, sem a kazán-, sem a termosztát típusa nem befolyásolja, kizárólag az épületszerkezetek és a külső-belső hőfokok közötti különbség határozza meg. A kazán illetve radiátor méretezés azon pillanatnyi hőveszteség alapján történik, ami a leghidegebb téli napok külső hőmérsékletének (lásd térkép) fennállásakor jelentkezik.

Méretezési hőmérsékletek országrészek szerint a hőszükséglet számításhoz.

Magyarország három területre van osztva méretezési külső hőmérséklet szempontjából, északról dél felé: -15, -13, -11 ºC-os. Az itt látható térképen megtekinthető ez a három régió. A határvonalaktól 10-10 km széles sávba eső épületek tervezése esetén, a mérnök szabadon megválaszthatja, hogy melyik külső hőmérséklettel kívánja elvégezni a számítást. (forrás: futesterv.hu)

 

Tudtad?

Falfűtés esetén nem-e gyorsul a hőátadás a szabadba? De igen, ki is ment a „divatból”, de elsősorban amiatt, hogy egy kép vagy egy polc rögzítése a falon kamikáze akcióvá válik, vajon kilyukasztok egy csövet, vagy megúsznia mini vízözönt.

Gyakran felmerül a kérdés, csak különböző gépek alkalmazásával lehet egy épületben a komfort hőmérsékleteket biztosítani, vagy a természetes és hagyományos módszerek is működtethetők még (nagyapánk vályogháza nyárikonyhával, diófa az udvaron)?

 

A szigetelés tervezése 

A házunk szigetelésének és fűtés/hűtés rendszerének összefüggéséről már írtunk. Házunk hőveszteségét KW-ban adja meg a gépészeti tervező, amikor a a gépészeti terv mellé elkészíti az Energetikai minőségtanúsítványt (ez nem keverendő össze a használatbavételi engedélyhez készítendő energetikai tanúsítvánnyal, mert az a kész épületre készül, míg az épületgépészé még építkezés előtt).

A mi CC energetikai besorolású házunk energiaigénye 116,9 kWh/m2a, amiből 86 kWh/m2a a fűtésé és 30 kWh/m2a a melegvíz előállítás (kondenzációs kazán, 160 L HMV). Bruttó alapterület 144 m2, ami fűtéshez 12.384 kWh energiafelhasználás/év. Mi gázzal fűtünk, 1 m3 gáz 10,55 kWh fűtőérték jelent. Éves szinten 1.174 m3 gáz szükséges a házunk fűtéséhez, ami 115 Ft/m3 gázköltségen 135.000 Ft fűtésköltséget jelent. 

A gépészeti tervező elkészíti még a:

- Épület műszaki/gépészeti/berendezéseinek rendszertervét

- Épületgépészeti tervet

 

De mi alapján?

Nálunk nem így történt, de elmondom, hogy kellene ezt csinálni.

0. Huzamos tartózkodásra szolgáló helyiségekben és az azokkal egy rendeltetési egységben lévő helyiségekben a fűtési energiaigény meghatározását 20 °C parancsolt levegő hőmérsékletre kell végezni

1. Az épületgépész megkérdezi, hogy mennyi fűtésszámlát szeretnénk, mennyire legyen korszerű a ház

2. Az építtető álmodik egy összeget éves szinten

3. A gépész és a kiviteli tervet készítő mérnök ez alapján kiszámolják a szükséges szigetelés mennyiségét, és ennek beruházási költségét

4. Sőt készítenek javaslatot egyel jobb és egyel rosszabb energiabesorolású ingatlanra.

5. A várható rezsi és a beruházási összeg alapján dönt az építtető (persze a jogszabály által előírt minimumot vagy annál jobb energetikai besorolásút építtethet)

Azt gondolnád, hogy ez alap, hogyha már kifizetsz 500.000 Ft-ot vagy többet csak a tervekre. Nem biztos, hogy a tervezők ilyen szemléletűek, viszont javaslom, hogy kérd ezeket a számokat, nekik max 1 órás munka az egész.

Ezen számítások alapján már tudod mérlegelni, hogy a vastagabb szigetelés mennyi idő alatt térül meg a fűtésköltség csökkenésével. 

 

 

Miért nem mindig jelent jelentős rezsicsökkenést a szigetelés?

 

A hazánkban felhasznált építőanyagokból sokkal jobb épületeknek kellene létrejönni.

Hiába kerül egy épület homlokzatára 20-30 cm hőszigetelőanyag, ha valahol beengedjük a hideg hőáramot a szigetelés mögötti falszerkezetbe. Ezt hívják hőhídnak, amikor a hőszigetelés folytonossága egy-egy szakaszon hiányos, a felrakott hőszigetelés semmilyen hasznot sem hoz.

Ebből az következik, hogy a nagyon komoly – akár passzívház szintű hőszigetelés is – teljesen értelmét veszti, mivel kerülő úton beengedjük a hideg hőáramot a szigetelőréteg mögé.

Botrányos eset volt egy budai családi háznál néhány évvel ezelőtt. A nagyon erősen szigetelt épületet – 25 cm, 3 rétegű üvegek – már nulla fokos külső hőmérsékletnél nem lehetett kifűteni, bár napi 24 órában üzemelt a 6 kW-os, pontosan méretezett hőszivattyú. Szakemberek felvonultak: hőszivattyú teljesítménymérés, U érték mérés (Kardos Labor Kft.), hőkamerás vizsgálat.

Eredmény: hőszivattyú teljesítménye rendben volt, nyílászárók U értéke egyezett a gyári adatokkal.

Ellenben a homlokzati U érték a tervezett értékhez képest (0,13 W/m2*K) 300 %-al elmaradt, 0,45 W/m2*K volt!

Ezt az értéket szigetelés nélkül tudja egy 44-es hagyományos Porotherm tégla, de itt a 30-as téglafalon 25 cm-es szigetelés volt.

Mi volt ennek az oka? A hőszigetelő táblákat ún. pogácsás eljárással ragasztották fel, emiatt a hőszigetelés és a homlokzati falfelület közt egy hosszú, lapos kürtő keletkezett körben az egész épületen. A kürtőben – mint egy rendes kéménykürtőben is szokás – egy meleglevegő feláramlás keletkezett, amely teljesen leválasztotta hőszigetelést a falról, a szigetelés úgy viselkedett, mintha a szomszéd házra ragasztották volna, nem ért semmit.

A dolog pikantériája az volt, hogy a hőkamera a szabadtér felől azt mutatta, hogy tökéletes az épület, a padlás felől lehetett látni a lávaszerűen vöröslő hőkiáramlást.

11_2.png

 A kürtő-rés a falszerkezet és a hőszigetelés közt

12_1.png

 A légkiáramlás eredménye hőfényképen

13.png

 A termodiagnosztikai jegyzőkönyv egyik látványos diagramja

14_1.png 

 

(Egyetlen jó hír, a hiba javítható volt, „csak” be kellett injektálni egy speciális anyagot, amely kitöltötte a réseket. Ehhez „mindössze” 9 000 lyukat kellet fúrni a homlokzatra, majd újra színezni az épületet. A hiba feltáráshoz szükséges U érték mérés csak téli időszakban végezhető, nulla fok alatti külső hőmérsékletnél.)

A rendkívül szomorú hír az, hogy 2010-ig szinte minden cég ezt  hőszigetelési módszert alkalmazta, vagyis sok tízezer elrontott épület található országszerte. El lettek adva a szigetelőlemezek, a kivitelezők megkapták a munkadíjukat, a háztulajdonosok viszont nem kapták meg a hőszigeteléstől elvárt teljes megtakarítást, csak valamicskét. Sajnos még mindig él a gyakorlatban ez a technika.

 

A „gondolkodás mentesen” kialakított melegvíz vezeték rendszer

 

A kivitelezők szinte kivétel nélkül az alábbi módon szerelik:

20 mm-es átmérőjű műanyagcső elindul a kazán vagy a melegvíztároló felől a fogyasztók irányába, és a szükséges pontokon elágazik a vezeték, fém présfittinges kötések létesülnek. A műanyagcsövet leszigetelik egy néhány mm-es lötyögős „gatya” szigetelőanyaggal, a présfittingek maradnak csupaszon, mert az egyenetlen felület nehezen szigetelhető.

Tehát a viszonylag jó hőszigetelő csövek kapnak szigetelést, a kiváló hővezető fémidomok viszont NEM! Logikus….

Majd kialakítanak egy cirkulációs vezetéket azért, hogy a csapból azonnal melegvíz folyjon. A cirkulációs vezeték szintén az előzőekben felvázolt csupasz elágazásokkal és enyhén szigetelt műanyagcsövekkel készül.

Majd az egész kusza csőrendszert jól leöntik betonnal. Ha egyszer szivárgás keletkezne, lehet bontókalapáccsal felverni a padlót.

Amíg a feltörés sorra kerül, élvezhetjük az áldásos tulajdonságokat: a cirkulációs szivattyú ezek után keringteti a melegvizet – jó esetben idővezérléssel, rossz esetben örökké – és a padlón jól kivehető hőfoltok észlelhetőek, mint járulékos padlófűtés. Nyáron is…..

Ezeknek a kialakításoknak azután megvannak a közismert hibái:

Apa zuhanyozik a fürdőszobában, miközben anya melegvíz csapot nyit a mosogatónál. Fürdőszobában halk sikoly jelzi, elfeleződött a melegvíz a zuhanyrózsában, miközben a hidegvíz hibátlanul rendelkezésre áll

A másik: egy idő után felismerik, hogy az a kényelem, miszerint azonnal folyik a melegvíz a csapolóból, nagyon drága, rengeteg hőenergiát igényel és az sokkal többe kerül, mint a feleslegesen elfolyatott víz, amely az érkező melegvizet megelőzi. A kikapcsolt cirkulációnál viszont valóban nagyon sokáig kell folyatni a vizet, ami bizony kényelmetlen.

Nincsen erre egy egyszerűbb, értelmesebb megoldás?

Bizony hogy van, a Kardos Laborban úgy hívják, hogy Energiakulcs® Csillagpont: a melegvíz csővezetékek megfelelő méretezése és az elosztók kialakítása biztosítja, hogy nagyon rövid idő alatt megérkezik a csapolókhoz a melegvíz, és egy újabb csapoló megnyitása nem változtatja meg a kevert melegvíz hőmérsékletét. A hidraulikus kiépítés nem engedi meg a padló alatti kötéseket, így a hosszú távú biztonság is megoldott.

 

A szigetelés ellenőrzése, a hibák feltárása

szigeteles_helyek.PNG

 

Homlokzat és födémszigetelés találkozási pontján a nem megfelelő összeillesztés miatt - mivel a födémszigetelést nem vezetik túl a homlokzatin -, nagyon sok hő szökhet a szabadba (tipikus hiba)

Homlokzat, lábazat nem megfelelő ragasztása: a pogácsás ragasztásról fentebb írtunk. A megfelelő ragasztás: a hőszigetelő táblát a széleinél körbe tesszük a ragasztót (téglalap alakban) és a tábla közepére 2-3 pogácsát. Így elkerülhető, hogy a házunk fala és a szigetelés közötti légrésben a levegő áramoljon és a hibáknál elszökjön a hő.

Lábazatszigetelés és homlokzati szigetelés közös pontja: tipikus hiba, a lábazati és homlokzati szigetelés között 0,5-2 cm rés marad, amit persze eltüntetnek hálózáskor, vakoláskor, de ott akkor is hőhíd alakul ki, ami hőveszteséggel jár.

Ablakkávák: a homlokzati szigetelés és a káván elhelyezett szigetelés találkozása vagy a káván elhelyezett szigetelés és az ablak nem megfelelőn illeszkedik egymáshoz.

Födémszigetelés: sokkal hatékonyabb a 2x10 cm kőzetgyapot, mint az 1x 20cm-es vastagságú. A kétszeres takarás (persze áttakarással rakják, mert láttunk olyat is, hogy a 2 rétegben tettek 10 cm kőzetgyapotot és simán ugyanabban a mintában tették a 2 réteget, így ugyan mindegy lett volna 1x 20 cm réteget rakni)

Aljzat szigetelés: itt is jobb a 2 réteg, bár ha egy rétegben rakják a lépésálló EPS-t, az se gond, arra még megy a hőtükörfólia

Padlófűtés laminált padló alá: ez offtopic is, meg nem is. A padlófűtés hatékonysága miatt írom csak le és a sok lelkiismeretlen vagy csak tudatlan kereskedő miatt. Ezt a saját káromon tanultam meg. Megvettük a laminált padló anyagot és 5 mm vastag padlóalátét szivacsot, ami zajt csökkenti. Amikor megvásároltuk, mondtam, hogy padlófűtés lesz alatta, olyan alátétet adjon. Le is burkoltak már, amikor megtaláltam az alátét csomagoló anyagát. Rá volt írva, hogy XPS. Nagyon ideges lettem, mert ez szigetelőanyag. Magyarul a fűtés és a padló közé szigetelőanyagot tettünk. Lehet, hogy most butának néztek, hogy miért nem olvastam el előtte, de akkor még nem biztos, hogy volt építkezésetek szűkös határidővel, mert az előző házatokat eladtátok és költözni kell. Meg nem gondoltam, hogy az eladó és a burkoló is ilyen magas kvalitású ember.

Felhívtam az üzletet, az eladó, ahol vettük a laminált padlót váltig állította, hogy az nem szigetel. Magyarul tök hülye volt. A burkoló azt mondta, hogy már vagy 100 helyen burkolt, mindenhol ilyet tett. Nos a kialakult vita szövegétől megkíméllek Titeket.

Visszaszedettem a laminált padlót és a lerakott alátéten vágattam kb 5-6 cm átmérőjű lyukakat, minden m2-n 30-40-et. Visszarakattam a padlót, semmi baja és meleg a laminált, ha beindul a padlófűtés.

Aki esetleg nem érzi melegnek a laminált padlót, padlófűtés mellett, az érdemes átgondolni, nem éri-e megcsinálni a javítást, amit én is.

Az XPS alátét oda való, ahol nincs padlófűtés.

 

Általános hibák:

- tervezés és számítások nélküli, adhoc szigetelés: pontos adatok nélkül arra nézve, hogy mit is nyerünk a szigeteléssel (költségmegtakarítás), így aztán később se tudjuk ellenőrizni a beruházásunk megtérülését!

- hézagok a hőszigetelő elemek között,

- nem fedik teljesen a szigetelendő felületet,

- mechanikus rögzítés elmarad, vagy gyenge minőségű,

- gyenge minőségű hőszigetelő anyag.

 

A cikk megjelenését a Knauf Insulation támogatta.

 

 

Több, mint 5.000 tagot számláló Házépítők csoportunkhoz ITT TUDTOK csatlakozni.

A fő csoportunk, ahol 7.500 tag segít aktívan a kérdező tagoknak, a Házépítők csoport. Ide mindenképp csatlakozz, mert az építkezés és felújítás minden fázisára hatalmas tapasztalat-közösséget hoztunk létre.

 

A megyei csoportokat azért hoztam létre, hogy egyszerűbben találj kivitelezőt, vagy éppen ügyfelet. Nagyobb eséllyel tudsz véleményt kapni az egyes építőipari vállalkozókról. Hívd meg építkező/felújító ismerőseidet és olyan vállalkozókat, akiket szívesen látnál a csoportban! Köszönjük, hogy ezzel támogatod a többi tagot! :)

 

Itt tudsz csatlakozni a fő és megyei csoportok nevére kattintva!

 

Házépítők főcsoport

 

Bács-Kiskun megye

Baranya megye

Békés megye

Borsod-Abaúj-Zemplén megye

Csongrád megye

Fejér megye

Győr-Moson-Sopron megye

Hajdú-Bihar megye

Heves megye

Jász-Nagykun-Szolnok megye

Komárom-Esztergom megye

Nógrád megye

Pest megye

Somogy megye

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

Tolna megye

Vas megye

Veszprém megye

Zala megye

A bejegyzés trackback címe:

https://maradokapenzemnel.blog.hu/api/trackback/id/tr9813706214

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Parajpuding 2018.04.27. 08:31:09

Nem minden kép jelenik meg a cikkben. Pl. felülről a 4.-5.-6.-7.

maradokapénzemnél 2018.04.27. 08:37:28

@Parajpuding: asztalin látszik, mobilon nem. Próbálom javítani