Falra bírnék mászni, amikor azt hallom, hogy 25 millió Ft egy ház büdzséje, de számoljunk rá 20-30%-ot pluszba az előre nem látott költségekre. Aki ilyet mondd, azzal ne terveztessünk, vagy ne építessünk házat semmiképp. És tanácsot se nagyon fogadjunk el tőle, mert az ilyen építésügyi "szakértőknek" egy dolog biztos hiányzik az eszköztárából, az pedig a józan ész. Lássuk, hogy lehet pontosan kiszámolni és szinten  tartani a  büdzsénket.

Kezdjünk egy kis fogalomtisztázással, mert ráfér a MAGYAR ÉPÍTŐIPARRA! Nincs olyan, hogy előre nem látott 20-30% költség egy építkezésen!!! Évezredek óta épít az emberiség házakat, és még mindig probléma megmondani, hogy mennyi anyag kell a felépítésükhöz? Viccnek is rossz....

Elmondom, hogy szerintem mi is helyzet:

- egyes tervezők nem tudják kiszámolni a ház anyagszükségletét, vagy gyakorlati tudás hiánya, vagy szükséges eszközök meg nem léte miatt (anyagszükségletet számoló program)

- a tervező, ha ki is számolja az anyagszükségletet 99% pontossággal, nem biztos, hogy életszerű piaci illetve az ügyfél anyagminőség igénye szerinti alacsonyabb/magasabb anyag egységárakkal tervez

- a munkadíjak nem a terv alapján adott kivitelezői árajánlatokból jönnek, hanem általánydíjak

Így alul vagy felültervezett lehet a költségvetésünk, tehát nem is kell semmi katasztrófa ahhoz, hogy elszálljon a büdzsé. Egyszerűen a Mi házunk megépítéséhez kevesebb anyag, vagy alacsonyabb árak lettek kalkulálva.

- kivitelezők egyszerűen nem követik a terveket, más anyagokat javasolnak és vesznek-vetetnek, saját tapasztalatukra hivatkozva vagy saját anyagi érdekük szerint

- kivitelezők trehány módon kezelik az építőanyagokat, sok a törött tégla, cserép, össze vissza kaszabolt szigetelőanyag, vagy épp talicskaszámra a padlóról felvakart, lehullott vakolóanyag, vagy a hulladékkupacba temetett nem hulladék anyag.

És végül maradnak a építtető variálása miatti extraköltségek. Igen, mi Házépítők is felelősek vagyunk, ha pont mi változtatjuk a terveket.

Magyarul nincs ilyen hogy előre nem látott költségek!!!!! Van pontatlan terv, tervet nem követő kivitelezés és van a variálás építkezés közben.

A Házépítők csoportban folyamatos a párbeszéd az építkezés költségeiről, segítjük egymást saját tapasztalatainkkal, hogy elkerüljük a felesleges költségeket.

Felvetődött, hogy mihez lehet kezdeni a maradék anyaggal, mert 1 raklap cserép, 2 m3 sóder keresi gazdáját vagy tégla 200 db. Ennek a fordítottja is igaz: kellett még 300 cserép, 5 m3 beton... És ezek után mi fizetjük a szállítási díjat újból és lehet, hogy a kevés mennyiség miatt ezekre nem is kapunk kedvezményt!

1. aranyszabály: megfelelő tervezés és előkészületek

Kérdezzük meg a tervezőnket még mielőtt megállapodunk vele, hogy mennyire pontos és részletes anyaglistát tudnak adni az építkezés egyes fázisaihoz? A büdzsé ugyanis az Ő számításaira lesz alapozva, ami azt jelenti, hogy a plusz költségek java része amiatt keletkezik, mert alulbecsülte vagy rosszul számolta a költségeket.

Házunk tervezője elvileg már pontosan képes kiszámolni, illetve szoftverrel kiszámoltatni az anyagszükséget, a különböző építkezési fázisokra. Pontos számítást tud adni: alapozás, falazás, beton és vasszerelés, ácsmunka, tetőfedés, bádogozás, szigetelés, vakolás, burkolás, festés, gipszkarton szerelés műveletekre. Kevésbé pontos számítást a villany-víz-gáz szerelésre. Erre a elektromos és gépész tervező tud pontos anyaglistát generálni. 

A tervezői anyaglista lesz az első összehasonlítási pontunk!

2. aranyszabály:  használjuk ki a kivitelezőnk gyakorlati tudását

Akár egy, akár több vállalkozó fogja elvégezni a különböző munkákat (kőműves, ács, víz-gáz-fűtés, villanyszerelés, burkolás stb) házunkon, minden esetben kérünk tőle egy anyaglistát. Ne elégedjünk meg a tervezőivel. Ezt az anyaglistát hasonlítsuk össze a tervezői anyaglistákkal és az eltéréseket tisztázzuk a tervezőnkkel és kivitelezőnkkel is. Az első eltérések tisztázása után figyeljétek meg, kialakul bennünk a hatodik érzék az eltérések, lehetséges pazarló megrendelések elkerülésére. Bele kell látnunk a saját építkezésünkbe, ha igazán tartani akarjuk a költségkeretet, más ezt nem teszi meg helyettünk, SENKI!

3. aranyszabály:  saját számításokkal is ellenőrizzünk

Az a tapasztalatom, hogy a tervezői és kivitelezői anyaglista összehasonlítás még mindig nem elég a pontos anyagrendeléshez. Érdemes kiszámolni saját magunknak egyes tételeket. A kőműves, ács, burkoló, szigetelő munkákhoz szükséges anyagokat egyszerűbb összeszámolni, mint a gázszerelési anyagokat egy laikus építkezőnek.

Szigetelés példa:

Homlokzati szigetelés: a szigetelendő felület a külső fal. 10x10 m-es ház esetén a ház kerülete 40 m, magassága 2,7 m. Külső homlokzati szigetelő anyag szükség bruttó 108 m2. Ebből levonjuk a nyílászárók területét, ami 4 db 120x150 cm ablakot, 2db 90cmx60cm ablakot és 2 db 100x220 cm ajtót jelent. Ezek összterülete 7,2+1,08+4,4 m2 = 12,68m2. Ezek szerint 95,32 m2 a homlokzati szigetelő anyag szükséges, lábazati és ablakrész szigetelés nélkül (ablakok körül 2-3 cm szigetelést használnak). Egy valamit kifelejtettünk, amit az alábbi ábrán mutatok:

A fenti számítás hibája az, hogy kimaradt a ház 4 sarkát fedő szigetelés anyaga, hiszen a szigetelés a 10 méteren felül a  szigetelés vastagságával szélesíti a házunkat. Jelen esetben 15cm vastag homlokzati szigetelés van, így 4x15cm*270cm = 1,62m2 ki kell egészítenünk a fenti 95,32m2-hez. Így 96,94 ~ 97 m2 kell rendelnünk.

Tégla anyagszámítás példa:

A teherhordó falazathoz szükséges téglamennyiséghez tudnunk kell a falazat hosszát, ami a külső falazat illetve a belső teherhordó falakk hosszának összege. 10x10m házban a külső kerület 40m + belül 13 m főfal nyomvonal (csak példa). Összesen 53 m hosszú a főfal, magassága 2,4 m, tehát bruttó 127,2 m2. Ebből levonjuk a nyílászárók területét, ami 4 db 120x150 cm ablakot, 2db 90cmx60cm ablakot és 2 db 100x220 cm külső ajtót és 2 db 80*220 cm belső ajtót jelent. Ezek összterülete 7,2+1,08+4,4 m2+3,52 m2 = 16,2 m2. Így 111 m2 főfalazathoz kell számolnunk a téglát. 30 N+F téglából 16 db szükséges négyzetméterenként, így összesen 1776 db 30 N+F téglát kell rendelni. Viszont a fenti esetnek itt a fordítottja érvényes, hiszen itt a sarkokat duplán számoltuk, tehát 30cm*270cm*4 sarok tégláját levehetjük, ami 52 db téglát jelent. 

Mit tehetünk, ha minden tehetségünk és ellenőrző tevékenységünk dacára mégis marad anyag?

1. A tüzépnél visszavetethetjük. Érdemes már előre tudakozódni, hogy a tüzép hajlandó-e erre és milyen feltételekkel

2. A kivitelező megveheti tőlünk. Ugyanúgy, tehát szerződés előtt tisztázzuk ezt a kivitelezővel, hogy mekkora anyagmennyiség az, amitől kezdve köteles átvenni tőlünk az anyagot beszerzési áron, ha az Ő hibájából többet rendeltünk

3. Felhasználható-e később: garázs, járda stb felhasználható-e később a megmaradt anyag? Ha igen, akor dönthetünk úgy, hogy se a tüzéppel, se a vállalkozóval nem vetetjük most vissza.

Víz, gáz, fűtés, villany szerelési anyagokra mindenképp úgy állapodjunk meg a szerelvényboltban, hogy vissza tudjuk vinni a maradék anyagot.

A következő cikkben, ami a Házépítők csoportban lesz publikálva, az építkezések hulladék gazdálkodásáról, ennek költségének minimálisra való csökkentéséről lesz szó, mert ez is egy többszázezres tétel lehet, amivel ugye senki nem számol!!!

További tippek és személyes tapasztalatok a Házépítők csoportban. KATT IDE a CSATLAKOZÁSÉRT!