Az építkezés átlagosan 30%-kal drágult az elmúlt 2 évben saját tapasztalataink alapján. Ezzel elkopott a CSOK pozitív hatása a családi kasszára. A családoknak szánt támogatás jelentős része extraprofittá vált az építőiparban. Alacsonyabb büdzsével még realizálható a CSOK 10 milliós támogatás egy része.

Nem is lenne ezzel semmi baj, ki ne örülne egy olyan vállalkozásnak, aminek a piacán 30%-kal lehet növelni az árat 2 év alatt úgy, hogy semmi termék vagy szolgáltatás fejlesztést nem kell végrehajtanod. Lehetett erre számolni korábban is, jelezték elemzők, iparági szakemberek. Közgazdaságtan első lecke... Nem az építőipar a rossz fiú ebben a helyzetben, ez egy piaci mechanizmus.

A 30%-os emelkedés egy 2014 évi áron számolt 5 millió Ft-os telket és 25 millió Ft-os házat 6,5 telekké és 32,5 Ft-os házzá változtatott úgy, hogy se nem nagyobb, se nem magasabb technológiájú ingatlant nem hoztunk létre. 2 év alatt 9 millió ft-ot vesztettünk a CSOK-ból egy 100 m2 családi ház esetén.

Így marad 5 millió Ft ÁFA visszaigénylés és 1 millió Ft valódi vissza nem térítendő támogatás és 10 millió Ft kamattámogatott hitel.

3 eset, hogy jobban szemléltessem, hol is köt ki a CSOK vissza nem térítendő támogatás. Minden esetben a 30%-os áremelkedés és a CSOK változás hatása látható. Mennyibe került ugyanaz a ház 2014-ben régi szocpollal és mennyibe ugyanaz a ház az új CSOK-kal?

Alapok: 2014-ben 3 gyerekre 2 millió Ft támogatás járt és nem volt lehetőség lakossági Áfa visszaigénylésre. Az új CSOK 3 gyerekre 10 millió FT-ra emelte a vissza nem térítendő támogatás összegét és 5 millió FT erejéig lehetővé tette az számlázott építőanyagok, szolgáltatási díjak Áfájának visszaigénylését. Az telkek, építőanyagok és építkezési kivitelezői díja átlagosan 30%-kal nőtt az elmúlt időszakban, akárcsak a készházak árai is.

1. eset: a 30%-os áremelkedés egy 23 millió Ft-os telek és új ház költségét 29,9 millió Ft-ra emelte 2014-ről 2017-re. Ezt kompenzálja az új CSOK, ezért a 13 millió Ft-os támogatás emelkedésből 6,1 millió Ft marad nálunk, míg 6,9 millió FT az építőiparban köt ki extra profitként.

2. eset: 2014-ben 40 millió Ft-os telek+ház költségvetésünk 52 millió Ft-ra emelkedik. Tehát ugyanazt a házat 3 év leforgása alatt 12 millió FT-tal drágábban tudjuk megépíteni. Ráadásul a 13 millió FT-os támogatásemelésből már csak 1 millió Ft marad nálunk, 12 millió az építőipart támogatja...

3. eset: 44 milliós költségvetésünk 57,2 millió Ft-ra emelkedett, és itt már a támogatás teljes egészét kisajátítja az építőipar.

Saját tapasztalatom az, hogy akik még 2015-ben és 2016-ban kezdtek építkezni, azok jól járhattak a CSOK-kal, de BP-en már 2016-ban is erőteljes drágulás volt, úgy megindultak az építkezések, hogy a vidéki tüzépekre már alig jutott anyag, az is felárasan.

Akkor felteszem a kérdéseimet:

1. Kit is támogat valójában a CSOK 10+10 2017-2018-ban?

2. Végiggondolta-e a támogatás áremelő hatását a kormány, amikor hatalmas PR-ral bevezette a CSOK-ot?

3. Miért nem tett árszabályozó lépéseket?

4. Kinek éri meg ma nekiállni házat építeni?

Sejtések:

1. Egyértelmű, hogy a CSOK támogatás 100%-a nem maradhatott az építkezőknél, hisz a kereslet emelkedése együtt jár az árak emelkedésével, amennyiben semmilyen fejlesztés nem történik. Márpedig nem történt semmi fejlesztés, hiszen annak árcsökkentő hatása is lenne. Gondolok itt az új technológiák bevezetésére, az építőipari munkások képzésére, hatékonyabb eszközök beszerzésére stb.

2. Végiggondolta a kormány a CSOK hatásait szerintem. Jól tudták, hogy ez javítani fogja a GDP-t, emeli a komplett építőipar kihasználását, tudták, hogy áremelkedés lesz. Mert ehhez a következtetéshez nem kell 8 általános sem. Az, hogy látták-e, hogy az áremelkedés elviszi a családok támogatását szinte egy az egyben, na arra már nem esküdnék meg.

3. Árszabályozás a versenypiacon? Meredek gondolat tudom, de a telekomunikációs piacot is regulázták, a bankokat is a svájcifrankos hitelek után, akkor miért ne lehetett volna előre eldönteni, hogy a CSOK-ból hány %-ban részesülhet az építőipar és mennyi maradjon a családoknál. Szerintem ezt nem akarták, mert a GDP akkor nem emelkedett volna terv szerint.

4. A táblázat 1. példáján látszik, hogy 30 millió Ft költségvetés alatt még megéri új telket venni és arra házat építeni, de afölött már nagyban elveszik a CSOK pozitív hatása. Lehet érdemesebb újra a használt ingatlanok felé tekinteni....

További tippek és személyes tapasztalatok a Házépítők csoportban. KATT IDE a CSATLAKOZÁSÉRT!