Padlófűtés éjszakai árammal?

2018.feb.15.

Az infrafóliával való fűtés veszélyeiről írtunk már korábban is, de az új házat építőket az üzletkötők sajnos meg tudják még mindig győzni ennek a terméknek a gazdaságosságáról és hatékonyságáról. Állandó szakértőnk segítségével próbálunk egy újabb problémára rávilágítani.

img_2757.jpg

Az Építő közösség és a Házépítők csoport épületgépészeti szakértője, Kardos Ferenc folyamatosan kap hideget meleget a nálunk is megjelent leleplező cikke miatt: Az elektromos fűtőfóliák brutális elektromos szmogot termelnek a házunkban

 

Most újabb cikkét közöljük, ami az Építő közösségben megjelent.


Infrafólia, hőtároló tömeg a padlóban, padlófűtés csúcskizárt árammal, az elektromos padlófűtés beruházási költségei és szabályozhatósága – ilyenekről lesz szó a most induló mini-sorozatban! 
Figyelem! “Számoljunk együtt!” típusú blogbejegyzés következik! (Mert csak a számok nem hazudnak? ) 
 

 

Maga a levél

A Parasztvakítás infrafólia segítségével blogbejegyzéshez érkezett az alábbi hozzászólás, és mivel a téma láthatóan többeket érdekel, bontsuk ki hát részletesen.

Más is felvetette, hogy nem számolt [a blogbejegyzésben] a 25Ft-os vezérelt árammal. Pedig úgy is meg lehet oldani. Ismerősnél láttam ezt a megoldást és mivel most állok építkezés előtt én is ezt látom megfelelőnek. 
A fűtőfóliát az aljzatbeton alá telepítettem. Így teljes mértékben kihasználható a padló hőtároló képessége. Ez egy 100m2-es háznál állítólag 10 tonna körül van. Ami elég ahhoz, hogy áthidalja azt az időszakot, amikor a vezérelt áramot nem adják. Úgy számolom, hogy így is drágább lesz az üzemeltetés, mint gázzal. Viszont a beruházáskori különbség 20 évre elegendő. F. Dániel”

 

A válasz (Kardos Ferenc tollából)

Kedves Dani!
 
Örülök a felvetéseinek, miközben irigylem az önbizalmát. Talán nem érthető, mire gondolok: láthatóan nem épületenergetikával foglalkozik, ennek ellenére konkrét elképzelése van egy ideálisnak vélt műszaki megoldásról a fűtéssel kapcsolatban. Véletlenül nem az első házát építi?…. 

Korántsem Dani az első, aki ilyen rendszert épít, hiszen ahogyan mondja, ismerősénél ez a szisztéma már működik.
Emiatt érdemes ezt a témát tételesen boncolgatni.
Vegyük sorra!

 
Mekkora teljesítményű legyen a padlófűtés?

 Nézzük meg akkor azt, hány wattot kell beépíteni négyzetméterenként egy épületbe 2018-ban? 
A jelenleg érvényes előírásoknak éppen megfelelő családi házak négyzetméterenként 40-50 watt fűtési teljesítményt igényelnek, tehát ekkora teljesítményű hőleadót kell négyzetméterenként beépíteni direkt elektromos fűtésnél.
Amennyiben csúcskizárt árammal kívánjuk megoldani a táplálást (a részletekről később beszélünk), akkor figyelembe kell venni azt a tényt, hogy a 24 órából 8 órában áll rendelkezésre a vezérelt áram.
Ebből az következik, hogy meg kell háromszorozni az elektromos potenciált, ez esetben a padló alá nem 40-50 wattot, hanem 120-150 watt teljesítményű fűtőkábelt vagy fűtőfóliát kell beépíteni négyzetméterenként.

 
Beruházási költségek

Az elektromos ellátó hálózatot a háromszoros áramértékre kell méretezni, ennek lesz többletköltsége.
Ha egy 100 nm-es épületről beszélünk, akkor 5 kW -os fűtési igény ellátásához 15 kW-os villamos lekötést kell biztosítani a padlóba beépülő háromszoros teljesítmény ellátásához.
Mivel 32 amper jár alanyi jogon a B tarifánál is, ez a 10 kW többlet 44 ampereshálózatbővítési költséget jelent, ami 44 x 3600 + ÁFA = 201 168 Ft. [Teljesítmény = Feszültség * Áramerősség, így adódik a 10000 W és 230 V mellett a 44 A – Bodnár György megjegyzése] 
Az épület fűtési célú 15 kW-os villamos hálózatának kiépítése is vélelmezhetően legalább 200 000 Ft, bár ez inkább alacsony becslés.
Tehát ennek az extrém villamos energiaigénynek a kiépítése az épület méreteinek függvényében 4-500 000 Ft-ba kerül. Hadd jegyezzem meg itt zárójelben, hogy másfélszer ennyi pénzért geotermikus hőszivattyús szondakört lehet kiépíteni egy 6-8 kW-os hőszivattyúhoz.
Ezt a kalkulációt azért tartottam fontosnak végig számolni, mert ezzel általában nem számolnak az építtetők.

 
Padlófűtés, betontömeg, és hőingadozás

 A 100 nm-es épület 10 cm-es padló alatti betontömegének hőmérséklet-változásaitérdemes végigszámolni! 
Ez a betonmennyiség 10 m3 térfogatú, súlya közelítőleg 22 tonna.
A beton fajhője 0,9 kJ/kgK.
A csúcskizárt áram nélküli órákra 8 óra x 10 kW energiamennyiséget kell betárazni a betonba méretezési állapotban (-13 °C külső hőmérséklet esetén), vagyis 80 kWh-t. A 80 kWh x 3,6 x 1000 = 288 000 kJ.
Ennek hatására 288 000 kJ/22 000 kg x 0,9 kJ/kgK = 11,8 °C lesz a padló alatti betontömeg hőmérséklet növekedése.
A padlófelületen lévő greslap vagy parketta felületi hőmérséklete az előzőek szerint 10-12 °C-os hőmérsékletváltozások közt (pl. 20-32 °C között) fog ingadozni!
Egy olyan helyiségben (és a lakás legtöbb része ilyen),  ahol 22 °C-os hőmérsékletet szeretnénk tartani, ott vajon hogyan fog alakulni a szobahőmérséklet ilyen mértékben változó hőmérsékletű padlónál?
Talán nem tévedek nagyot, ha azt vélelmezem, hogy a helyiség-hőmérséklet 18 és 28°C közt fog ingadozni, ráadásul a legmelegebb alvásidőben lesz, reggel 5-6 óra körül.
Ezek a vélelmezett ingadozások a leghidegebb időjárásnál fognak előfordulni. A tél döntő hányadában 0 fok körüli a külső hőmérséklet, akkor el fog feleződni az ingadozás, 20-26 fok közt lesz az épület belső hőmérséklete, és a leghidegebb továbbra is az otthoni legmagasabb aktivitás idején lesz, este 6-tól éjfélig.
A mai kor technikájának megfelelően egy szoba hőmérsékletét +/- 0,2 K (°C) eltéréssel (hiszterézis) „illik” tartani, a több fokos ingadozások igen alacsony komfort szintet okoznak, ráadásul nem is energiatakarékos ez az ingadozás.

 
A hőmérséklet-ingadozás hatásai a padlószerkezetre

 További kérdésekről is érdemes szót ejteni: 
 Hogyan fogja viselni a szerelőbeton a napon belüli nagymértékű hőmérséklet-változást?
 Melyik padlóburkoló anyag visel el ilyen mértékű hőmozgást?
 Milyen repedezések várhatóak a greslapoknál? A fugázó anyagok kipergése is valószínűsíthető.
 Dilatációs repedések vajon lesznek?
 Hogyan lesz vezérelve az épület belső hőmérséklete? Szobatermosztátokkal? És milyen értékre lesz beállítva? 28 fokra, hogy délután is legyen 22 fok??? Hol lenne itt figyelembe véve a külső hőmérséklet, ami alapvetően meghatározza a fűtési energiaigényt?
– Mi történik akkor, ha a következő nap reggelén erős felmelegedés történik? Be van tárolva az épületbe a hidegebb időhöz tartozó fűtőenergia, felmelegedéskor 30 fok is előfordulhat az épületben. Mi ilyenkor a teendő? Ki kell engedni a felesleges meleget az ablakokon? Az nem túl gazdaságos!
– A padló hőmérséklete időszakonként meghaladja az egészségügyi határértéket!

 

Konklúzió

Összességében lesz a fenti módon megépített fűtésnél egy vezérelhetetlen, soha pontos értéket tartani nem tudó fűtési rendszerünk. Éppen olyan szélsőséges hőmérsékletekkel, mint egy cserépkályhás fűtésnél a múltban.
Az hozzátartozik a teljes igazsághoz, hogy a hőmérsékleti kilengések arányosak lesznek az épület minőségével: minél kisebb a hőveszteség, annál kisebbek lesznek a hőmérsékleti lengések. Egy passzívház esetén már egészen elfogadható mértékű is lehet a hőmérsékleti diszkomfort.
De egy igazi passzívház megépítése nem lehetséges piaci átlagáron.
A kérdés persze az, hogy Dani passzívházat épít, vagy mindenben az olcsóság van megcélozva?

Nincsen erre egy jobb megoldás? 
Hogyan lehetne csúcskizárt elektromos árammal történő fűtést megépíteni szakszerűen, pontos hőmérséklettartással? 
Van jobb megoldás, lassan 10 éve működik az első ilyen kiépítés! 
Erről fog szólni a következő blogbejegyzés, a 2. rész.

Szerző: Kardos Ferenc, Kardos Labor

 

Legfrissebb cikkeinkre ide kattintva tudsz feliratkozni!

A bejegyzés trackback címe:

https://maradokapenzemnel.blog.hu/api/trackback/id/tr3513671732

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

eweres 2018.02.17. 23:10:03

A szoba hőmérséklete kb. 1-2 fokot fog ingadozni, nem tízet, a főfalaknak, közfalaknak, födémnek is van hőtehetetlensége. Gyerek koromban volt hőtárolós kályhánk (éjszakai árammal), délután 20 fokos lehetett, nem szerették, ha ráültünk, reggel 40, nem égetett meg. Amennyire visszaemlékszem, sosem izzadtunk, illetve sosem fáztunk, keveset ingadozhatott a szobák hőmérséklete. A konyhában és a fürdőben meg nem is volt kályha, csak a két szobában, ott sem volt baj.

peetestveer 2018.02.18. 09:11:26

A legújabb, R32 hűtőközeggel üzemelő, levegős külső hőcserélőjű hőszivattyúk -25C- íg is használhatóak, úgyhogy ha probléma a talaj hőkinyerését biztosítani, ez is alternatíva lehet. És akkor egy két fancoil-lal megvan a nyári klímatizálás is.

Mentol frász 2018.03.12. 12:16:03

Hello,
Azt szeretném kérdezni, hogy kiegészítő fűtésként nem nyúlnék mellé nagyon egy ilyen fűtőkábellel?
Családi házban a hidegburkolatos helyiségekben folyton fázik a lábam. Amúgy van radiátor minden szobában, és nem a fűtéssel van problémám, csak a padló hidegségével.
Most kitaláltam, hogy felszedném a csempét, leterítenék ilyen fűtőkábelt, és visszaraknám a (más) csempét. A lakásban van 3 fázis, de nem vezérelt/éjszakai áram egyik sem. És egyébként sem menne egész nap, csak amikor ott járkálok.
Szerintetek?

maradokapénzemnél 2018.03.13. 07:02:20

@Mentol frász: hivd fel a Kardos Labor Kft-t. Jobban el tudják magyarázni miért nem jó ötlet ez

eßemfaßom még áll 2018.03.13. 16:01:42

@Mentol frász: Nem lenne praktikusabb venni egy meleg papucsot?

expa 2019.02.08. 23:58:16

Üdv Mindenkinek!

2 telet húzunk át eddig elektromos padlófűtéssel. 99m2-es a ház 30cm hőszigeteléssel mindenhol, 3 rétegű üvegekkel, 4cm hőtároló betonnal a fűtőfilm felett + járólap. A lefektetett fűtőfilm kb 65m2. 3x25A hálózati feszültségünk van. Ez mindenre elég volt eddig. Sosem oldott le a biztosíték. 21-23 fok van a lakásban. A fűtési költség 1 szezonra kb. 3500-3700Kw volt azaz megközelítőleg 140.000 Ft. Ez nem vészes de jobbra számítottam. Úgy gondolom legközelebb már vizes gázcirkós padlófűtést csináltatnék.

maradokapénzemnél 2019.02.09. 09:49:18

@expa: hát igen, ekkora szigetelés mellett jóval kevesebb lenne gázzal (padlófűtéssel)

kritizator 2019.02.13. 09:36:23

@expa: "legközelebb már vizes gázcirkós padlófűtést csináltatnék. "

mért is (a költségen kívül)?

"mindenhol 30 cm"

a padlóban is?

lucakovacs 2019.06.06. 15:58:01

Sziasztok
A fürdőbe kiegészítő fűtésként arra gondoltunk, hogy ilyet teszünk le. Mit gondoltok?

webshop.eurovill.com/164-devidry