Hamarosan itt a Húsvét, minden üzlet próbál minket akciókkal becsábítani a boltokba. Milyen jelek utalnak arra, hogy nem friss a tojás, túl vizes a sonka, vagy gyenge a torma?
Torma
Nagy torma tesztünk eredményét itt találjátok!!!!
A NÉBIH szerint a következők alapján érdemes tromát vásárolni:
A torma készítmények minőségére vonatkozóan nincs sem európai uniós, sem Magyar Élelmiszerkönyvi szabályozás, így ezen termékek összetételét és minőségi mutatóit a gyártó határozza meg, amelyet a termék gyártmánylapjában kell rögzítenie.
A termék minőségét egyértelműen a torma tartalom határozza meg, ami nagyon széles skálán mozog a hazai piacon forgalomban lévő termékek esetében: 37 %-os, 46 %-os, de akár 80 %-os tormatartalmú termékeket is találunk. A termék jelölésén szerepelni kell a termék tormatartalmának.
Az ecetsav (ételecet, borecet, almaecet stb.) tartósító hatása évszázadok óta ismert, és azon alapul, hogy savas közegben a mikroorganizmusok nem szaporodnak, emellett antioxidáns hatása is van, ami segít megőrizni a torma fehér színét is. Előfordul azonban, hogy a színmegőrzés érdekében kén-dioxid tartalmú adalékanyagot is használnak a gyártók, ami allergén anyag, ezért az erre az allergénre érzékeny fogyasztóknak ezt figyelembe kell venniük a vásárlás során, ennek az allergénnek is szerepelnie kell a jelölésen.
Tojás
A tyúktojások minőségi tulajdonságait EU-s rendelet szabályozza (589/2008/EK rendelet). A tyúktojásokat minőségi tulajdonságaik alapján A. és B. osztályba sorolják. Az osztályozást csak engedélyezett tojáscsomagolók végezhetik (a kistermelői tojások kivételével, mivel a kistermelők által forgalomba hozott tojás esetén nincs osztályozás). A boltokban felkínált tyúktojások minőségi jellemzőinek egy része rejtve marad a vásárlás pillanatában. Amire vásárláskor érdemes figyelni, hogy a tojás héja szabályos alakú, tiszta és sértetlen legyen.
Az A. osztályú (mellette a „friss” jelző is feltüntethető!) tojás jellemzői a következők:
- héj és kutikula: szabályos alakú, tiszta és sértetlen;
- légkamra: magassága legfeljebb 6 mm, mozdulatlan; "extra" minősítésűként forgalmazni kívánt tojás esetében azonban legfeljebb 4 mm;
- sárgája: lámpázáskor csak árnyék formájában látható, világosan megkülönböztethető határok nélkül, forgatáskor nem távolodik el értékelhetően a tojás középpontjából;
- fehérje: tiszta, áttetsző;
- csírasejt: nem észlelhető fejlettségű;
- idegen anyag: nem megengedhető;
- idegen szag: nem megengedhető.
az A. osztályú tojást nem lehet lemosni vagy más módon tisztítani az osztályozás előtt vagy után.
A sárgája szín intenzitására nincs jogszabályi előírás, elsősorban baromfifajtól függ, de a takarmányozás is jelentősen befolyásolja. Mivel általános fogyasztói igény az intenzív sárga szín, a felvásárlói szerződésekben, kereskedelmi megállapodásokban, védjegy szabályzatokban a minimum értékét kikötésként szokták rögzíteni. Mérésére több módszert használnak. Legelterjedtebb módszer az un. Roche-skála, amely számszerűsíti (1-15) a sárga szín intenzitását.
„Háztartási” módszerként ajánlható a tojások vízbe merítése. Ha a tojást vízbe tesszük, és az lesüllyed, bizonyosan friss. Ha azonban feljön a víz felszínére, akkor már nem friss. A jelenség a tojásban lévő légkamra méretváltozásának köszönhető. A tojássárgája magassága is árulkodó lehet a frissességet illetően: a friss tojás sárgája a feltörés után domború, ha lapos, a tojás nem friss.
Sonka
A sonkák között megkülönböztetjük a nyers, a hőkezelt, valamint a formában vagy bélben hőkezelt sonkák alcsoportját. Emellett külön kategóriát képez a parasztsonka. Valamennyi termék minőségi követelményeit a Magyar Élelmiszerkönyv szabályozza. „Húsvéti sonka” alatt a nyers sonkákat, a hőkezelt sonkákat és a parasztsonkát értjük.
Vásárláskor érdemes alaposan tanulmányozni a jelölést, ami egyértelműen megmutatja, hogy milyen típusú és minőségű termékkel van dolgunk. A címkén a nyers sonkák esetében a „nyers sonka”, a hőkezelt sonkák esetében „főtt sonka” vagy „sült sonka” alapmegnevezést olvashatjuk.
Szintén érdemes figyelni, hogy hagyományos pácolással, vagy gyorspácolással készült-e a termék, valamint, hogy a jelölésen a „füstölt” vagy a „füstölt ízű” kifejezés szerepel-e. Utóbbinál ugyanis – a keményfa égetése vagy a füstaroma légtérbe párologtatása helyett – közvetlenül juttatják az aromát a húskészítménybe. A hagyományos pácolt, füstölt sonka íz-élményt keresőknek nem javasolt a „gyorspácolt” és „füstölt ízű” jelzővel ellátott termékek választása.
Vásárlásnál, a lejárati idő mellett, érdemes ellenőrizni, hogy a sonka ne legyen túl kemény vagy beszáradt, valamint fontos, hogy a termék – nyomás nélkül – ne engedjen levet. Kerüljük az alkalmi árusokat és csak megbízható, legális helyről vásároljunk. Csomagolatlan, úgynevezett lédig termékek esetén ezekről az információkról a forgalmazótól kérhetünk tájékoztatást.
2017. augusztus 1-jétől kell kötelezően alkalmazni a Magyar Élelmiszerkönyv módosítását, amely a sonkákra vonatkozóan is tartalmaz változtatásokat, például baromfi mellből és combból nem lehet hőkezelt sonkát készíteni. További változás, hogy új csoportok lesznek (parasztlapocka és szárított nyers sonka); valamint, hogy több minőségi paramétert is szigorítottak, csökken például a maximális sótartalom. Szintén fontos újítás lesz, hogy a füstaroma légtérbe történő párologtatásával füstölt terméket nem lehet majd „füstölt”-nek nevezni. Helyette a „folyékony füsttel füstölt…” vagy „füstoldattal füstölt…” jelzőt kell használni.
Készítette:
- Tojás, torma: Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal a Maradok a pénzemnél odal kérésére
- Sonka: NÉBIH